Egy sötét és véres nap hajnalán, amikor a világ végső elkerülhetetlensége beköszöntött, a gyilkosok álarc mögé bújtak, és áldozatokként tűntek fel. A káosz közepette a valóság torzult, és a bűnösök, akik egykor hatalmat gyakoroltak, most a szenvedés szimb


Az amerikai politikai gyilkosságok egyedülálló pszichológiai dimenziója – Abraham Lincolntól Charlie Kirkig Az Egyesült Államok történetében a politikai gyilkosságok nem csupán tragikus események, hanem a társadalmi feszültségek és ideológiai ellentétek mélyen gyökerező tünetei is. Abraham Lincoln meggyilkolása, a polgárháború utáni időszak szimbóluma, egy olyan drámai fordulópont volt, amely nemcsak a politikai tájat formálta, hanem a nemzet kollektív tudatát is megviselte. A későbbi évtizedekben, a politikai retorika élesedésével és a társadalmi polarizáció fokozódásával a politikai gyilkosságok újra megjelentek. Charlie Kirk, a modern politikai aktivizmus egyik képviselője, olyan vitákat generál, amelyek nemcsak a politikai diskurzus hangvételét befolyásolják, hanem újabb feszültségeket is szülnek. A gyilkosságok mögött álló pszichológiai motívumok, a radikalizáció és a fanatizmus, mind hozzájárulnak ahhoz a komplex képlethez, amely az amerikai politikai élet sötét oldalát tükrözi. Ezek az események arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a politikai ideológia és a személyes meggyőződés határvonalai néha elmosódnak, és a szélsőséges nézetek követői képesek a legtragikusabb cselekedetekre. A politikai gyilkosságok nem csupán egyéni tettek, hanem a társadalmi, kulturális és politikai feszültségek felhalmozódásának következményei, amelyek megértése elengedhetetlen a jövőbeni konfliktusok elkerüléséhez.

Október 7. Ez a dátum szélsebesen fogalommá vált. Jómagam - még - mindig melléteszem a 2023-as pontosítást, ha ehhez a véres és apokaliptikus naphoz kapcsolódóan számolok be, valamilyen hozzátartozó fejleményről. Nincs más választásom: elég gyakran. Azonban a baljós időmeghatározás mellől az évszám szélsebesen lekopott, ami azt jelzi, hogy az azóta felgyorsult időben és globális térben már be is került a "kollektív emlékezetbe". A zsidó népébe oly traumatikusan - Izraelben és a diaszpórában egyaránt -, és nem különben az egész világéban.

Elviekben egy két éve tartó közel-keleti konfliktus kezdőpontjának meghatározásáról van szó. De vajon valóban háborúról beszélhetünk? Érdemes megvizsgálni a párhuzamosan zajló, szintén a világ hatalmi viszonyainak átalakulásáról szóló ukrajnai eseményeket is. Bár könnyedén utánanézhetnénk, mikor indult ez a válság, a pontos időpont mintha elfeledett volna, és nem is vált a köztudat részévé. Pedig ha a terület nagyságát, a halálos áldozatok számát és a konfliktus megállíthatatlanságát nézzük, akkor ez a helyzet messze felülmúlja a Gázai övezetet, amelyet sokan vulkánként emlegetnek, készen arra, hogy bármikor kitörjön.

Magának az ember nembeliségének harca, próbája. Ahogy e szűk kis terület - a Sínai pusztában található Mózes hegy és Jeruzsálem (ahonnan e sorokat van szerencsém írni) - krónikája (lásd. a Biblia Ó és Új szövetségét) mindezt évezredes távolságokból, de mai aktualitását nemhogy elvesztve, de azt fölfokozva elbeszéli.

Két év távlatából, ha a történtek mérlegét vonjuk meg – még ha a tragédia hullámai továbbra is sújtanak bennünket, sőt… – úgy tűnik, hogy az emberiség elvesztette azt a harcot, amely a kizárólag rá jellemző, nemesítő értékek védelmében zajlott. Legalábbis a legutóbbi események új fejezetét tekintve.

Azért, mert a gyilkosok oldalára állt. Oly mérhetetlen gyorsasággal és példátlan módon, hogy az áldozatokat elkövetőkként tüntette fel, s mindezt egy kiábrándítóan széles globális közönség számára tálalta. Folyamatosan kereste a kapcsolatot és alkudozott velük, ezzel legitimálva a Gonoszt. Továbbá: nem csupán az izraeli társadalom és vezetők, hanem az egész zsidó diaszpóra irányába is felélesztette a holokauszt emlékét, miközben a valóságos eseményeket elhomályosította. Ennek következményeként, nem csupán a mindennapi életben, hanem világszerte újra veszélyessé vált zsidónak lenni.

Hová és meddig terjed ez a katasztrofális esemény a harmadik - három a magyar igazság - évfordulója alkalmából? Milyen hatásokkal és következményekkel kell szembenéznünk az elkövetkezendő időszakban?

S hogyan emlékszenek rá, mint meghatározó gyászfordulatpontra a századikon?

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Amennyiben addigra..." Vagy egy másik lehetőség: "Ha elérjük azt az időpontot..." Ha van konkrét kontextus, amire szeretnéd alkalmazni, szívesen segítek tovább!

A mostani fájdalom és frusztráció tükrében engedjétek meg, hogy ezúttal is e mondat "befejezetlen" állapotban maradjon.

2025. október 6-án Budapesten egy figyelemfelkeltő esemény zajlott, ahol a "palesztin párti" szlogen alatt több ezer ember gyűlt össze, hogy kifejezze szolidaritását és támogatását. A rendezvény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a palesztin nép helyzetére, és hogy megjelenítse a közvélemény állásfoglalását a konfliktussal kapcsolatban. A tömeg békésen vonult végig a város főbb utcáin, miközben transzparensek és zászlók hirdették üzeneteiket.

A szerző nem csupán író, hanem a Múlt és Jövő című zsidó kulturális folyóirat főszerkesztője is, ahol gazdag tartalommal és mélyreható elemzésekkel gazdagítja a zsidó kultúra diskurzusát.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Related posts