Amikor a túltermelés veszélye fenyeget, és az energiaszükséglet folyamatosan nő: a magyar villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának kihívásai.
Amikor a paksi kapacitásfenntartás szlogenje fokozatosan átalakult a "régi és új blokkok közös termelése" irányába, a szakmai körökben nem mindenki fogadta ezt el néma csenddel. A terem távoli sarkából egy világosan megfogalmazott kérdés hallatszott:
Hogyan lehet a 4400 MW kapacitású atomerőmű zsinórtermelését szabályozni a magyar energiarendszer keretein belül?
A kérdés jogos volt, a válasz pedig - mondhatni - azóta is ott lebeg a levegőben. Azóta sem lett belőle konszenzusos szakpolitikai válasz, ahogy a Paks II. megvalósítása sem lépett kézzelfogható közelségbe. Pedig az eredeti ígéretek szerint 2025 körül már üzembe is állhatott volna az első új blokk.
A jelenlegi trendek alapján nemcsak a 2032-2037 közötti időszak, hanem még a Paks I. élettartam-hosszabbításának lehetősége is egyre inkább a jövő homályába vész. Ez a helyzet különösen aktuális a következő évi választások tükrében, amikor az energiapolitikai ígéretek újra a középpontba kerülnek. Például a legfrissebb bejelentések szerint a kormány 800 milliárd forintos keretösszeggel tervezi 2026-ban megőrizni a rezsicsökkentés eredményeit, ami jól mutatja a helyzet komolyságát.
Egyidejűleg a rendszer technológiai lehetőségei és a mindennapi élet realitásai is sokatmondóak. A húsvéti hétvégén újabb áramtermelési csúcsot sikerült elérnünk, ami önmagában örvendetes hír - ám a rekord mögött húzódó mérleg már korántsem ennyire pozitív.
Az alábbi grafikon is tanúsítja, hogy szombaton és húsvét hétfőn dél körül 3000 MW feletti teljesítményt exportáltunk a rendszerből. Ezek azok az időszakok, amikor Európa-szerte napelem-termelési csúcsok jelentkeznek, és amikor az árak nemcsak a napi átlagár alá, hanem gyakran nulláig, sőt, negatív tartományba is bezuhannak.
Az Entsoe hivatalos statisztikái alapján Magyarország a múlt héten 125.700 MWh villamos energiát exportált Románia irányába. Amennyiben ezt az energiamennyiséget átlagosan -10 €/MWh áron értékesítették, akkor az 1,26 millió eurós veszteséget, vagyis közel 500 millió forintot jelent. Jelenleg nem célunk mélyrehatóan elemezni az árampiaci trendeket, azonban megállapítható, hogy az ilyen nagyságrendű export már nem csupán a rendszerirányítás szempontjából fontos, hanem komoly gazdasági kihívások elé is állítja az országot.
Az ilyen helyzetek kezelésének egyik lehetséges megoldása a villamosenergia-tárolás - hiszen amit napközben gyakorlatilag "kifolyatunk" a rendszerből, azt este akár 600-800 €/MWh áron kénytelenek vagyunk visszavásárolni. Itt lenne kulcskérdés az energiatárolási kapacitások gyors és célzott bővítése.
Bár a MAVIR 2023-ban 400 milliárd forintos hálózatfejlesztési programot hirdetett meg, a hangsúly egyelőre a 2025-ös kulcsfontosságú célkitűzéseken van. Ezek közé tartozik a Paks II. kapcsolódásához szükséges infrastruktúra kiépítése, valamint a Mátrai Erőmű gáztüzelésűvé történő átalakításához elengedhetetlen fejlesztések. Az utóbbi projekt legkorábban 2030-ra válhat üzemképessé, feltéve, hogy az akkori rendszerigény ezt ténylegesen megköveteli.
A rendszer rugalmasságának fokozása érdekében a tárolási megoldások terén is jelentős előrelépések tapasztalhatók. A MOL például Tiszaújváros közelében 40 MWh kapacitású akkumulátorparkot épít, amelynek költsége 6,5 milliárd forint. A kormányzati kommunikáció szerint 2026-ra már 1000 MWh kapacitás elérésére számítanak, azonban a projektfinanszírozás és a kivitelezés ütemezése szoros kapcsolatban áll a politikai ciklusok alakulásával is. Ahogy egy illetékes megjegyezte: "Ha a választásokig elkészülnek, ott leszek az avatón."
A magyar villamosenergia-rendszer jelenleg kulcsfontosságú fordulóponthoz érkezett. A termelési oldalon tapasztalható kínálati bőség egyre gyakrabban ütközik a szabályozási és tárolási korlátok nehézségeibe. A hosszú távú stabilitás megőrzéséhez nem csupán új erőművek létrehozására van szükség, hanem legalább ugyanolyan mértékű energiatárolási megoldásokra és a hálózati rugalmasság növelésére irányuló beruházásokra is.
Készítettem egy egyedi szöveget M Szabó István, a Szabad Európa energiatudományi szakújságírójának Facebook posztja alapján: --- Kedves Olvasók! 🌍🔋 A legújabb fejlemények az energetikai szektorban izgalmas lehetőségeket és kihívásokat rejtenek magukban. M Szabó István szakszerű elemzése rávilágít arra, hogy a megújuló energiaforrások térnyerése milyen hatással van a jövőnkre. A globális felmelegedés és a fenntarthatóság kérdései különösen aktuálisak, és mindannyiunk felelőssége, hogy aktívan részt vegyünk a változásban. Kövesd a legfrissebb híreket és szakmai véleményeket, hogy naprakész legyél az energetikai világ aktuális trendjeivel kapcsolatban! Tarts velünk a zöld jövő felé vezető úton! 🌱💡 --- Remélem, tetszik az átdolgozott változat!
