Fél éve új szabályok szerint zajlik a játék, és most megnéztük, hogy kik azok, akik a győzelem örömét élvezik, és kik szenvednek a vereségtől.
Az árkötöttségi törvény életbe lépése óta eltelt hat hónap, és a piaci szereplők véleménye szerint eddig nem tapasztaltunk jelentős átalakulásokat: a forgalom megmaradt stabilnak, az akciók száma csökkent, míg a kisebb könyvesboltok számára kedvezőbb környezet alakult ki.
Fél éve hatályos az árkötöttségi törvény, amely a friss megjelenések első évében legfeljebb tízszázalékos kedvezményt engedélyez. A szabályozás célja a kis szereplők védelme volt - de vajon valóban csökkent-e a piaci különbség a láncok és a független könyvesboltok között? A kérdéssel a hazai könyves piac kulcsszereplőit kerestük meg.
Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója úgy véli, hogy a jogszabály alkalmazása világosan körvonalazódik, azonban a hatásai még nem feltétlenül észlelhetők. "A kiadók és a vásárlók fogyasztói magatartásának alakulása a jogszabály életbe lépése óta, például az új megjelenések iránti vásárlási hajlandóság, véleményünk szerint fél év elteltével még nem lesz egyértelműen megítélhető."
A Libri ezért vezette be a "kiadói ár" megjelölést, hogy a vásárlók az online áruházakban könnyebben eligazodjanak abban, hogy mely könyvek esnek a törvény hatálya alá. A változások hatásai Ludvig Orsolya Stefanie szerint típusonként is eltérhetnek:
Egy Náray Tamás-kötet vagy egy BookTok-siker esetében az olvasók türelmetlenül várják, hogy a könyv a kezükbe kerüljön. Azonban még nem áll rendelkezésünkre elegendő bizonyíték arra, hogy ez a jelenség szélesebb trendet tükrözne.
Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint a valódi következtetéseket csak a 2026-os év elején lehet majd levonni.
A forgalmunk folyamatosan emelkedik, és a vásárlóink, valamint az általunk értékesített könyvek száma is felfelé ível – sőt, még inkább növekedett. Ez az eredmény egy alaposan megtervezett, éveken át tudatosan alkalmazott versenystratégia gyümölcse.
Nyáry megjegyezte, hogy a friss termékek iránti érdeklődés folyamatosan stabil, és az árak rögzítése nem hozott jelentős változást a vásárlói szokásokban.
A törvény ellenzői azt állítják, hogy a szabályozás nemhogy elősegítené, inkább megőrzi a piaci egyenlőtlenségeket. Nyáry viszont úgy véli, hogy a nagykereskedők akciós gyakorlata – amely során egy-egy könyv megjelenését követően csupán néhány héttel jelentős kedvezményekkel kerül a boltok polcaira – hosszú távon káros hatással volt a könyvértékesítésre és a kisebb üzletekre. Kifejtette, hogy a Líra eddig nem alkalmazta ezt a stratégiát, így nem tapasztaltak drámai változást, de észrevették, hogy a versenytársak extrém akciói csökkennek. "Mi mindig is a minőségi kínálatra, a széles választékra és a kiemelkedő kiszolgálásra helyeztük a hangsúlyt, nem pedig az árkedvezményekre" - mondta Nyáry, majd így folytatta:
Ha változás lesz, az inkább a régebbi könyvek piacán jelenhet meg, ahol a kiadók már bátrabban akciózhatnak. Erre utalnak a megszaporodott garázsvásárok és készletkisöprő akciók is.
Az utóbbi hónapok eseményeivel kapcsolatban a független könyvesboltok véleményét is kikértük. Rédei Éva, a Láng Téka vezetője úgy véli, hogy ez a törvény az első olyan szabályozás, amely világosan kedvező hatással bír a könyvpiac fejlődésére.
Korábban a vásárlók azért is választották a nagy láncokat, mert ott jóval nagyobb kedvezményekkel találkozhattak. Úgy látom, ez mára kevésbé jellemző
- nyilatkozta Rédei, hozzátéve, hogy bár az új szabályozások nem hoztak drámai növekedést a bolt bevételeiben, a piaci verseny kiegyenlítése mégis kedvezőbb feltételeket teremtett a független szereplők számára.
Szakács János, az Írók Boltja irányítója, úgy gondolja, hogy a törvény nem gyakorolt számottevő hatást a bolt mindennapi működésére. A hűséges vásárlóik számára kínált kedvezmények ugyan némileg csökkentek, de a bolt eddigi gyakorlatát, amely a könyvek valódi értékére és nem csupán az árengedményekre épített, továbbra is megőrzi. Emellett kiemelte:
A jövőt illetően a szereplők egyetértenek abban, hogy a szabályozás kiszámíthatósága kulcsfontosságú. Nyáry Krisztián szerint "az lenne a legjobb, ha a jogi környezet most jó pár évig kiszámítható maradna". A dedikálások és könyvvásárok eddig sem az árengedményekről szóltak:
Az olvasó, aki szenvedélyesen áhítja kedvenc írójának műveit, nem a kedvezmények százalékos arányán fog mérlegelni, amikor egy dedikálásra készül. Számára a találkozás élménye és az aláírt könyv varázsa sokkal fontosabb, mint bármilyen árengedmény.
A kulturális törvényjavaslat tavaly hónapokig feszültséget gerjesztett a szakmában: a kiadók ekkor azt hangozták, hogy nem zajlott érdemi egyeztetés, és a társadalmi diskurzus csupán négy napig tartott. Aggodalmaik között szerepelt, hogy a 10 százalékos kedvezményplafon kis kiadók számára végzetes következményekkel járhat, akár csődbe is juttathatja őket. Végül a javaslatot a Kulturális és Innovációs Minisztérium terjesztette elő, és 2024. október 1-jén lépett életbe.
Az első hónapok tapasztalatai alapján úgy tűnik: a könyvpiac nem rendült meg, de finoman átrendeződött. A nagy szereplők stabilak maradtak, a kisebb könyvesboltok némileg fellélegezhettek, a kiadók óvatosabbak lettek. A vásárlói szokások látványosan nem változtak, viszont a túlzó akciók visszaszorultak. A verseny terepe most nem az ár, hanem a kínálat minősége, az olvasói figyelem megszerzése - és talán ez így rendben is van.
