A szándékosan hibásan kitöltött tesztek következtében a kompetenciamérés torz eredményekhez vezethet.

Az Oktatási Hivatal szerint hiányzik a tanulók motiváltsága, azért nem veszik komolyan ezeket a méréseket.

Az országos kompetenciamérés nem nyújt megbízható tükröt a diákok tudásszintjéről, mivel az Oktatási Hivatal (OH) nem választja ki azokat a teszteket, amelyeket a tanulók nem vettek komolyan. Ennek következtében sokan sietve, vagy szándékosan hibásan töltik ki a feladatokat – derült ki az OH válaszából, amelyet a Népszava számára küldtek.

Az utóbbi időben többször is felmerült az a jelenség, hogy a diákok egyre kevésbé veszik komolyan a teszteket, ami az eredményeikben is tükröződik. Sokan csupán futólag, kapkodva végiglapozzák a kérdéseket, míg mások a ChatGPT segítségét igénybe véve próbálják megoldani a feladatokat. Az Oktatási Hivatal észrevételei szerint az előbbi viselkedés kifejezetten jól észlelhető a kitöltött tesztek mintázatán, ami aggasztó trendet jelez.

"Amennyiben egy tanuló kitölti a tesztet, a teljesítményét kiértékelik, és - a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó eljárásrendben meghatározott kivételektől eltekintve - az eredményei beleszámítanak az iskola eredményeibe és az országos mutatókba. Ha a diák nem veszi komolyan a teszt kitöltését, akkor lehetséges, hogy a valós tudásánál jelentősen alacsonyabb eredményt ér el, amely torzítja a saját és a nyilvános eredményeket is" - közölte az OH a hírportállal.

Egy kivétellel minden évfolyamon rontottak a magyar diákok a tavalyi matematika és szövegértés kompetenciaméréseken

Ahogy már korábban is említettük, a 2024-es kompetenciamérések során, egyetlen évfolyam kivételével, a diákok által elért képességpontok száma alacsonyabb volt az előző évhez képest. Ez a kedvezőtlen tendencia évről évre megfigyelhető. Az Oktatási Hivatal véleménye szerint ennek hátterében a tanulók motiválatlansága áll. Ebből kifolyólag korábban felvetődött az ötlet, hogy az eredményeket osztályozni kellene. Bár ez a javaslat eddig nem valósult meg, a probléma továbbra is fennmarad - tájékoztatta a Népszavát a hivatal.

A hírportál rákérdezett arra is, hogy az OH ki tudja-e szűrni azt, hogy a korábbi méréseken milyen arányban szerepeltek azok a diákok, akik nem vették komolyan és csak találomra töltötték ki a tesztet. Egyelőre úgy tűnik, hogy ezzel kapcsolatban a hivatalnak sincsenek konkrét adatai. Válaszukban azt közölték, hogy ezt "a tanulói eredmények és a tanulói viselkedés kapcsolatát indirekt mutatókon, például a mérésre fordított idő hosszának elemzésén keresztül tudja vizsgálni a hivatal".

