BAON - Hétfőn végre fény derülhet arra, hogy fehér karácsonyra számíthatunk-e - persze csak akkor, ha Katalin jóslatában bízunk!
Az ország számos településén megérkezett az első hó. De sajnos az enyhe időjárás okán csak rövid ideig örülhetünk a téli csapadéknak. Az áldásos hótakaró azonban életbevágó lenne, hiszen nagyban befolyásolja a jövő évi mindennapi betevőnket. Ám, hogy hogyan is alakul az idei téli időjárás arra számtalan népi megfigyelésből is következtethetünk. Ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.
Talán az egyik legismertebb időjárással kapcsolat mondásunk: ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog. Tehát ha hétfőn, azaz november 25-én eső esik, akkor bízhatunk abban, hogy karácsonykor fagy és hó lesz. Ha havazik, akkor fordítottja igaz - népi megfigyelések szerint.
A november hónap másik fontos névnapjához, András napjához is fűződik egy érdekes népszokás, amely az időjárás előrejelzésére vonatkozik. A hagyomány szerint, ha Szent András napján, tehát november 30-án eső vagy hó hullik, akkor az elkövetkező 40 napban csapadékos időjárásra lehet számítani. Ezzel szemben, ha ezen a napon a hőmérséklet fagypont alá csökken, akkor karácsonykor esős idő vár ránk.
Ezen a napon sok háznál gyümölcsfaágat is virágoztattak, hogy ez alapján jósolják meg, milyen lesz az időjárás. Az ágat vízbe tették, ami bevittek a szobába, és a kemence mellé állítottak. Ilyen körülmények között az ág a karácsonyi ünnepekig kivirágzott. Úgy tartották, hogy ha az alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje lesz kemény, viszont ha a közepén, akkor a január lesz hidegebb. Amennyiben az ág hegyén jelenik meg a virág, akkor a tél vége lesz fagyos, és havazással teli.
Szent Miklós napjához kapcsolódóan egy érdekes népi megfigyelés él a köztudatban: ha december 6-án havazik, az azt jelenti, hogy a meleg időszaknak vége, és legközelebb tavasszal élvezhetjük újra a kellemes időjárást.
Ha január elsején, az újév varázslatos éjszakáján csillagfény ragyog az égen, akkor egy rövid, enyhe télre készülhetünk. Viszont ha reggelente a hideg, északi szél süvít, akkor hosszú és zord tél vár ránk.
Ha január 6-án, vízkeresztkor "csurog az eresz", azaz olvad, akkor hosszú; ha fagy, akkor viszont még hosszabb telünk lesz. Ám, ha vízkeresztkor havazik, hamar megjön a tavasz.
Piroska napján, január 18-án, ha kemény fagy lepi el a tájat, akkor negyven napig nem szabadulunk az alacsony hőmérséklettől - tartja a népi bölcsesség.
A február másodikai gyertyaszentelőhöz érdekes megfigyelés fűződik: "ha hó esik és szél fúj, a tél nem tart sokáig, ez biztos". Ám ha a medve előbújik és meglátja saját árnyékát, akkor gyorsan visszahúzódik a barlangjába – ez pedig azt jelenti, hogy napsütéses idő esetén még hosszú ideig fázni fogunk.
Ha február 6-án, Dorottya napján kemény a fagy, akkor a tél vége is hasonló lesz. Viszont ha "Dorottya locsog, Julianna kopog", ami február 16-án van.
