2024 – A sajtószabadság árnyékos időszaka Az idei év nem csupán a politikai feszültségekről és gazdasági kihívásokról szól, hanem a sajtószabadság drámai visszaszorulásáról is. Az újságírók és a média képviselői egyre inkább olyan környezetben kénytelene

A múlt év különösen tragikus volt a sajtószabadság és az újságírók biztonságának szempontjából. A Nemzetközi Újságíró-szövetség (IFJ) adatai szerint világszerte 104 újságíró vesztette életét; még így is valamivel kevesebb haláleset történt, mint 2023-ban, amikor 129 médiában dolgozó szakembert öltek meg - ezzel 1990 óta 2023 volt a leghalálosabb év.

Az elmúlt öt év során a politikai, bűnügyi és katonai jellegű konfliktusok száma világszerte drámai módon megduplázódott, és ezek következtében sokkal több újságíró vesztette életét olyan országokban, mint Szudán vagy Pakisztán. Különösen aggasztó a helyzet az izraeli-gázai háború kapcsán, ahol a médiában dolgozó szakemberek közül 2024-ben 85, míg 2023-ban 78 életét követelték a harcok. Ezt a megdöbbentő statisztikát a Committee to Protect Journalists (CPJ) nevű nemzetközi, független szervezet tette közzé, amely elkötelezett az újságírók védelme és jogainak érvényesítése iránt világszerte.

A Közel-Keleten, különösen Palesztinában, a legnagyobb tragédia történt. A Gázai övezetben 55 újságíró vesztette életét, miközben a konfliktusok és légi csapások közepette dolgoztak. Az IFJ legfrissebb jelentése szerint a 2023. októberében kezdődött gázai háború óta a meggyilkolt palesztin újságírók száma már legalább 138-ra nőtt. Ezzel Palesztina a tudósítók szempontjából a harmadik legveszélyesebb hellyé vált, Irakot, a Fülöp-szigeteket és Mexikót követve.

Az ázsiai-csendes-óceáni térségben 20 újságíró vesztette életét, ami jelentős növekedés a 2023-ban regisztrált 12 esethez képest. A halálesetek 70%-a Pakisztánban, Bangladesben és Indiában történt, ahol a sajtószabadságot gyakran fenyegetik a politikai és társadalmi feszültségek.

Afrikában nyolc újságíró veszítette életét, ebből öt Szudánban. A szudáni konfliktusok és a politikai káosz árnyékában a média képviselői sajnos gyakran kerülnek a támadások kereszttüzébe.

Az elmúlt évek során Dél-, Közép- és Észak-Amerikában a halálesetek száma jelentős mértékben csökkent: míg két évvel ezelőtt 30 újságíró vesztette életét, tavaly már csak 6-an tragikus körülmények között. Mexikó, a világ egyik legveszélyesebb országa az újságírók számára, továbbra is a fenyegetések, megfélemlítések, emberrablások és gyilkosságok színhelye - figyelmeztet az Euronews. Ezek a bűncselekmények elsősorban a drogkereskedelemmel kapcsolatos tudósítások révén történnek, ami tovább fokozza a helyi újságírók kockázatát.

A sajtó munkatársainak meggyilkolása gyakran büntetlenül marad. Világszerte négynaponta megöltek egy újságírót az utóbbi két évben, és az esetek túlnyomó többségében senkit nem vontak felelősségre az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) nyilvánosságra hozott jelentése szerint. Világszerte az újságíró-gyilkosságok mintegy 85%-a miatt nem indítottak eljárást.

Bár a sajtószabadság sok országban jogi védelem alatt áll, gyakran ütközik a politikai, gazdasági és társadalmi érdekekkel. Különösen aggasztó a helyzet olyan államokban, ahol az újságírók függetlensége és biztonsága nem biztosított. A világ számos pontján az újságírók üldözése, megfélemlítése, jogi zaklatása vagy akár meggyilkolása sajnos gyakori jelenséggé vált, ami drámaian csökkenti a sajtó szabadságát.

A Reporters Without Borders (RSF) által évente közzétett sajtószabadság-index egy folyamatosan frissülő eszköz, amely nyomon követi a világ különböző országaiban tapasztalható sajtószabadság mértékét. Az utóbbi időszakban különösen aggasztó tendenciák figyelhetők meg azokban az autoriter rendszerekben, ahol a kormányok igyekeznek egyre nagyobb kontrollt gyakorolni a médiára, ezzel pedig elnyomni a szabad véleménynyilvánítást és a kritikai hangokat.

Törökország egy figyelemre méltó példa arra, miként csorbulhat a sajtószabadság egy autoriter rezsim alatt. Recep Tayyip Erdoğan elnöksége alatt a média fokozatosan elvesztette függetlenségét. Bár az alkotmányos jogok elvileg biztosítják a szólásszabadságot, a hosszú évek óta tartó politikai és gazdasági nyomás súlyos hatással volt a sajtóra. A 2016-os puccskísérletet követően a kormány szisztematikusan elnyomta a független médiumokat, és tömegesen letartóztatta az újságírókat és szerkesztőket, sokukat hosszú börtönbüntetéssel sújtva. A legnagyobb független híroldalak is kormányzati irányítás alá kerültek. A kormány által végrehajtott médiacenzúra és az internetes oldalak blokkolása mind-mind azt a célt szolgálta, hogy a török polgárok ne juthassanak hozzá független és hiteles információkhoz.

Figyelemre méltó példa Fehéroroszország is. Az ország, amelyet évtizedek óta Aljakszandr Lukasenka elnök irányít, a sajtószabadság terén az egyik legrosszabb helyzetben van a világon. Lukasenka vezetése alatt, különösen 2020-ban, amikor választási csalások miatt masszív tüntetések robbantak ki, a kormány rendkívüli lépéseket tett a független sajtó elnyomására: a hatóságok brutálisan elnyomták az ellenzéki aktivistákat, a független újságírókat pedig zaklatták, letartóztatták és akár börtönbüntetéssel is fenyegették, a független médiát elhallgattatták, sok újságíró kényszerült elhagyni az országot, és a kormány által irányított médiumok monopolizálták az információáramlást.