Békéscsaba történetének egy különleges fejezete a csabai Exelsior Harisnyagyár Rt., amely nem csupán egy ipari létesítmény volt, hanem a város gazdasági és kulturális életének meghatározó alakja is. A gyár működése során számos helyi lakos számára biztosí
A békéscsabai textilipar kifejlődését a nemzedékeken keresztül az elterjedt kézi szövés alapozta meg. Ezt gyorsította fel Zsíros K. András, akit 1899. január elején választottak bírónak; az ő működése alatt indult virágzásnak itt a textilipar fejlődése.
Békéscsaba éppen fejlődésnek indult ipara 1902 őszén új gyárral gyarapodott a Bajza utcában. Schwarcz Ábrahám, a gyulai szövőgyár volt műszaki vezetője harisnyagyár létesítésének kérelmével fordult a csabai elöljárósághoz. A kérelmező vállalta, hogy üzeme az első évben 30-40, a következő évben 60-80 munkásnőnek nyújt állandó munkát. A község érdekében állt az iparfejlesztés, ezért 1200 korona támogatás biztosítását is vállalta hat éven át a harisnyagyárnak.
Alighogy elkezdődött a termelés, a megrendelések elmaradása miatt a gyárban csökkent a munkásnők keresete, akik emiatt sztrájkolni kényszerültek. A tulajdonos rövidesen bejelentette, hogy harisnyagyári vállalkozását megszünteti. A bezárást azzal indokolta, hogy az a külföldi gyáros, aki a gépeket biztosította, váratlanul kilépett az üzletből. Schwarcz egyedül maradt, és mivel elegendő tőkéje nem volt, a munkásnőket elbocsátotta.
Egy évnyi működés után a harisnyagyár bezárta kapuit, és az üzem épületeit árverésre bocsátották. A gyár 44 kötőgépéből a Deutsch testvérek csabai vállalkozása is beszerzett néhányat. Ezt követően a Gyulai Kötött- és Szövött-áru Részvénytársasággal együttműködve egy közös fiókgyárat alapítottak, ahol száz női munkás közreműködésével indult meg a termelés.
1924-ben a Békés Megyei Általános Takarékpénztár Rt. irányítása alá került az üzem, ami jelentős korszerűsítéseket hozott a Bajza utcai gyár életébe, beleértve egy új emelet felépítését is. A gyártás során Standard és Kotein gépek segítségével folytatták a tevékenységet. Az Excelsior kezdetben hímző és horgoló pamutfonalak konfekcionálásával foglalkozott, de hamarosan áttért a harisnyák előállítására. A kezdeti kihívások ellenére a belföldi piacon elismertté váltak, és hírnevet szereztek férfi, női és gyermek flór- és selyemharisnyáik révén. Az üzem az államosítást követően a Textilfeldolgozó KTSZ gépi hurkoló részlegeként folytatta működését, egészen a megszűnéséig.
