1950 óta fúj a szél a ferihegyi reptér felett, ahol a szélzsák büszkén lobog. E jubileum alkalmából egy különleges galériával ünnepeljük a 75. évfordulót, bemutatva a reptér történetének izgalmas pillanatait és fejlődését.
Pontosan 75 évvel ezelőtt, hogy megnyitotta kapuit a ferihegyi repülőtér. E jeles évforduló tiszteletére egy különleges képgalériát állítottunk össze, amely archív felvételekből készült. Itt látható például a Vencel téri tüntetés során őrizetbe vett Deutsch Tamás és társai hazaérkezése, a tokiói olimpiára induló sportolók, valamint a 60-as évek légikísérőinek emlékezetes pillanatai.
1950. május hetedikén, azaz napra pontosan 75 éve fogadta az első repülőjáratot Magyarország legnagyobb nemzetközi légikikötője, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A korábban egyszerűen csak Ferihegyi repülőtérnek, majd Nemzetközi Repülőtérnek nevezett légikikötő a területen elsőként az 1800-as években szőlőművelésbe kezdő Mayerffy Xavér Ferenc után kapta a nevét.
A polgári repülőtér építése 1939-ben indult el, azonban a második világháború keresztülhúzta a számításokat, így a munkálatok hosszú időre leálltak. Csak 1947-ben folytatódhatott az építkezés, és végül 1950-re készült el teljesen, a kommunista hatalomátvétel időszakában. Az ünnepélyes megnyitón a repülőtér első vendége a Malév elődjének tekinthető Maszovlet, vagyis a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. gépe volt, mely különleges jelentőséggel bírta a magyar légiközlekedés történetében.
Az elkövetkező évtizedek során Ferihegy folyamatosan átalakult és fejlődött. 1958-ban a kifutópálya meghosszabbítása indította el a modernizációs folyamatot, majd 1960-ban megnyílt egy új irányítótorony, amely a légi irányítás színvonalát emelte. 1985-ben pedig a 2-es terminál megnyitásával újabb mérföldkőhöz érkezett a repülőtér. 2011-ben a nemzetközi hírnévvel rendelkező zeneszerző, Liszt Ferenc nevét vette fel, ezzel is tisztelegve a magyar kultúra előtt. A 2010-es évek során jelentős fejlesztések valósultak meg, többek között új utasmóló épült, a Cargo City bővült, és a létesítmények infrastruktúráját is korszerűsítették.
Tavaly ismét a magyar állam kezébe került az évente több mint 10 millió utast fogadó légikikötő, miután 3,1 milliárd eurót fizettek a Budapest Airport Zrt. 80%-os részesedéséért.
