Családtámogatások: A Jelen és Jövő - Beszélgetés Csép Andrea parlamenti képviselővel A családtámogatások rendszere kulcsszerepet játszik a társadalmi jólét megteremtésében, ezért fontos, hogy megismerjük a jelenlegi helyzetét és a jövőbeli terveket. Enne

Miért éri meg anyának lenni Romániában? – teszi fel a kérdést a beszélgetés végén Csép Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője. A közelmúltban a gyermeket vállaló szülők jogairól és lehetőségeiről, a 2024-es év családokat támogató törvénymódosításairól, valamint a folyamatban lévő törvénytervezetekről és a várható változásokról folytattunk eszmecserét. Korábbi cikkünkben már részletesen bemutattuk a gyermekvállalással járó juttatásokat és tudnivalókat. Andrea elmondta, hogy a szülők visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon fáradozik, hogy Romániában minél inkább megérje anyának lenni. Kiemelte, mennyire fontos, hogy a fiatalok számára biztosítottak legyenek a családalapításhoz szükséges feltételek, így a kisgyermekes családok biztonságban, megfelelő állami támogatással nevelhessék gyermekeiket. Ezzel az interjúval szeretnénk rámutatni arra, milyen sokféle támogatást kaphat egy édesanya és édesapa, amikor a szülőség izgalmas és örömteli kalandjára lépnek.

Munkavállalás során a munkaadó jogosult lehet arra, hogy érdeklődjön a leendő alkalmazott jövőbeli gyermekvállalási tervei iránt, azonban ezt a kérdést rendkívül óvatosan kell kezelnie. A gyermekvállalásra vonatkozó kérdések érzékeny témának számítanak, és sok országban jogi korlátozások vonatkoznak arra, hogy milyen személyes információkat kérdezhetnek meg a munkaadók a jelöltektől. Fontos, hogy a munkaadó tisztában legyen a diszkrimináció ellenes törvényekkel, és kerülje el az olyan kérdéseket, amelyek hátrányos megkülönböztetéshez vezethetnek. A legjobb gyakorlat az, ha a munkaadó a munkavégzéshez szükséges kompetenciákra és tapasztalatokra összpontosít, a magánéleti kérdéseket pedig mellőzi.

Egyáltalán nem helyénvaló, hogy ilyen kérdéseket intézzenek valakik. Míg a férfiak viszonylag könnyen megúszhatják, a nők sokszor kétszeresen is hátrányos helyzetbe kerülnek. Folyamatosan hangsúlyozzuk, mennyire sürgető lenne, hogy Romániában több gyermek születhessen a demográfiai kihívások miatt. Ugyanakkor elengedhetetlen a munkaerőpiac bővítése és a foglalkoztatottság növelése, valamint a családok támogatása. Mindeközben azonban egy édesanya hátrányos helyzetbe kerülhet, ha döntést hoz a gyermekvállalás mellett.

Diszkriminálásnak számít, ha felmerül egy állásinterjún a kérdés, hogy férjhez szeretnél-e menni, gyereket szeretnél-e vállalni. Ezekben az esetekben az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz kell fordulni. Egy állásinterjún elsődlegesek kell legyenek a jövendőbeli kolléga képességei, készségei, felkészültsége, nem pedig magánéleti kérdéseket kell firtatni.

Egy korábbi beszédében említette, hogy a kismamák gyakran tartanak attól, hogy érvényesítsék jogaikat, mivel a munkáltatók néha megnehezítik, sőt, megfélemlítik az alkalmazottakat. Ilyen helyzetekben mit tehetnek a várandós nők a jogi védelmük érdekében?

A munkáltató nem jogosult arra, hogy a munkavállaló munkaszerződését csupán a terhességére hivatkozva megszüntesse. Viszont, ha a munkavállaló nem képes maradéktalanul teljesíteni a feladatait, késlekedik a munkakezdéssel, vagy a teljesítménye csökken, valamint konfliktusokat okoz a munkahelyi környezetben, akkor a munkaszerződésének felbontása indokolt lehet.

Én egyébként a konstruktív párbeszéd híve vagyok. Fontosnak tartom, hogy a munkavállaló és munkaadó között kialakuljon nemcsak egy jogviszony, egy alá-fölé rendeltség, hanem egy őszinte kapcsolat is. Lehet nyugodtan informálni a munkaadót a gyerekvállalási szándékról, mert az neki is jó, ha fel tud készülni erre az időszakra. Vagy akár segíteni azzal a munkaadót, hogy a szülési/gyereknevelési szabadságra készülő édesanya javasol munkaerőt a helyére.

Azt látom, hogy a családbarát munkahelyek megteremtése a jövő nagy kihívása. Egyre több munkaadó gondolkodik azon, hogy milyen típusú családbarát intézkedéseket vezessen be annak érdekében, hogy megtarthassa a családot alapító alkalmazottait, hiszen már befektetett a munkaerő képzésébe, így érdeke minél tovább meg is tartani azt.