A diákok motiválása sokszínű és kreatív megközelítést igényel. Íme néhány ötlet, amelyek segíthetnek ebben a folyamatban: 1. **Célkitűzések**: Segíts a diákoknak, hogy állítsanak fel elérhető és személyre szabott célokat. Ha tudják, hogy hova szeretnének eljutni, nagyobb lelkesedéssel fognak dolgozni. 2. **Interaktív tanulás**: Használj játékos elemeket és interaktív módszereket az órák során. A csoportos projektek, versenyek vagy akár digitális tanulási platformok révén a diákok aktívan részt vehetnek a tanulásban. 3. **Visszajelzés**: Rendszeres és konstruktív visszajelzés nyújtása segíti a diákokat abban, hogy lássák fejlődésüket, és tudják, miben kellene javítaniuk. A pozitív megerősítések is növelik a motivációt. 4. **Kapcsolódás a valósághoz**: Mutass példákat arra, hogyan alkalmazhatók az iskolában tanultak a valós életben. Ez segít a diákoknak megérteni, hogy a tanulásnak van értelme és haszna. 5. **Személyes kapcsolatok**: Építs ki bizalmi kapcsolatot a diákokkal. Ha érzik, hogy számítanak, és hogy a tanár törődik velük, nagyobb motivációt éreznek a tanulás iránt. 6. **Választási lehetőségek**: Engedj némi szabadságot a diákoknak abban, hogy milyen témákban szeretnének mélyebben elmerülni, vagy milyen projekteken dolgoznának. A döntési lehetőségek növelik az elköteleződést. 7. **Inspiráló környezet**: Teremts olyan tanulási környezetet, amely inspiráló, támogató és ösztönző. A színes, barátságos osztályterem, vagy akár a szabadban való tanulás is fokozhatja a motivációt. Ezek az ötletek segíthetnek abban, hogy a diákok aktívan és lelkesen vegyenek részt a tanulás folyamatában. A motiváció egyéni és folyamatosan fejlődő tényező, amelyhez türelem és kreativitás szükséges.

Az OH erre vonatkozóan annyit közölt a Népszavával, hogy a legnagyobb hatással a gyerekekre elsősorban az intézmények pedagógusai és a diákokhoz közeli személyek bírnak. Ezt a megállapítást az oktatáskutatók is megerősítik.

Nahalka István oktatáskutató a hírportálnak azt mondta, hogy "a legfőbb motiváció, hogy a tanulók "szeressék az iskolájukat", elkötelezettek legyenek és mindent megtegyenek érte - azt is, hogy az ilyen teszteket komolyan veszik." Hozzátette, hogy ez az állapot nem azonnali, olyan pedagógiára van szükség, ami magával hozza ezt az eredményt.

Nahalka egy alternatív nézőpontot osztott meg, miszerint egy verseny formájában is erősíthetnénk a diákok motivációját. Ez a megközelítés különösen az év végi osztályzatokkal való összehasonlítás révén lehetne izgalmas, hiszen a tanulók így versenghetnének a kompetenciamérésen elérhető magasabb pontszámokért. Ugyanakkor kiemelte, hogy nem lenne célszerű a verseny eredményei alapján érdemjegyeket osztani a diákoknak – ezt a véleményét a Népszavának is kifejtette.

Egy izgalmas kezdeményezésre bukkantunk: egy budapesti gimnázium igazgatója megosztotta a hírportállal, hogy iskolájukban minden évfolyamon versenyt szerveznek. Az igazgató levele szerint a legjobban teljesítő osztály, amely a kompetenciamérés során a legmagasabb összesített eredményt éri el, egy különleges jutalomban részesül: a következő tanévben egy tanítás nélküli napot kapnak, amelyet közös osztályprogram keretein belül tölthetnek el.

A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, Trencsényi László is hasonló véleményen van azzal kapcsolatban, hogy a diákokban meg kell erősíteni azt, hogy nemcsak önmaguk miatt fontos a jó eredmény a méréseken, hanem az iskolájuk miatt is. Kiemelte, hogy szerinte az is hatalmas motiváció lehetne a diákok számára, ha olyan nagyszabású informatikai fejlesztések lennének az iskolákban, amik lehetővé tennék a fennakadás mentes kitöltését a teszteknek.

Idén sem indultak zökkenőmentesen a kompetenciamérések.

Ezek mellett Trencsényi hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a gyerekek motivációjára negatívan hat a "tudás éthoszát" aláásó oktatáspolitika is.

"A kompetenciák fejlesztése a tantervi keretek között is háttérbe szorult, és egyre gyakrabban hallani, hogy a gimnáziumi és egyetemi diplomák helyett a szakmai képesítések megszerzése a fontosabb. A diákok bizalma nem a mérésekben ingott meg, hanem az iskolarendszer egészében érzékelhető problémák miatt." - nyilatkozta a hírportálnak.