Gyermekek elhurcolásától a kivégzésekig – háborús bűnök az orosz-ukrán konfliktus árnyékában.

Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, 2023 óta nemzetközi körözés alatt áll, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki hat magas rangú orosz vezető ellen, az ukrajnai események kapcsán. A vádirat súlyos vádakat fogalmaz meg: ukrán gyermekek ezreinek törvénytelen deportálása, civilek megkínzása és kivégzése, valamint kritikus infrastruktúrák bombázása szerepel a vádak között. Az ENSZ állásfoglalása szerint a kínzás már az emberiség elleni bűntettnek minősül, azonban Putyin elfogása eddig elkerülte a hatóságokat.

A 2022. február 24-én kirobbant orosz-ukrán konfliktus során a Nemzetközi Büntetőbíróság számos bűncselekményt dokumentált, ami miatt hat orosz tisztviselő ellen elfogatóparancsot adtak ki, köztük Vlagyimir Putyin, az orosz elnök ellen is. A bíróság már 2023. március 17-én határozott az elnök letartóztatásáról, és Marija Lvova-Belova, az orosz gyermekjogi biztos ügyét is eljárás tárgyává tette. A vádak szerint a tisztviselők felelősek voltak ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és Oroszország területére való átszállításáért, amely a megszállt ukrán területekről történt. Putyin esetében a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy "megalapozott okok állnak fenn annak feltételezésére", hogy a fent említett bűncselekményekért személyesen is felelős lehet.

Csaknem egy év telt el a következő elfogatóparancs kiadásáig: 2024. március 5-én Szergej Kobilas altábornagy, a légierő parancsnoka és Viktor Szokolov admirális, a Fekete-tengeri flotta parancsnoka került a Nemzetközi Büntetőbíróság célkeresztjébe. A vádak szerint 2022. október 10. és 2023. március 9. között az irányításuk alatt álló erők célzott támadásokat intéztek Ukrajna elektromos infrastruktúrája ellen.

2024. június 24-én a bíróság elfogatóparancsot bocsátott ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen. A hatóságok bejelentették, hogy a két magas rangú katonai vezetőt háborús bűnök, köztük a civil célpontok elleni támadások és az emberiség ellen elkövetett bűntettek miatt vonnák felelősségre.

Az ukrán gyermekek Oroszországba történő deportálása az egyik legjobban dokumentált bűncselekmény, amely komoly aggodalmat keltett a nemzetközi közösségben. Jogvédők, újságírók és ukrán nyomozók mind hozzájárultak a téma körüli információk feltárásához. A Yale Egyetem kutatói, valamint az amerikai külügyminisztérium által közzétett jelentések alapján az orosz állam több ezer ukrán gyermeket helyezett őrizeti központokba. A nyomozók megállapítása szerint ezek a gyermekek később kényszerű örökbefogadási eljárásokon estek át, és nevelőszülőkhöz kerültek, ami tovább súlyosbítja a helyzetet és kérdéseket vet fel a gyermekek jogainak védelméről.

A háború egyik legmegrázóbb fejezete Bucsa városának felszabadítását követően bontakozott ki, amikor 2022 márciusának végén az orosz csapatok visszavonulásával az ukrán hatóságok több száz ártatlan civil holttestére bukkantak. Sok áldozat kézzel megkötözve, embertelen körülmények között vesztette életét. Az Amnesty International és a Human Rights Watch komoly vádakat fogalmazott meg a bucsai tragédia kapcsán, amelyek kivégzések és kínzások részleteit tárják fel. A Human Rights Watch jelentése 16 gyilkosságot, 9 statáriális kivégzést és 7 véletlenül megölt civil esetét dokumentálta, amely szörnyű képet fest a helyi eseményekről.

A nemzetközi szervezetek felháborodásukat fejezték ki az eset miatt, és a háborús bűntettek kivizsgálását követelték. Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkár szerint a gyilkosságok "olyan brutalitást jelentenek a civilek ellen, amilyet évtizedek óta nem láttunk Európában. Borzalmas és teljesen elfogadhatatlan, hogy civileket vesznek célba, és ölnek meg". Mihajlo Raduckij, az ukrán parlament Nemzeti Egészségügyi, Orvosi Segítségnyújtási és Egészségbiztosítási Bizottságának vezetője hangsúlyozta, hogy a "bucsai mészárlás" örökre felkerült az emberiség elleni legdurvább bűncselekmények listájára, és a halottak városának nevezte a települést.

A bucsai mészárlás után indított nyomozás hosszú hónapokig elhúzódott, és csaknem másfél év elteltével sikerült azonosítani az egyik felelős parancsnokot, Vagyim Ovcsinnyikovot. Ő volt az, aki több település elfoglalásakor háborús bűnöket követett el, ami miatt vádat emeltek ellene. A Kreml azonban határozottan tagadja, hogy az orosz hadsereg tömegmészárlást hajtott volna végre, Szergej Lavrov pedig sürgeti a válaszokat, mivel nem állt rendelkezésükre névsor az áldozatokról.

