A történelem során számos női figura vált hírhedtté méregkeverőként, közülük is kiemelkedik egy, aki mintegy 600 férfi életét oltotta ki. Ő a legfélelmetesebb asszony, akinek neve örökre megmarad a történelem sötét lapjain. Fedezd fel a legveszélyesebb nő

Arisztokraták, varázslónők, jövendőmondók, magányos özvegyek, hű feleségek és egy rejtélyes fegyver: a méreg. Öt titokzatos nő, akik mestereivé váltak az életről és halálról való döntéshozatalnak, így örökre beírták nevüket a történelem legsötétebb lapjaira.

A történelem során a mérgezés, méregkeverés volt a legtitkosabb, legrejtettebb módja a bosszúnak, hatalomvágynak és a túlélés esélyének. Bár a méregkeverés - mint minden más abban a korban -, először csak a férfiak körében volt elterjedt tudomány. Azonban feltűnt köztük pár hihetetlenül leleményes és ravasz női méregkeverő is. A következőkben összegyűjtöttük a sötét tudomány női gyakorlóit, akik örökre beírták magukat a történelembe.

Marie-Madeleine d'Aubray, ismertebb nevén Madame de Brinvilliers, a 17. századi Franciaország egyik leghírhedtebb méregkeverőjeként vonult be a történelembe. A párizsi arisztokrácia fényűző világában tevékenykedett, ahol saját családján belül kezdte el alkalmazni a méregtudomány titkos fortélyait. Számos közeli hozzátartozója, köztük apja és két testvére, gyanús körülmények között hunyt el, ami felkeltette a gyanút. Madame de Brinvilliers gyakran arsenikus anyagokat használt, amelyeket apró adagokban adagolt, hogy elkerülje a gyanú árnyékát. Végül, egy névtelen bejelentés nyomán indult nyomozás leplezte le sötét titkait. Letartóztatása, kínzása, majd 1676-os kivégzése Párizsban hatalmas botrányt kavart, és hozzájárult a hírhedt "Méregügyek" (Affaire des Poisons) elnevezésű bűnügyi sorozat kibontakozásához, amely a korabeli arisztokrácia sötét titkait tette napvilágra.

La Voisin, akit eredeti nevén Catherine Monvoisin néven ismerünk, a 17. század végén tevékenykedett Franciaországban, és kulcsszereplője volt a hírhedt "Méregügyeknek". Párizsban jósnőként, bábaasszonyként és boszorkányként vált ismertté, ám tevékenysége messze túlnyúlt a babonák határain. Híres lett arról, hogy mérgeket kínált, valamint sötét rituálékat irányított. Vádak szerint arisztokraták és udvari hölgyek, többek között Madame de Montespan, XIV. Lajos kegyencnője is felkeresték őt. 1680-ban bíróság elé került, ahol bűnösnek találták, és végül máglyán égették el, ezzel véget vetve a méregügyek legviharosabb időszakának.

Giulia Tofana, az olasz méregkeverés mestere, a történelem sötét alakjaként él tovább, akinek neve a titokzatos „Aqua Tofana” méreggel fonódik össze. Ez a színtelen és szagtalan folyadék, amelyet vízbe vagy borba csepegtetve szinte észrevétlenül végzett a célpontjával, különösen vonzó lehetőséget kínált azoknak a nőknek, akik szenvedtek házasságukban. Tofana pályafutását Nápolyban vagy talán Palermóban kezdte, mielőtt Róma utcáin terjesztette volna félelmetes hírnevét. A méreg népszerűsége az elnyomó férjek elpusztítására vágyó nők körében szárnyra kapott, és a legendák szerint több mint 600 férfi halála fűződik a nevéhez. Végül azonban a hatóságok leleplezték, és a befogadó templom falai sem nyújtottak neki végső menedéket, hiszen letartóztatták és kivégezték, így véget vetve a méregkeverő rémálmának.