Egy aprócska Erdély, egy cseppnyi Európa.
Nyitóképen: Egyetemista fiatalok a Farkas utcai főépület impozáns falai között. Fotó: MTI / Bíró István
Kolozsvár rég nem frontváros: Románia harmadik legnagyobb településén a magyarság az 1950-es években már csak a lakosság felét tette ki, 2021-re pedig 11,7 százalékra zuhant az aránya. Ma viszont éppen az erdélyi multikulturalizmus felélesztésére zajlanak kísérletek a városban. Ez olykor kimerül "papucs orrán pamutbojt" projektekben, mint a közép- és újkori kőtár megnyitása, majd gyors bezáratása Emil Boc polgármester részéről, s néha ez a bojt is lehull, mint a dákoromán címerhez ragaszkodó, magyarfaló Gheorghe Funar idején. Előremutató példa viszont a műemlékeknek a helyi RMDSZ követelésére megkezdett ötnyelvű (román, magyar, angol, francia és német) feliratozása.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gyökerei 1581-re nyúlnak vissza, amikor Báthory István jezsuita kollégiumot alapított Kolozsváron. Az intézmény közvetlen elődje a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem volt, amely az erdélyi román elit ellenérzése ellenére, csupán egy tanszék kivételével, magyar nyelven folytatta oktatását. 1919-ben a román adminisztráció, Onisifor Ghibu vezetésével, elfoglalta az egyetemet, s román tannyelvű intézményt alakított ki, egyetlen magyar tanszéket hagyva meg. Azok a magyar oktatók, akik nem voltak hajlandók letartóztatni az esküt, Szegedre menekültek, ezzel megalapítva a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE). A második bécsi döntés után a magyar oktatók visszatértek, újjáélesztve a régi magyar egyetemet, míg a román oktatók Temesvárra és Nagyszebenbe költöztek. 1945 után ismét változott a helyzet: a román hatóságok visszatértek, Mihály király rendelete nyomán pedig létrejött a később Victor Babeș biológus nevét viselő román, valamint a Bolyai Jánosról elnevezett magyar egyetem. Az 1940-es évek végére a Bolyai Egyetemről kizárták a nem román állampolgárságú oktatókat, majd 1959-ben a magyar forradalommal való szimpátia vádjával megkezdődött az egyetem erőszakos beolvasztása a Babeșbe, a magyar elem fokozatos kiszorításával. Így alakult meg a mai Babeș-Bolyai Tudományegyetem, amely a két kultúra és nyelv történelmi örökségét hordozza magában.
Az újabb fordulatot nem is a rendszerváltozás, hanem a Bolyai önállósítására tett kísérletek hozták el. Még 2006-ban is rúgtak ki magyar tanárokat, mert magyar táblákat helyeztek el az ezt előíró szenátusi határozat alapján, de az egyetem vezetésének tiltása ellenére. A változást az ellentmondásos megítélésű, szekus botrányba is keveredett Ioan-Aurel Pop rektor távozása indította el. A 2020-as rektorválasztást Ioan Chirilă ortodox teológussal szemben Daniel David pszichológus nyerte a voksok több mint 70 százalékával. A kommunista reflexeket kritizáló, szatmárnémeti születésű David román, magyar és német nyelven is közzétette programját, amelyben egy világszínvonalú egyetem felépítését ígérte. Idén februárban ismét ő nyerte a választást, immár több mint 90 százalékkal, időközben pedig a BBTE nemzetközi helyezései is javultak.
A rektor nyilatkozata a Mandinernek különleges perspektívából világít rá a szatmárnémeti gyökereire. Elmondása szerint szatmárnémeti születésűként megtanulta, hogy "románként meg kell tisztelned a szomszédaidat, kollégáidat és barátaidat, függetlenül a nemzeti hovatartozásuktól, legyenek azok magyarok, németek vagy zsidók – csupán néhány, Szatmárnémetiből származó történelmi és jelenlegi kulturális közösséget említve." Hozzáteszi, hogy ennek megértése kulcsfontosságú az együttműködéshez, mivel a destruktív, önző versengés helyett a közösség fejlődését szolgálja. Az egyetemi környezetben is ezt az értéket igyekszik népszerűsíteni. Bár elismeri, hogy az intézmény történetében előfordultak román-magyar konfliktusok, ma már büszkén hirdetik európai és multikulturális identitásukat, mellyel tiszteletüket fejezik ki "akadémiai örökségünk és Erdély történelme előtt." Ez a hozzáállás nemcsak identitásuk megőrzését segíti, hanem versenyelőnyt is jelent, hiszen a munkatársak és hallgatók egyaránt ápolják saját kultúrájukat. A BBTE a romániai magyar közösség legfőbb akadémiai és kulturális központjának számít, ahol a magyar kollégák a német és román kultúrával is kapcsolatba lépnek, ezzel szélesítve lehetőségeiket Romániában. Ráadásul számos programjuk elérhető más nyelveken is, amely nemzetközi szinten is új lehetőségeket kínál. "Ez a kölcsönös tisztelet és együttműködés a román és német kollégákra, hallgatókra is éppúgy igaz."
David nemrégiben együttműködési megállapodást írt alá az RMDSZ Hargita megyei szervezetével, emellett pedig részt vett a kolozsvári magyar egyetemi oktatás 150. évfordulójának ünnepségén, ahol felszólalást is tartott.
A Babeș-Bolyai Egyetem, Románia legsokszínűbb felsőoktatási intézménye, valóban különleges helyet foglal el a nemzetközi térben. Olyan, mint egy mini-Európa, amely a multikulturalizmus és a többnyelvűség szellemében működik. Az egyetem három hivatalos nyelve – a román, a magyar és a német – tökéletesen tükrözi Erdély gazdag történelmét és kulturális örökségét. Emellett angol és francia nyelvű programok is elérhetőek, amelyek még szélesebb lehetőségeket kínálnak a diákok számára. Az alapképzési évek során a tanulás elkülönítve zajlik, míg a mesterképzésben már vegyes csoportokban tanulnak a hallgatók. A posztgraduális és doktori programok során pedig az együttműködés és a közös munka hangsúlyos, gyakran a legfontosabb nemzetközi nyelveken folyik az oktatás, de emellett román, magyar és német nyelvű keresztképzések is elérhetők. Ez a sokszínűség nemcsak a tudományos fejlődést segíti elő, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a diákok a különböző kultúrák és nyelvek között hidakat építsenek.
David hangsúlyozza, hogy a kétfakultásos jezsuita kollégium latin hagyományait, a négyfakultásos birodalmi egyetem német és latin örökségét, továbbá a magyar és román egyetemek tradícióit életben tartják és ápolják. Ezen intézmények közösen osztoznak a Szegedi Tudományegyetemmel is, ami részben a közös történelmüknek is köszönhető.
Vendéghallgatóként betekintést nyerhetett az amerikai multikulturalizmus sajátos világába, ahol az angol nyelv uralkodik, és sokan tudatosan igyekeznek asszimilálódni. Ezzel szemben Erdély multikulturalizmusa egy sokkal mélyebb történelmi gyökerekkel bír: itt a magyar közösség nem törekszik arra, hogy románokká vagy németekké váljon, és ez fordítva is igaz. Az emberek saját anyanyelvükön, a kulturális sokszínűség szellemében tanulnak együtt. Ekkor alakulnak ki azok az innovatív együttműködések, amelyek a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sajátosságai közé tartoznak. Az egyetem sikerét és az újraválasztásának kulcsát is éppen ezen egyedülálló megközelítésben és a világszínvonalú oktatási gyakorlatban látja.
