Az élet ciklusai: a halál utáni újjászületés titkai | Demokrata
A modern nyugat-európai stílusirányzatok, különösen is az expresszionizmus, a kubizmus és a konstruktivizmus mentén sajátosan egyéni művészetet kialakító Derkovits Gyula Hamvas Béla szerint "ama ritka festők közé tartozik, akik 1920 és 1940 között semmiféle megalkuvást nem viseltek el, sem művészi stílusban, sem világszemléletben". Bár sokat nélkülözött, ami korai, negyvenéves korában bekövetkezett halálához feltételezhetően hozzá is járulhatott, művészetét már életében elismerték. Bellák Gábor művészettörténész, a Nemzeti Galéria főmuzeológusa Derkovitsot "minden szempontból és értelemben korának legjelentősebb művészének" tartja, aki "a lehető legegyszerűbb, leghétköznapibb dolgokat jelenítette meg: Számára az igazi problémát, a legfontosabb megfestendő témát az egyszerű embernek a sorsa jelenti. Arra keresi a válaszokat, hogy mit képviselhet, mit tehet akár egyetlen ember? Mi múlhat rajta?".
Derkovits Gyula neve nem csupán műveivel él tovább; életéről és hatásáról számos szépirodalmi alkotás, zenei mű és film őrzi az emlékezetet. Ezen kívül a művészeti színtér számára különösen fontos mérföldkő az 1955-ben alapított Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj, melyet a pályakezdő, 35 év alatti alkotók számára hoztak létre. Ez az ösztöndíj nem csupán jelentős anyagi támogatást nyújt a fiatal tehetségeknek, hanem rendkívüli megtiszteltetés is, hiszen ez az első állami elismerés, amelyet a művészi pályafutás során kapni lehet.
A művészetek támogatása számunkra kiemelkedő fontosságú küldetés. Különös figyelmet fordítunk a fiatal alkotókra, akik friss, innovatív gondolataikkal és kísérletező szellemükkel új perspektívákat nyitnak meg az alkotás világában. Munkáikban megjelenő érzékenységük szuggesztív válaszokat ad a korszakunkat foglalkoztató kérdésekre, miközben transzcendens törekvéseik átívelnek a mindennapi élet keretein. Feladatunk, hogy teret és lehetőséget biztosítsunk számukra a bemutatkozásra, így támogatva őket művészi pályájukon – mondja Dr. Jusztusz Noémi, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) Alkotóművészetekért felelős osztályvezetője. Ő és Sipos Tünde közösen dolgoztak azon, hogy a legújabb fiatal képzőművészek alkotásait egy közös gondolati keretbe ágyazzák.
A március végéig a HAB-ban látogatható tárlat a Tibeti Halottaskönyv "bardo" fogalmára épít, amely a halál utáni átmeneti állapotot és az újjászületést jelöli. Ez a köztes szakasz a lélek számára, amikor már elhagyta a testet, de még nem talált új formát. Azonban a kiállítás nem csupán ezt a szűk értelemben vett értelmezést követi, hanem tágabb perspektívából közelíti meg az emberi élet fontos fordulópontjait és belső átalakulásait. A huszonegy fiatal ösztöndíjas művész - köztük Almásy Ivor Ágoston, Drabik Tamás, Enyedi Zsolt István és sokan mások - munkáin keresztül a tárlat az átlépés aktusait és a változás élményét tárja a látogatók elé.
- A tárlat fiatal művészei saját élményeiken és művészeti eszközeiken keresztül vizsgálják azokat a határhelyzeteket, amelyek mindannyiunk életében meghatározóak - legyen szó a születésről, a felnőtté válásról és annak állomásairól vagy a halálról. A kiállítás célja, hogy a látogatók számára is megnyissa ezt a belső utazást, ahol a műalkotások egyszerre kérdeznek és válaszokat keresnek a létezés nagy dilemmáira - összegzi a tárlatot Vékony Délia, a HAB művészeti igazgatója.
A Bardo kiállítás 2025. február 26. és március 30. között várja a látogatókat a HAB-ban. Ezen időszak alatt számos izgalmas kísérőprogram, beleértve a tárlatvezetéseket is, gazdagítja majd az élményt. Ne hagyja ki ezt a különleges alkalmat!