A munkából visszatérő szülők jogainak védelme rendkívül fontos, hiszen a család és a munka összeegyeztetése sok kihívást jelenthet. A legtöbb országban léteznek olyan jogszabályok, amelyek biztosítják, hogy a szülők visszatérhessenek munkahelyükre, vagy hasonló pozícióba kerülhessenek, amikor a szülési vagy gyermekgondozási szabadságról visszatérnek. Ezek a jogok általában a következőket foglalják magukban: 1. **Munkahelyi védelem**: A szülők nem veszítik el a munkahelyüket a szabadság ideje alatt, és a munkáltatók számára kötelező, hogy biztosítsák a visszatérési lehetőséget. 2. **Hasonló munkakör**: A visszatérő szülőknek joguk van ahhoz, hogy hasonló beosztásban és feltételekkel folytathassák a munkát, mint amilyeneket a szabadság előtt élveztek. 3. **Rugalmas munkaidő**: Sok helyen a szülők kérhetnek rugalmas munkaidőt vagy részmunkaidős foglalkoztatást, hogy jobban tudják összeegyeztetni a munkát és a családi kötelezettségeket. 4. **Tiltakozás a diszkrimináció ellen**: A jogszabályok megvédik a szülőket attól, hogy hátrányos megkülönböztetés érje őket a munkahelyi környezetben, amiért szülővé váltak. 5. **Információs jogok**: A munkáltatóknak kötelességük tájékoztatni a szülőket a jogaikról és lehetőségeikről, hogy tudatos döntéseket hozhassanak. Ezek a jogok segítik a szülőket abban, hogy zökkenőmentesen térhessenek vissza a munkába, miközben megőrzik a családjuk iránti felelősségvállalásukat is.

Az újra munkát vállaló szülőt a korábbi pozíciójába és azzal a fizetéssel kell visszahelyezni, amelyet a gyereknevelési szabadságra való elmenetele előtt kapott. Ha a cég ez idő alatt megszűnt vagy átalakult, akkor a munkáltatónak értesítenie kell a szülőt, mert ebben az esetben jogosulttá válik a munkanélküli támogatásra. A munkáltató nem tagadhatja meg a visszaalkalmazást azzal az indokkal, hogy a korábbi munkakör már nem létezik. A cég jogában áll új munkavállalót felvenni a gyereknevelési szabadságon lévő szülő helyére. Amennyiben a cégnél ideiglenesen felvett dolgozót szeretnék megtartani a visszatérő alkalmazott mellett, lehetősége van új pozíciót ajánlani számára.

Összefoglalva: a munkaadó nem tagadhatja meg a gyereknevelési szabadságról visszatért szülő visszaalkalmazását és nem csökkentheti a korábbihoz képest a fizetését. Arra azonban felhívnám a figyelmet, hogy már néhány éve kikerült a törvény szövegéből, hogy a visszaalkalmazott szülő munkaszerződését nem bonthatják fel a visszatérést követő 6 hónapban. Ha véletlenül pereskedésre kerülne sor, erre már nem lehet hivatkozni.

- Milyen fontos változásokat hozott a 2024-es év a családtámogatások tekintetében?

A 2024-es évben is érvényben maradt az energiaárakat érintő kedvezmény, amely lehetővé teszi, hogy a három vagy annál több gyermeket nevelő családok, valamint a három 18 és 26 év közötti fiatallal rendelkező családok, akik továbbtanulnak, 0,68 lej/kWh áron jussanak az elektromos energiához. Ugyanez a kedvezmény vonatkozik az egyszülős családokra is. Az energiaár-támogatási rendszer érvényessége 2025. április 1-ig terjed, és a jelenlegi tájékoztatás szerint a kedvezmény továbbra is él. Az RMDSZ elkötelezett amellett, hogy a nagycsaládosok és az egyszülős családok a jövőben is élvezhessék a támogatásokat, és mindent megteszünk ennek érdekében.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, miért is lényeges ez a kérdés: egy nagycsalád esetében nem csupán energiapazarlásról beszélhetünk, hanem arról, hogy a több gyermek több mosnivalót, több vasalnivalót, valamint nagyobb hűtőszekrényt igényel, ami együtt jár a megnövekedett energiafogyasztással.

Megváltozott a gyermeknevelési támogatás ideje alatt szerezhető maximális összeg értéke is. A korábbi szabályokkal ellentétben - amely szerint a minimális gyereknevelési támogatás ötszörösét kereshette meg egy anyuka - a módosítás értelmében már a minimális gyereknevelési támogatás nyolcszorosát, azaz maximum évi nettó 13 200 lej jövedelemre tehetnek szert a szülők, anélkül, hogy elveszítenék az állami támogatást. Ez nemcsak azért fontos, mert a családoknak jól jöhet a plusz jövedelem. Az anyukák - bármennyire is élvezhetik a gyerekeik nevelését - szellemi kikapcsolódásként élhetik meg, ha kicsit visszatérhetnek a munkájukhoz. Ez különösen egyéni vállalkozók (pfa) esetében állhat fenn.

