Nicușor Dan és Donald Trump barátságosan üdvözölték egymást a NATO-csúcstalálkozón, ahol a két politikai vezető találkozása különös figyelmet kapott.

"Megtiszteltetés volt számomra, hogy üdvözölhettem Donald Trump amerikai elnököt (...) Hágában. Stratégiai partnerségünk hatalmas fejlődési potenciállal rendelkezik. Románia továbbra is erős és megbízható szövetséges marad" - írta Nicușor Dan az X-en, miután kezet fogott az Egyesült Államok elnökével.

Ezt megelőzően, szerda reggel Nicușor Dan államfő találkozóra hívta Keir Starmer brit miniszterelnököt, majd pedig több NATO-tagállam vezetőjével folytatott eszmecserét. A találkozók között szerepelt Mark Carney kanadai, valamint Christopher Luxon új-zélandi kormányfő is.

Nicușor Dan a brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélésük során a Románia és az Egyesült Királyság közötti szoros együttműködés fontosságáról beszélt. "Elkötelezettek vagyunk a biztonsági és védelmi kooperáció folytatása mellett, és kiemelten foglalkozunk a hibrid és kiberfenyegetések elleni szorosabb koordinációval, különös figyelmet fordítva a Fekete-tenger térségére" - írta a közösségi médiában.

A román elnök később rövid megbeszéléseket folytatott a NATO-tagállamok vezetőivel, köztük Észak-Macedónia elnökével, Gordana Sziljanovszka-Davkovával, valamint Alexander Stubb finn elnökkel. Továbbá találkozott Jakov Milatović montenegrói elnökkel, Zoran Milanović horvát elnökkel, Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnökkel és Friedrich Merz német kancellárral is.

Emellett Mark Carney kanadai és Christopher Luxon új-zélandi miniszterelnökkel is tárgyalt a román államfő. Ezt követően az államfőenk cseh hivatali kollégájával, Petr Pavellel is találkozott.

A hágai NATO-csúcstalálkozóra érkezve Mark Rutte hangsúlyozta: tekintettel az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetésre, Kína hatalmas katonai erejére, valamint arra a tényre, hogy Észak-Korea, Kína és Irán támogatja az ukrajnai orosz háborús erőfeszítéseket, nagyon fontos, hogy a szövetséges országok többet költsenek a védelemre.

Közölte, nem tart attól, hogy Spanyolország vonakodása miatt ne sikerülne azon kötelezettségvállalás megerősítése, hogy a tagállamok a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növeljék a védelmi kiadásaikat.

"Ez a választás nem egyszerű, hiszen a kormányoknak fel kell kutatniuk a szükséges forrásokat, hogy biztosítani tudják a védelmi költségek finanszírozását" - nyilatkozta.

Kijelentette, az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett a NATO mellett és teljes mértékben elkötelezett az Észak-Atlanti Szerződés kollektív védelemről szóló 5-ös cikke mellett.

Az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségesünk, hiszen hatalmas összegeket fordít a védelemre, és a világ legnagyobb haderejével büszkélkedhet. Katonai kapacitásait nem csupán saját érdekeinek védelmére, hanem a NATO keretein belül, európai területen is mozgósítja - hangsúlyozta.

Rutte hangsúlyozta, hogy az európai szövetségeseknek és Kanadának mindenképpen képesnek kell lennie arra, hogy garantálja saját védelmét. Kiemelte, hogy ez nem csupán Oroszország fenyegetése miatt elengedhetetlen, hanem mert a saját biztonságuk biztosítása így válik igazságossá.

Kiemelte, hogy az idő múlásával gyakorlatilag minden tagállam elérte azt a 2014-ben megfogalmazott célt, amely szerint a GDP-jük legalább két százalékát a védelmi költségvetésre kellene fordítaniuk.

A NATO-főtitkár fontosnak nevezte a védelmi ipari beruházások támogatását annak érdekében, hogy elegendő katonai eszköz, köztük különösen lőszer álljon rendelkezésre a jelenlegi hiány megszüntetésére.

Közölte továbbá, hogy a csúcstalálkozónak meg kell erősítenie Ukrajna folyamatos támogatását, hogy az ország folytatni tudja harcát egy fenntartható és hosszútávú béke elérése érdekében.

A kérdésre reagálva kijelentette, hogy elengedhetetlen volt az Egyesült Államok beavatkozása Irán nukleáris programjának megszüntetése érdekében.

Dick Schoof, Hollandia ügyvezető miniszterelnöke érkezésével hangsúlyozta a védelmi költségvetés öt százalékra történő növelésének fontosságát. Kiemelte, hogy optimistán tekint a jövőre, és biztos abban, hogy a szövetséges országok a nap során egyetértenek ebben a kulcsfontosságú kérdésben.

Bart De Wever belga miniszterelnök kijelentette, nem lesz tagország, amelyik kimaradna a kötelezettségvállalásból. Mindenki ugyanazt a szöveget fogadja el - húzta alá.

Meg kell valósítani az ötszázalékos emelést.

"Elérni ezt nem lesz egyszerű feladat, de a NATO úgy döntött, hogy elengedhetetlen a felkészülés az orosz fenyegetéssel szemben. Európai polgárként nekünk is vállalnunk kell a felelősséget kontinensünk biztonságáért ebben a rendkívül kihívásokkal teli időszakban" - fűzte hozzá.

Friedrich Merz német kancellár érkezésekor kijelentette: "Bízom benne, hogy ma olyan közös döntést hozunk, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben jelentősen javítsuk a NATO erőforrásait."

A tagállamok úgy határoznak, hogy a szövetségesek bruttó hazai termékük 3,5 százalékát a fegyveres erők fejlesztésére, míg 1,5 százalékát a védelmi infrastruktúra megerősítésére szánják.

"Mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a fenyegetettségi helyzet lényegesen átalakult. Oroszország különösen komoly fenyegetést jelent" - emelte ki Merz, majd hangsúlyozta: Oroszország nemcsak Ukrajna számára jelent kockázatot, hanem az egész európai kontinens békéjére és politikai stabilitására is.

Andrzej Duda, Lengyelország elnöke kifejtette, hogy nem látja valószínűnek, hogy Oroszország jelenleg más országok ellen támadó szándékkal lépne fel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jövőben ez a helyzet komoly kockázatokat rejthet magában.

"Ezért elengedhetetlen, hogy felkészüljünk. Meg kell emelnünk a védelmi költségvetésünket, hiszen ez alapvető fontosságú a biztonságunk és jövőnk szempontjából" - hangsúlyozta a lengyel elnök.