A szegénységi kockázat csökkent, azonban az egyedül élő idősek továbbra is különösen sebezhető helyzetben vannak | Vajdaság MA

Szerbiában a szegénységi kockázat csökkenésének örvendhetünk, ám az egyedül élő idősek továbbra is a legnagyobb veszélyben lévő csoportok közé tartoznak.

Szerbiában 2024-ben a szegénységi kockázat aránya 19,7 százalék volt, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben - derül ki a Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) legfrissebb jelentéséből. A mutató azon lakosokat jelöli, akiknek az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt, amely egy egyszemélyes háztartás esetén 35.606 dinár volt.

A szegénységi kockázat vagy társadalmi kirekesztettség együttes mutatója - amely a szegénység, súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés, valamint a nagyon alacsony munkaintenzitás alapján méri a veszélyeztetettséget - 2023-ban 24,3 százalékra csökkent, ami 2,9 százalékponttal kedvezőbb a megelőző évhez képest, írja a 021.

A legnagyobb veszélynek az egyedül élő, 65 év feletti emberek vannak kitéve: közöttük a szegénység kockázata 36,9 százalékra rúg. Ezzel szemben a három vagy több felnőttet számláló háztartások esetében ez az arány csupán 11,8 százalék, ami a legkedvezőbb helyzetet mutatja. Az életkor szerinti megoszlás alapján a 65 év felettiek 23,6, míg az 55-64 évesek 22,7 százaléka él szegénységi kockázat alatt. A 25-54 éves korosztályban viszont a szegénység kockázata a legalacsonyabb, mindössze 16,4 százalék.

A háztartási szegénységi küszöb értéke két felnőtt és egy 14 év alatti gyermek esetében 64.091 dinár, míg két felnőtt és két gyermek esetén 74.773 dinár havonta.

A munkaerő-piaci helyzet jelentős hatással bír a szegénység kockázatára: a munkanélküliek körében a veszélyeztetettek aránya meghaladja az 50%-ot, konkrétan 50,8%. Ezzel szemben az önfoglalkoztatottak esetében ez az arány csupán 12,7%. Az alkalmazottként dolgozók között csupán 4,8% él a szegénységi küszöb alatt, míg a nyugdíjasoknál ez a mutató már 21,1%-ra emelkedik.

A kutatást az RZS egy 6.168 háztartásból álló reprezentatív mintán végezte el, amelyből 5.527 háztartás válaszolt a kérdőívekre. A felmérés során összesen 14.128, 16 év feletti személy vett részt. A vizsgálat célja, hogy alapos és részletes áttekintést nyújtson a jövedelmi helyzetekről, valamint a lakosság életkörülményeinek alakulásáról.