A külföldiek felvásárolják a legmagasabb árkategóriájú lakásokat? Milyen hatással lesz ez a magyar ingatlanpiacra? - Pénzcentrum
A külföldi vásárlók jelenléte Magyarország ingatlanpiacán továbbra is elenyésző, hiszen részesedésük az idei évben még a három százalékot sem éri el. A kínai befektetők elsősorban Budapest belvárosára összpontosítanak, és hajlandók a magyar átlag árának másfélszeresét is kifizetni, míg a német vásárlók inkább Somogy vármegyét keresik, ami azt a látszatot kelti, hogy sokkal óvatosabban költenek. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője rámutatott, hogy a hazai piacon a vásárlók túlnyomó többsége magyar állampolgár: az év első kilenc hónapjában csupán 2,5 százalékuk volt külföldi. Érdekes módon, a külföldi vevők egy része már hosszabb ideje Magyarországon él, de a lakcímük alapján nem itt tartózkodó ügyfelek aránya csupán 1,4 százalék volt az idén.
A külföldi vásárlók által megszerzett ingatlanok átlagos ára 51,1 millió forint, ami 2,2 millió forinttal magasabb a hazai vevők által elért átlagértéknél. Az elemzés rávilágít arra is, hogy a nemzetközi vásárlók szokásai között jelentős különbségek figyelhetők meg: a magyar ingatlanpiacon a kínai és német vevők a legaktívabbak, ám eltérő preferenciáik vannak, ami az ingatlanok átlagárában is tükröződik. Míg a német vásárlók által megszerzett ingatlanok értéke csupán 27,8 millió forint, addig a kínaiak átlagosan 76 millió forintot költenek egy-egy kiszemelt ingatlanra. Ez az összeg a magyar piacon mért 48,9 millió forintos átlagot 27,1 millió forinttal haladja meg.
A különböző ingatlanvásárlási preferenciák szoros összefüggésben állnak a vásárlók származási országával: míg a kínai befektetők szinte kizárólag a budapesti belvárosi ingatlanok iránt érdeklődnek, a német vásárlók elsősorban Délnyugat-Magyarország területén aktívak. Különösen vonzó számukra a határ közeli települések, mint például Bolhó, Bélavár és Babócsa Somogy vármegyében, vagy éppen Zalaszentbalázs és Zalakomár Zala vármegyében. Ezeken a helyszíneken a fővárosi ingatlanok árainak töredékéért tudnak értékes ingatlanokhoz jutni.
A külföldiek kilencven százaléka a határ menti térségekben és a főváros, valamint közvetlen környezetében vásároltak. A két térségen kívül csak eseti vásárlások fordultak elő. A legtöbb, általuk bonyolított adásvétel a VIII. kerülethez köthető. Ebben a kerületben a legaktívabbak a nyugat-európai és amerikai vásárlók mellett az
ukránok voltak. A külföldiek döntően készpénzzel fizetnek (95,3 százalékuk), ezzel szemben hitelt elvétve vesznek igénybe. A magyar vásárlók esetében mást mutat a gyakorlat, jóval kevesebben finanszírozzák a tranzakciót készpénzzel (63 százalék), és többen vesznek fel hitelt (28 százalék).
A külföldiek körében a használt téglalakás a legkedveltebb, a vevők 51,6 százaléka dönt ilyen ingatlantípus mellett. A nem Budapesten vásárlóknál a használt ház a favorit, a vevők 42,2 százaléka választ házat, míg a panel és az új építésű lakás elhanyagolható esetükben. A magyar vásárlási szokások ettől is jelentősen eltérnek, a magyarok 18 százaléka választ panelt, új építésű lakást pedig a vevők 7,3 százaléka.
A nemi arányok megoszlása szempontjából érdekes eltérések figyelhetők meg: hazánkban körülbelül egyenlő arányban jelennek meg férfiak és nők az ingatlanpiacon, míg a külföldi vásárlók esetében a férfiak dominálnak, hiszen 59,4 százalékos arányban képviseltetik magukat - emelte ki a szakértő. A korosztályi megoszlás is hasonló tendenciákat mutat: a magyarokhoz hasonlóan a külföldi vásárlók körében is a középkorúak vannak túlsúlyban. A 50-64 éves korosztály aránya 35,7 százalék, míg a 40-49 éveseké 25 százalékot tesz ki. A fiatal vásárlók aránya viszont meglehetősen alacsony: 30 év alatt a külföldi vásárlók mindössze 8,9 százaléka érdeklődik ingatlanok iránt nálunk.
