Ady Endre és Szabó Magda is a magyar irodalom kiemelkedő alakjai közé tartoznak, és mindketten a legszebb magyar egyetem falai között szerezték meg tudásukat.

December 15-én lezárult az olvasói szavazásunk, amiből kiderült, hogy szerintetek a Debreceni Egyetemnek van a legszebb épülete a magyar felsőoktatási intézmények közül.

A szavazások során több mint 7000 voks érkezett, ebből 2881 a Debreceni Egyetemhez tartozik, ami kétszer annyi, mint a második helyezett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amely 1415 szavazatot gyűjtött össze. Ha szeretnétek megtekinteni a legjobban szereplő öt egyetem listáját, kattintsatok ide!

A Debreceni Egyetemről biztosan sokaknak az impozáns Főépülete ugrik be először. Ennek alapkövét 1932. május 15-én tették le, de az intézmény múltja még ennél is messzebb nyúlik vissza.

A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem, amely 1912-ben jött létre, 1914-ben indította el hivatalos működését. Azonban a szükséges épületek hiányában a kezdeti időszakban a Református Kollégium falai között, valamint a város más pontjain bérelt helységekben folytatták oktatási tevékenységüket.

Az alapkő letételét követően, 1927. szeptember 27-én megkezdődtek az építkezési munkálatok. Ekkoriban ez az épület a Parlament és a Budavári Palota után Magyarország harmadik legjelentősebb beruházásának számított – tájékoztat az egyetem.

Az építkezés négy évig tartott, azonban így is csak az egyharmadát sikerült megvalósítani Korb Flóris építész terveiből. Eszerint az épületnek az egyetem három fakultásának és az 500.000 kötetes könyvtárnak, valamint az egyetemi hivataloknak adott volna otthont az átadást követően.

Korb grandiózus elképzelései között az épületet egy impozáns kupolás tetőszerkezet díszítette volna. Tervei között szerepelt továbbá két kiugró, bástyaszerű torony, amelyek meteorológiai és csillagászati megfigyelőállomásként funkcionáltak volna. Az épület "U" alakban ölelte volna körül az egyetem előtt elterülő parkot, így teremtve meg egy harmonikus kapcsolatot a természet és az oktatás között. A központi épület hátsó szárnyában pedig a természettudományos képzés számára biztosított volna külön teret, amely a tudományos kutatások és innovációk színhelyévé válhatott volna.

A Főépület véglegesen elkészült, és lenyűgöző megjelenésével immár elismerésre méltó látványt nyújt. Az építkezés során az eklektikus-neobarokk stílus jegyeit ötvözték, aminek eredményeként egy impozáns, ötszintes központi épületet kaptunk. A főhomlokzat 108 méter hosszú, míg az épület mélysége 88 méter, összesen pedig 6200 négyzetméternyi területet foglal el. Külön figyelmet érdemel az üvegtetős díszudvar, amelyet egy elegáns árkádos folyosórendszer ölel körül. Az épület előtt egy gyönyörű parkot alakítottak ki, ahol a szökőkút vizében a hagyomány szerint minden végzős diák megmártózik.

Az intézmény gazdag hagyományokkal büszkélkedhet, hiszen számos neves magyar hallgató tette itt le a tudás alapjait. Ady Endre, a magyar költészet kiemelkedő alakja, valamint Móricz Zsigmond, a magyar irodalom egyik nagy mestere, szintén e falak között szereztek tapasztalatokat – persze, amikor éppen jelen voltak az előadásokon. Szabó Magda, a költészet és próza jeles képviselője, valamint Rényi Alfréd, a matematika világában elismert szakember, szintén a Debreceni Egyetem falai között formálták meg tudományos pályafutásukat.