Palkovics László bejelentette, hogy a kormány a közeljövőben várhatóan jóváhagyja az átdolgozott mesterséges intelligencia stratégiát.

A 2020-ban elfogadott mesterséges intelligencia (MI) stratégia átdolgozott, frissített változatát a napokban tárgyalja és hamarosan el is fogadhatja a kormány - jelentette be Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a Gábor Dénes Egyetem által szervezett csütörtöki konferencián.
A Gábor Dénes-emlékév nyitórendezvényeként megtartott szakmai konferencián a kormánybiztos elmondta: az MI Koalíció koordinálásával elkezdődött annak feltérképezése, hogy hazánkban kik és milyen területeken foglalkoznak mesterséges intelligenciával - az eddigi eredmények alapján sokkal jobban állunk, mint korábban gondoltuk.
Hangsúlyozta: az MI elterjedéséhez minden feltétel adott Magyarországon, rendelkezésre áll az adatvagyon, a számítási kapacitás, a megfelelő jogi környezet, valamint a kreatív szakemberek köre is.
- jegyezte meg, hozzátéve, hogy a 2020-as szabályozásra inkább a technokrata szemlélet volt jellemző, hiszen alapvetően mérnökök dolgoztak rajta.
A stratégia felülvizsgálatának szükségességét a jogi környezet átalakulása is alátámasztja, különösen az Európai Unióban bevezetett mesterséges intelligencia szabályozás (EU AI Act) kapcsán – állítja az MTI.
Palkovics László, aki februártól tölti be a kormánybiztosi pozíciót, elmondta, a jogszabályi feltételek adottak a nemzeti adatvagyon strukturált, jogszerű és innovatív használatára. A feladat, hogy ezeket a vagyonelemeket, gyorsan és olcsón bocsássák azok rendelkezésre, akik kutatásra, köz- vagy üzleti célokra szeretnék felhasználni.
Kiemelte, hogy elengedhetetlen a mesterséges intelligencia társadalmi vonatkozásainak tudatosítása, hiszen ez nem csupán egy technológiai újítás, hanem egy olyan társadalmi kérdés is, amely mindannyiunkat érint. Mindenki számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy mélyebben megismerje és megértse ezt a komplex jelenséget.
A három részes tananyagunk a mesterséges intelligencia alapjainak megismerésével veszi kezdetét. Ezt követően részletesen bemutatja a promptolás művészetét, amely a MI-nek adott utasítások precíz megfogalmazására összpontosít. Végül pedig felfedezzük a technológia gyakorlati alkalmazási lehetőségeit, amelyek révén a mesterséges intelligencia valós problémák megoldásában is hasznosítható.
Palkovics László bejelentette, hogy az ELTE és partnerei közreműködésével hamarosan kidolgoznak egy átfogó javaslatot, amely arra fókuszál, miként integrálható a mesterséges intelligencia az oktatás különböző szintjein, mint taneszköz és tananyag. A tervek között szerepel az oktatók megfelelő felkészítése is, hogy hatékonyan tudják alkalmazni ezeket az új technológiákat.
Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke elmondta: a holográfia elméleti alapjait 1947-ben megalkotó, 1971-ben fizikai Nobel-díjban részesülő Gábor Dénes évtizedekkel megelőzte korát:
Közölte, hogy az egyetem egy innovatív tudásközpontot alapított, amely a mesterséges intelligencia erejére támaszkodik. Ennek célja a hibrid, multimodális és adatalapú oktatás elősegítése, valamint a digitális pedagógiai ökoszisztéma fejlődésének támogatása.
A mesterséges intelligencia és az XR (kiterjesztett valóság) technológiák összeolvadása a következő nagy digitális paradigmaváltást hozhatja el, amelyben virtuális tanulószobák, gyakorlati terepélmények és életszerű oktatási terek jönnek létre - emelte ki.
Az esemény során három fél - az Autóipari Próbapálya Zala Kft. (APZ), a Gábor Dénes Egyetem (GDE) és a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpontja (GDE-MIT) - együttműködési megállapodást írt alá, ezzel megerősítve elkötelezettségüket a közös innováció és fejlesztés iránt.
A megállapodás célja a tudományos kutatási tevékenységek és a gyakorlati technológiai fejlesztések szorosabb együttműködésének megteremtése Magyarország egyik legdinamikusabb ipari központjában, Zalaegerszegen.