Főtájépítész: Az aszály helyzete rendkívül súlyos, ilyen mértékű kihívással még soha nem kellett szembenéznie ennek az országnak.
A legfrissebb agrometeorológiai elemzések alapján az ország területének körülbelül 80%-án már komoly aszályos viszonyok uralkodnak. Különösen aggasztó a helyzet Dél-Pesten, Pesterzsébet és Soroksár térségében, valamint Csepelen, ahol a szárazság már súlyos következményekkel jár - figyelmeztetett Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze egy szombati Facebook-bejegyzésében.
A szakértő részletesen kifejtette, hogy a gyepszintet tápláló, felső talajréteg víztartalma mindössze 10-20 százalék. Ezzel szemben a fákat ellátó 50-200 cm-es talajréteg még mindig 50 százalékos víztartalommal bír. "Még!" - tette hozzá figyelmeztetően, majd felhívta azokat, akik civilként szeretnének tenni a fiatal fővárosi fákért, hogy csatlakozzanak az általuk szervezett önkéntes vízadáshoz. "Minden egyes emberre szükség van, hogy zöldfelületeink átvészeljék ezt a hónapot. A helyzet komoly, és olyan kihívással nézünk szembe, amivel az országunk eddig még nem találkozott. A klímaválság most új szintre lépett..." - hangsúlyozta.
Bardóczi Sándor felidézte, hogy 2023-ban az akkumulátorgyárak által generált parlamenti vitán Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy "Magyarországról több víz távozik, mint ami bejön", ami igaz. A kormányfő azt is mondta , hogy "Van feleslegünk", de a főtájépítész szerint ez nem igaz. Ezt is idézte Orbán Viktortól: "Ha akarjuk, és szükség van rá, bárhova el tudjuk vinni csatornán keresztül, ahol szükség van." Ezt úgy kommentálta, hogy nem ez történik, a mai napig és több mint egy évszázadon keresztül a vízügyi doktrína a vízelvezetés, lecsapolás, csatornázás volt, a mezőgazdasági doktrína pedig a belvizek elleni küzdelem drénezéssel, meliorációval, s ez a mai napig nem változott.
"Magyarország nem szenved vízhiányban. Ha az igény nő, képesek vagyunk ezt az igényt kielégíteni" - ezt is a miniszterelnök mondta a vitában. Bardóczi ennek kapcsán megállapította, hogy Magyarország vízhiányban szenved. "2022 és 2024 után úgy tűnik, ez lesz a legdurvábban aszályos nyár. Az biztos, hogy egész júniusban egy csepp csapadék sem várható. A talajvízkészlet vészesen ürül, jelenleg az ország majdnem egész területén a felső 20 cm nedvességtartalma teljesen eltűnt, nincs. Országos aszály van, Budapesten az összes tövig nyírt gyep kiszáradt már. A csapadékos májusban mindenki azért ostromolta a kerületi és fővárosi ügyfélszolgálatokat, hogy mikor lesz már lenyírva a gyep. Most pedig éppen azért ostromolják őket, hogy miért nyírták le. Hasonló ez a gazdák korábbi viselkedésmintáihoz, amikor évekkel ezelőtt az agrár közigazgatást azért ostromolták februárban, hogy miért nem vezetik el a belvizet. Hogy aztán nyáron azért ostromolják, hogy hol az eső, miért nincs víz az öntözőcsatornákban" - fogalmazott Bardóczi Sándor.
Hozzátette, hogy a belvíz a mély fekvésű területeken, korábban lápréteként ismert helyeken gyűlik össze. Ha ezek még mindig láprétek lennének, akkor nyáron eső is hullhatna, ami a felhőképződéshez szükséges. Jelenleg azonban se eső, se belvíz nincs. A februári határ porzik a megművelt földeken. Úgy véli, hogy sürgős változtatásokra van szükség. "Ez a helyzet tarthatatlan. A technológiai megoldások önmagukban nem elegendőek. Ökológiai fordulatra van szükség ahhoz, hogy előre léphessünk. A no till gazdálkodás, az ökológiai kiegyenlítő felületek kialakítása, a mulcsolás, a szárazságtűrő növények telepítése, az erdőrekonstrukciók, és a vízmegtartó intézkedések mind elengedhetetlenek. Ezen feladatok végrehajtása pedig kérdéses: ki fogja ezeket megvalósítani és mikor?" - írta bejegyzésében.
