A Fekete táska sorozat igazi szenzációt keltett a nézők körében, akik lázasan várják a következő epizódokat.

"Azt a rohadt életbe! Ez ennyi" - Gyurcsány Ferenc lement a kisboltba és ledöbbent

Az ember már régóta tudja, hogy a valódi kémnek a magánélete nem éppen hétköznapi. A tisztességes ügynökök vagy egyedülállók, vagy anélkül, hogy elköteleznék magukat, minden küldetés során más nőkkel osztják meg az ágyukat – mint ahogy azt James Bond is teszi. A házas kémekkel viszont mindig problémák adódnak: legyenek akár alvó ügynökök, mint az amerikai filmes világban, vagy hárombetűs titkos szervezetek megbízott bérgyilkosai, mint Mr. és Mrs. Smith, vagy akár azok a szuperügynökök, akiknek a családja mit sem sejt a férj "kalandjairól", mint a Tru Lies - Két tűz között című filmben. Az ilyen helyzetek sosem egyszerűek, és a titkok mindig bonyolítják a dolgot.

A házasság már önmagában is komoly kihívás, de ha a munka is otthonra költözik, akkor a helyzet még bonyolultabbá válik! Ez nem csupán a pornószínészek életében jelenthet problémát; a titkos ügynökök világában is hasonló feszültségek adódhatnak. Ha a bizalmatlanság egyszer beférkőzik a kémek magánéletébe, abból csak baj származik. Ilyenkor gyakran a legnagyobb titkok mellett a legrosszabb titkok is napvilágra kerülnek, és a házastársak közötti bizalom gyorsan szertefoszlik. Az ember ilyenkor már nem tudja, kiben bízhat, és a szekrényből bizony könnyen előkerülhetnek a csontvázak is.

Kedvcsinálónak itt a mozielőzetes:

A Fekete táska koncepciója David Koepp forgatókönyvíró kreatív elméjéből született. Abban az időszakban számos kémfilmet tanulmányozott, és éppen a Mission: Impossible első részéhez gyűjtött háttéranyagot. Számos tapasztalt kémmel folytatott beszélgetéseket, amelyek során elgondolkodott azon, hogyan sikerül ezeknek a szakembereknek egyensúlyt találniuk a hivatásuk és a magánéletük között. "A kémkedés izgalmas oldala lenyűgöző, de igazán meglepett, milyen mély emberi aspektusok bukkannak fel a történetekben" - mesélte.

Az egyik kémnő, akit a film bemutat, megosztja a nézőkkel, hogy a munkája következtében lehetetlen számára a normális kapcsolatok kialakítása. Egy különösen megindító pillanatban elhangzik tőle egy mondat: „Hogyan mondhatnál igazat, ha az életed folyamatos hazugságokra van építve?”

A gondolat gyökeret vert Koepp fejébe. Milyen lehet, ha a kém szerelmi kapcsolatba bonyolódik a másikkal? Időnként közli, most eltűnök néhány napra, "de ne kérdezd, hol leszek, mert úgysem mondhatom meg. Nem bízhatsz senkiben, és senki más sem bízhat benned. George és Kathryn Woodhouse (Michael Fassbender, Cate Blanchett) esetében is egyre gyűlnek az eltitkolt információk, amiket közös megegyezéssel a jelképes "fekete táskába" pakolnak bele".

A forgatókönyvíró ötlete Steven Soderberghhez került, aki azonnal érdeklődni kezdett iránta, hiszen több mint harminc éve ismerik egymást, és Hollywood legnagyobb nevei között tartják őket számon. A dolog azonban egy kis csavart kapott: a történetet Amerikából Angliába helyezték, mivel Soderbergh úgy vélte, hogy a közönségnek már elegük van abból, hogy a kémfilmek mindig ott játszódnak. Ráadásul Britannia nem más, mint James Bond szülőföldje, a Suszterek, Szabók, Bakák és Kémek hazája. A gyanúsítottak között a hírszerzés kiberbiztonsági osztályának legkiválóbb elméi sorakoznak, és a lehetséges árulók közt ott találjuk Mrs. Woodhouse-t is. Érdekes látni, ahogy két ember, akiknek a szerelme a mesékből ismerős, hogyan birkózik meg ezzel a bonyolult helyzettel.

A "Fekete táska" című kémthriller valós események ihletésével készült. A történet középpontjában George Woodhouse áll, akinek az a feladata, hogy leleplezzen egy árulót az ügynökségen belül, mielőtt az ellenfelek aktiválhatják a Severus nevű pusztító kémprogramot. Ez a program képes megbénítani nukleáris létesítményeket, és hasonló vírusokat már több ország is kifejlesztett, hogy számítógépes rendszereket támadjanak meg, ezzel tönkre téve az ellenfél infrastruktúráját. Az első ilyen akció 2010-ben Irán ellen indult, amikor a Stuxnet nevű féregvírust Izrael és/vagy az Egyesült Államok titkosszolgálata hozta létre, hogy megakadályozza Irán atomhatalommá válását. A film izgalmas és feszültséggel teli narratívája a modern kiberhadviselés sötét világába vezet, ahol a titkok és a hazugságok határozzák meg a jövőt.

A 2020-as évben egy jelentős vihart keltő esemény történt, amikor az amerikai kormányzat több ágazatának és intézményének informatikai rendszerei kibertámadás célpontjává váltak. Az ukrajnai konfliktus és a globális, valamint regionális hatalmi viszonyok újrarendezéséért folytatott harc – amelynek középpontjában Kína és az Egyesült Államok rivalizálása áll – során a kibertámadások szerepe egyre inkább felértékelődik, és a kiberháború terjedése figyelemre méltó méreteket ölt.

Ennek a háborúnak a hadszínterei pedig a számítógépes hálózatok, valamint a közösségi média, és az online sajtó platformjai és szereplői. Például 1922-ben orosz hackercsoportok Litvániát vették célba túlterheléses támadássorozattal, a Magyarország kormányzati szerveket 1924-ben, illetve a lengyel kormányzópárt információs rendszereit idén érték támadások.