Jelentős újdonság, hogy 2024 januárjától a súlyos és előrehaladott fogyatékossággal élők számára 1500, illetve 750 lej értékű üzemanyagkártyák igényelhetők. Az érintettek jelenleg három lehetőség közül választhatnak, amikor utazási támogatást kérnek: választhatják a vonatjegyeket, igényelhetik az üzemanyagköltségek visszatérítését, vagy kérhetik az üzemanyagkártyát.

Az üzemanyagkártyákról részletesebben ITT írtunk.

A 2024-es évben a bölcsődei utalványok értéke 660 lejre emelkedett. Ezek az utalványok azok, amelyek a megszorítások ellenére is továbbra is érvényesek maradnak.

Az apák gyermeknevelési szabadsága ügyében 2022 augusztusában elhangzott, hogy lehetőség nyílhat arra, hogy ezt az időtartamot akár négy hónapra is kiterjesszék.

Európában egy új irányelv lépett életbe, amely hangsúlyozza a munka és a magánélet harmonikus összhangját, különös figyelmet fordítva a családon belüli feladatok megosztására, különösen a gyermekneveléssel kapcsolatban. Ennek szellemében Romániában bevezetésre került egy új szabályozás, amely szerint a gyereknevelési szabadságból legalább két hónapot a másik szülőnek is igénybe kell vennie. Ez a változás a gyereknevelési szabadságról szóló határozat keretein belül lépett életbe 2023. szeptember 19-től, ezzel ösztönözve a szülők közötti egyenlőbb szerepvállalást a gyermekgondozásban.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a törvény jelenlegi formájában csupán a minimális időszakot határozza meg. Ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a szülők saját maguk döntsenek arról, miként osszák el egymás között a gyereknevelési szabadság két évét. Volt egy javaslatunk is, amely a szülők párhuzamos szabadságának lehetőségét célozta, ám ezt mind a képviselőház, mind a szenátus elutasította.

A nagycsaládosok számos kedvezményben részesülhetnek, amelyek célja a családok támogatása és a gyermeknevelés megkönnyítése. Ilyen kedvezmények közé tartoznak például: 1. **Adókedvezmények**: A nagycsaládosok számára különböző adókedvezmények érhetők el, például a családi adókedvezmény, amely lehetővé teszi a családok számára, hogy csökkentsék az adóalapjukat a gyermekeik után. 2. **Családi pótlék**: A nagycsaládosok általában magasabb összegű családi pótlékra jogosultak, amely segíti a gyermekek eltartását. 3. **Kedvezményes közlekedési bérletek**: Sok közlekedési vállalat nyújt kedvezményeket a nagycsaládosok számára, így olcsóbban utazhatnak. 4. **Lakáscélú állami támogatások**: A nagycsaládosok különböző lakáscélú támogatásokra és kedvezményekre is pályázhatnak, például a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) keretében. 5. **Ingyenes vagy kedvezményes egészségügyi szolgáltatások**: Bizonyos egészségügyi szolgáltatások, mint a szűrővizsgálatok vagy oltások, kedvezményesen vehetők igénybe a nagycsaládosok számára. 6. **Oktatási kedvezmények**: Az iskolák és egyetemek is kínálhatnak kedvezményeket a nagycsaládosok gyermekeinek, például tandíjcsökkentést vagy ingyenes étkezést. Ezek a kedvezmények célzottan a nagycsaládosok életminőségének javítását szolgálják, segítve őket a mindennapi kiadásaik kezelésében.

Jelenleg nincs egységes országos szabályozás a nagycsaládosok számára elérhető kedvezmények tekintetében, és a szükséges intézkedések, valamint a pénzügyi források is hiányoznak a támogatásukhoz. Pedig hosszú távon ezek a befektetések egyértelműen megtérülnének. Helyi szinten viszont az önkormányzatok rendkívül sokat tehetnek a több gyermekkel rendelkező családok megsegítése érdekében. Számos példa is akad erre, például Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen, ahol különféle sportolási lehetőségekkel, kedvezményes belépőkkel, testvéreknek biztosított árengedményekkel, valamint "pelenkapénz" formájában nyújtanak támogatást a nagycsaládosoknak.

Az országos szintű nagycsaládosok számára elérhető támogatásokat az adótörvénykezés keretein belül szabályozzák. Az RMDSZ elkötelezetten folytatja munkáját annak érdekében, hogy a családok - a gyermekeik számától függően - adójóváírásban részesülhessenek.

- Mi várható 2025-ben?

Az RMDSZ elkötelezetten dolgozik a családtámogatási programok fejlesztésén, és az egyik kiemelt célunk a bölcsődeépítések folytatása volt. Jelenleg több törvénymódosítási javaslatunk, mint például a nagyszülői gyes intézménye, várja, hogy a politikai partnereink nyitottak legyenek rá. Emellett folytatjuk erőfeszítéseinket, és nagy segítséget nyújtanak számunkra azok az édesanyák, akik bizalommal keresnek meg minket. Célunk, hogy a fiatalok számára vonzóbbá tegyük a gyermekvállalást Romániában.

Egy korábbi beszélgetésünk során Csép Andreával a nyugdíjak újraszámításának kérdéséről is esett szó: