A harmadik félidő varázsa és a pálya szellemessége A sport világában a mérkőzés utáni pillanatok egy különleges dimenziót nyitnak meg, ahol a versenytől függetlenül mindenki egy közös élmény részese lesz. Ez a harmadik félidő, amely nem csupán a játék fo
Vannak mérkőzések, melyek a lefújás után is folytatódnak. Itt már nem a vérre menő küzdelem, hanem a jó hangulat kerül előtérbe, az amatőr labdarúgásban a harmadik félidő még mindig szent dolog, ilyen történeteinkre tekintettünk vissza cikkünkben.
A fülöpjakabi gárda élenjárása elengedhetetlen, hiszen Bakró Tibor, a klub elnöke szívből mesélte nekünk, milyen lényeges szerepet játszik a harmadik félidő egy-egy mérkőzés után. Fülöpjakabon az évzáró disznóvágás nem csupán hagyomány, hanem az alapja annak, hogy a szezon során mindig ínycsiklandó falatok várják a játékosokat és a szurkolókat egyaránt. Néha még az is megesik, hogy a szurkolói közösség összefog, és közösen készítenek egy finom pörköltet a csapat számára. Bakró Tibor elmondása szerint, amíg a játékosok fiatalok és még agglegények, a meccsek utáni koccintások és kártyapartik hosszabbra nyúlnak; de ahogy a családalapítás ideje elérkezik, egyre inkább a hazautat választják, hogy otthon töltsék az estéket.
A harmadik félidő mindig is különleges pillanatokat rejt magában. Ez az az időszak, amikor a sportágak szenvedélye és a barátság találkozik, és a győzelem vagy vereség utáni érzelmek mellett lehetőség nyílik a közös ünneplésre. Az élmények megosztása, a nevetések és a beszélgetések varázsa teszi igazán emlékezetessé ezt a különleges időt. A harmadik félidő valóban szent, hiszen itt születnek a legjobb barátságok és a legszebb emlékek.
- A harmadik félidő ma is rendszeres nálunk. Viszont az az igazság, hogy ez a műfaj nálunk nem most van a csúcsponton, jó két-három évvel ezelőtt jóval aktívabb volt a társaság. Meccs után ma is rendszeresen maradunk, de az a kemény mag, amely két évvel ezelőtt jó éjfél utánig elvolt, mára elfogyatkozott. Tehát ha nem olyan későig is, mint - hogy úgy mondjam - fénykorunkban, de a meccs után ma is maradunk, annál is inkább, mert többnyire valamiféle elemózsia is kerül az asztalra - mondta korábbi cikkünkben Bakró Tibor.
Kiskőrös városában minden lefújás után ott vár rám a jól megszokott, terített asztal, amely nélkül elképzelhetetlen volna a mérkőzés utáni zárás. Weiszhaput János, a Kiskőrösi LC csapatbuszának immáron örökös sofőrje, talán maga sem tudja, hány különböző szerepben segítette már a klub életét. Miért ne lehetne éppen ő a szakács, ha arról van szó? De vajon mennyire elterjedt a harmadik félidő szokása?
- Rendszeres - vágta rá. - Minden mérkőzés után van harmadik félidő, azaz kap vacsorát a csapat, és van olyan is, hogy az ellenfelet is vendégül látjuk, általában olyankor, amikor kölcsönösen hívja meg egymást a két klub csapata. (...) De nem csak pörköltet szoktunk főzni, ahogy azt a most szombati példa is mutatja - jelentette ki Weiszi. - Az érintettek, azaz a játékosok döntik el, hogy mit szeretnének enni a hétvégén, és nem csak pörköltet óhajtanak, nagyon gyakran van sült csirke, mindenféle disznótoros, de készítettünk már például sóletet is.
