Az ipari termelés 5%-os csökkenést mutatott az utóbbi időszakban.

2025 áprilisában az ipari termelés volumene 5,0%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, amely a munkanapok hatásainak kiszűrésével 2,3%-os visszaesést mutat. A feldolgozóipar szinte minden szegmense negatív tendenciát mutatott, a legnagyobb visszaesést a villamos berendezések gyártása szenvedte el. Ugyanakkor, a szezonálisan és munkanapokkal kiigazított statisztikák szerint az ipari kibocsátás 1,5%-kal emelkedett a 2025 márciusában mért értékhez viszonyítva.

2025. áprilisban:

Az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest 5,0%-kal csökkent. Érdemes megjegyezni, hogy a második becslés adatai nem mutatnak eltérést az első becslésben közzétett áprilisi adatokhoz képest.

Az ipari kibocsátás áprilisi teljesítménye, miután a szezonális és munkanaptényezőket figyelembe vettük, 1,5%-os emelkedést mutatott az előző hónaphoz képest.

Az ipari export volumene az előző évhez képest 3,7%-kal csökkent. A feldolgozóiparban különösen a járműgyártás, amely az exportértékesítés 32%-át teszi ki, 5,9%-os visszaesést mutatott. Ezzel szemben a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása, amely a teljes export 15%-át képviseli, jelentős, 15,2%-os növekedést regisztrált.

Az ipar belföldi értékesítése 3,3, a feldolgozóiparé 2,4%-kal kevesebb volt az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az iparon belül döntő (96%-os) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,2, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 15,5%-kal visszaesett, ugyanakkor az energiaipar termelése (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 6,3%-kal nőtt.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27%-át képviselő járműgyártás volumene 4,1%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 2,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 7,7%-kal visszaesett.

A feldolgozóipari termelés 11%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,5%-kal meghaladta a 2024. áprilisi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,0%-kal bővült, a számítógép, perifériás egység gyártása 1,0%-kal mérséklődött.

A villamos berendezések gyártása, amely a feldolgozóipar 9,0%-át képviseli, jelentős csökkenést mutatott az előző évhez képest, 16,7%-os visszaesést regisztrálva. Különösen a két legnagyobb súlyú alágazatban tapasztalható a visszaesés: az akkumulátorok és szárazelemek gyártása 16,7%-kal, míg a villamos motorok, áramfejlesztők, -elosztók és -szabályozók előállítása 19,9%-os csökkenést szenvedett el.

A feldolgozóipar élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártása, amely a szektor 13%-át képviseli, 4,0%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A külpiaci eladások visszaesést mutattak, míg a hazai értékesítések növekedtek. A húsfeldolgozás és -tartósítás, amely a legnagyobb részesedéssel bír, 23%-kal súlyozva, 1,9%-os csökkenést könyvelhetett el az előző év áprilisi adatokhoz képest. Négy alágazatban csökkent a termelés, mértékük 1,5% és 31% között mozog, a legnagyobb visszaesés a növényi és állati olaj gyártásában figyelhető meg. Ezzel szemben a többi hat alágazatban növekedett a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 37%-kal, a kisebb súlyú halfeldolgozás és -tartósítás területén, míg a tejfeldolgozásban a növekedés 3,4%-os.

A két közepes súlyú ágazat közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek előállítása 5,5%-kal, míg a fémalapanyagok és fémfeldolgozó termékek gyártása 11,1%-kal maradt el az előző év ugyanazon hónapjának adataitól.

A három növekvő ágazat közül a legkiemelkedőbb teljesítményt a 3,7%-os feldolgozóipari részesedéssel bíró kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás mutatta, hiszen ezek a szektorok 13,7%-os növekedést könyvelhettek el. Mindkét értékesítési irányban jelentős emelkedés tapasztalható az eladások terén.

A fafeldolgozás, a papírtermékek előállítása és a nyomdai szektor területén is folytatódik a kedvező trend: április hónapban a kibocsátás 1,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. E növekedés fő motorja a kivitel bővülése volt, míg a belföldi értékesítések sajnos csökkenést mutattak.

Az ipari termelés dinamikája három régióban emelkedett, míg öt területen csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A legfigyelemreméltóbb, 7,5%-os növekedést Nyugat-Dunántúlon tapasztaltunk, míg Dél-Alföldön a legnagyobb, 16,5%-os csökkenést jegyeztük fel.

A megfigyelt feldolgozóipari szektorokban az új rendelésállomány volumene 12,2%-kal csökkent a 2024 áprilisához viszonyítva. Ezzel szemben a belföldi új rendelések 2,4%-os növekedést mutattak, míg az exportrendelések drámai, 14,4%-os csökkenést szenvedtek el. Az összes rendelésállomány április végén 16,2%-kal maradt el az előző év azonos időszakától.

2025 januárjától áprilisáig, összehasonlítva az előző év hasonló időszakával:

Az ipari termelés 4,5%-os visszaesést mutatott. A külpiaci értékesítések, amelyek az összes eladás 63%-át teszik ki, 0,9%-kal csökkentek, míg a hazai értékesítés, amely a teljes értékesítés 37%-át képviseli, 3,1%-kal csökkent.

A feldolgozóipar tizenhárom ágazatának közül kilencben tapasztalható termeléscsökkenés figyelhető meg, a legjelentősebb visszaesés a villamos berendezések gyártásában következett be, amelynek mértéke 23%-ra rúgott. A legnagyobb ágazat, a járműgyártás kibocsátása 3,9%-kal csökkent. Ezzel szemben a többi ágazatban, mint például a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása, 1,0 és 8,1% közötti növekedés volt megfigyelhető.