Darwin könyvébe egy különleges vasi szakvélemény is beépült, amely új színt vitt a természetes kiválasztódás elméletébe. Ez a vélemény nem csupán tudományos szempontokat tükröz, hanem a helyi kultúra és tapasztalatok gazdagságát is magában hordozza, így h

A magyar mezőgazdaság fejlesztésének elősegítése érdekében alakult meg 1827-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, melynek megalapítását Széchenyi István inspirálta. Az egyesület jogutódjaként az évszázad közepén jelentős szereplővé vált az Írországból érkezett O'Egan család, különösen Jacob (James) Egan, aki a család magyarországi gyökereit képviselte.
Egan Jakab, a Batthyány Gusztáv herceg jószágkormányzója, a 19. században kiemelkedő szerepet játszott a magyar mezőgazdaságban. Gazdasági tanácsadóként segítette Festetics György grófot, majd Borostyánkő földbirtokosaként Vas vármegyében tevékenykedett. Egan szakmai hírneve messze földön elterjedt, hiszen a magyar lótenyésztésről írt tanulmányait, többek között az angliai Gardens Chronicle folyóiratban is publikálta. Munkássága felkeltette Charles Darwin figyelmét, aki 1859-ben levélben kérte Egan segítségét egy felmerülő problémával kapcsolatban. Egan angol nyelvű válaszlevelét ma a Cambridge-i Egyetem könyvtárában őrzik, bizonyítva ezzel a két tudós közötti kapcsolat jelentőségét.
"Érdekelne, hogy vajon ezek a csíkok csupán a csikókon vagy esetleg a kifejlett lovakon is megjelennek-e - folytatta Darwin. Továbbá kíváncsi lennék az ilyen különleges jegyekkel rendelkező lovak szőrének színére is, hiszen Angliában ilyen csíkokat csupán a sötétbarna lovak esetében figyelhettünk meg."
Egan válasza így szólt:
Darwin információihoz való hozzáféréséről A fajok eredete című művének ötödik fejezetében találhatóak nyomok. Itt olvashatjuk: "...az Elő-India északnyugati területén, Kattywarban élő lovak rendszerint csíkozottak, de ha nem azok, akkor nem minősülnek tiszta vérűeknek. Az e lovak lábainak és válluk csíkozására vonatkozó adatokat különféle fajtákból gyűjtöttem össze. A gyűjtött információk terjedelme Britanniától Magyarországon át egészen keleti Kínáig, valamint Norvégiától a maláji szigetvilágig terjed." A korabeli postai kapcsolatokat jól szemlélteti, hogy Darwin november 8-án írt levelére Magyarországról már november 25-én, tehát csupán két héten belül választ kaptak.