A LIBE-küldöttség célja, hogy előmozdítsa a Pride rendezvény megrendezését, mivel a vizsgálódást mostanra lezárták.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) ötfős delegációja három napon keresztül Budapesten tanulmányozta az uniós értékek aktuális helyzetét.
A helyi hatóságok, a civil társadalom, a média, az igazságszolgáltatás és a kormány képviselőivel, valamint az Országgyűlés tagjaival folytatott megbeszélések után Tineke Strik, a holland zöldpárti EP-képviselő, szerdán egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a civil társadalmat érintő, gyülekezési jogokat korlátozó magyar jogszabályok "első áldozata" a budapesti Pride eseménye lesz.
Hozzátette: a küldöttség intézkedéseket sürget, hogy az Európai Unió Bírósága ideiglenes intézkedéssel tegye lehetővé a Pride jogszerű és békés megtartását. Tineke Strik szerint a magyar kormányfőnek a civil társadalmi tevékenységek korlátozására irányuló tervei, különös tekintettel a gyülekezési jogra, veszélyeztetik a véleménynyilvánítás szabadságát és az Európai Unió alapértékeit. A nemzeti szuverenitásról szóló törvénnyel és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával kapcsolatban megjegyezte: noha ezek célja a külföldi beavatkozások elleni küzdelem, s mint ilyen, önmagában jogos, a gyakorlatban a hivatal olyan újságírókat és civil szervezeteket céloz, amelyek és akik az uniós jog betartását ellenőrzik. "Problémás, hogy Magyarország az uniós finanszírozást külföldi beavatkozásnak tekinti, ahogy az is, hogy ezt az eszközt csupán a civil társadalom megszorítására használja" - fogalmazott. Az igazságszolgáltatást illetően azt mondta, a vonatkozó jelentős számú reformok veszélyeztethetik a bíróságok függetlenségét.
Sophie Wilmés belga EP-képviselő, a Renew uniós parlamenti frakció tagja a magyar média helyzetére helyezte a hangsúlyt. Mint mondta, a delegáció a látogatás során találkozott néhány médium képviselőjével, ami csak fokozta aggodalmaikat, különösen az információs pluralizmus és sokszínűség kapcsán. "Tudjuk, hogy a piaci bevételek 80 százaléka a kormányhoz közel álló médiumokhoz kerül, és ez egyértelműen a kormányzati narratíva felerősítését szolgálja, miközben gazdaságilag ellehetetleníti, és nyomás alá helyezi a független médiumokat, akik így kénytelenek lehetnek feladni a kritikus álláspontjukat" - szögezte le. Szerinte Magyarországon korlátozzák az információszabadságot is, ugyanis "a független újságírók komoly akadályokba ütköznek, amikor információhoz, megbeszélésekhez, nyilvános adatokhoz vagy akár tisztségviselőkkel való interjúhoz szeretnének hozzáférni."
Rávilágított a "magyar kormány irányítása alatt zajló propagandakampányok" erőteljes retorikájára, amelyet véleménye szerint a delegáció is közvetlenül érzékelt az érintett hatóságokkal folytatott tárgyalások során.
A sajtótájékoztatón Michal Wawrykiewicz, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselője hangsúlyozta, hogy a delegáció tagjai egyetértenek abban, miszerint Magyarország helyzete aggasztóan romlott, és a jogállamiságot egyértelműen megsértették. A képviselő kiemelte, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége is csökkent, ami komoly aggályokat vet fel. Wawrykiewicz véleménye szerint a kormány szándékosan ignorálja az Európai Unió bíróságainak számos, döntő jelentőségű rendelkezését. "Minden uniós tagállamnak lojalitásából adódóan kötelezettsége, hogy alkalmazza a szükséges intézkedéseket a kötelezettségeinek teljesítése érdekében, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely veszélyeztetheti az EU-s célok elérését" - nyilatkozta. Kiemelte, hogy a magyar kormány kötelessége, hogy maradéktalanul betartsa az EU bíróságok határozatait.
Krzysztof Smiszek szociáldemokrata (SD) EP-képviselő képviselő a törvény előtti egyenlőséget hangsúlyozta, külön kitérve az LMBTQ-közösség tagjaira, akiknek képviselőivel a delegáció szintén egyeztetett. Elmondta, hogy a közösség képviselői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy "a gyülekezési szabadság megnyirbálásával kapcsolatos törvény közvetlen hatással lesz a közösségre". Mint mondta, az LMBTQ-közösség tagjai már korábban is szembesültek korlátozásokkal, példaként említve a többi között "nemi identitás elismerésével kapcsolatos tilalmat".
Pernando Barrenza Arza, a Baloldal EP-képviselője figyelmeztetett, hogy a jogállamiságot vizsgáló delegáció legutóbbi, 2021-es magyarországi látogatása óta az emberi jogi helyzet tovább súlyosbodott Magyarországon, ez pedig mély aggodalmakra ad okot. Kitért a többi között a migránsok és menekültek helyzetére is, akiknek "gyakorlatilag lehetetlen belépni Magyarország területére", valamint azt vetette a kormány szemére, hogy "a többség zsarnokságát" teremtette meg és lábbal tapossa a kisebbségek jogait. "Meg kell szüntetni a magyar kormány büntetlenségét, amelyet eddig élvezett az EU-s törvények kijátszásával kapcsolatban" - jelentette ki és aggodalmát fejezte ki a Magyarországon a 2020 óta érvényben lévő különleges jogrend meghosszabbítása miatt is.