Az orosz fegyveres erők folyamatos támadásai súlyosan érintették Ukrajna energetikai infrastruktúráját, áramkimaradásokat okozva, amelyek drámai módon korlátozták a lakosság hozzáférését az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz. 2022. október 20-án az Amnesty International arra figyelmeztetett, hogy az orosz légicsapások következtében Ukrajna energetikai létesítményeinek körülbelül 40%-a megsérült, ami háborús bűncselekménynek minősülhet. A háború folytatásával párhuzamosan a légitámadások továbbra is célba vették az ukrán infrastruktúrát, beleértve egy gyermekkórház bombázását is, amely a nemzetközi humanitárius jog értelmében elfogadhatatlan cselekedet.

A Human Rights Watch, a Truth Hounds és a SITU Research 2024 februári jelentése szerint a 2022. februári és májusi orosz katonai támadás Mariupol ellen civilek ezreivel végzett vagy sebesítette meg, és csapdába ejtett százezreket. A jelentés 240 interjún, több mint 850 fénykép és videó elemzésén, valamint műholdas képeken alapul, ezekből megállapították, hogy a városközpont 477 lakóépületének 93 százaléka sérült meg a támadásokban.

Izjumban a háború első évében több száz sír került feltárásra, melyeket egyszerű fakeresztekkel jelöltek meg, ám csupán számokkal azonosították őket. A legnagyobb sírban legalább 17 ukrán katona maradványai rejtőznek. Az ukrán nyomozók összesen 447 holttestet exhumáltak, ezek között 414 civil áldozat, valamint 22 katona található, míg 11 esetben a holttestek nemi hovatartozása nem állapítható meg. A kutatások során kiderült, hogy sokan tüzérségi tűz következtében, illetve az egészségügyi ellátás hiányában vesztették életüket. A legtöbben erőszakos halált haltak, harminc esetben pedig kínzás és kivégzés miatt szenvedtek végzetes sérüléseket.

A hadifoglyok kivégzésének száma folyamatosan növekedett, legalább 177-en haltak meg emiatt orosz fogságban. Csak 2024 októberében 16 katonát végeztek ki a Donyecki területen, miután megadták magukat. Egy másik esetben pedig tíz katonát vetkőztettek alsóneműre, és arccal a föld felé kellett feküdniük, mielőtt fejbe lőtték volna őket.

Az ENSZ Független Nemzetközi Vizsgálóbizottsága több vizsgálatot folytatott le, és 2022 szeptemberében először állapította meg, hogy Ukrajnában háborús bűncselekmények történtek. A bizottság számos jogsértést dokumentált, többek között robbanószerek jogellenes alkalmazását, véletlenszerű támadásokat, valamint kivégzéseket, kínzásokat és nemi erőszakot. Ezzel összefüggésben az ukrán főügyészség egy hónappal később 39 347 orosz háborús bűncselekményt regisztrált, több mint 600 gyanúsítottat azonosított, és körülbelül 80 eljárást indított ellenük.

A bizottság két évvel később jelentésében pedig már azt közölte, hogy az oroszok által elkövetett kínzások emberiség elleni bűntettnek minősültek. Az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziója 60 korábban szabadult ukrán hadifogollyal készített interjút, és megállapította, hogy "szinte minden ukrán hadifogoly leírta, hogyan kínozták őket orosz katonák fogságuk alatt, ismétlődő verésekkel, elektromos sokkal, kivégzéssel való fenyegetéssel és álkivégzésekkel. Több mint felüket szexuális erőszak érte."

A felsoroltakon túl a foglyok folyamatosan kaptak fenyegetéseket, miszerint családtagjaik életére törnek. Egy különösen megrázó esetben egy robbanás következtében súlyosan megsérült egy fogoly, ám azonnali orvosi ellátás helyett a segítségnyújtást megtagadták tőle. Mindezek után a fogoly többszöri kérésére sem reagáltak, ami végül odáig vezetett, hogy a megkésett orvosi beavatkozás következtében a lábának egy részét amputálni kellett.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője hangsúlyozta, hogy "az EU a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatát az orosz vezetők felelősségre vonásának első lépéseként értékeli." Továbbá fontos megemlíteni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete már 2022. április 7-én felfüggesztette Oroszország tagságát az Emberi Jogi Tanácsban.

Bár a bíróság elfogatóparancsai 125 államban kötelező érvényűek, a végrehajtás politikai akadályokba ütközik. 2024 szeptemberében Putyin Mongóliába látogatott, amely a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja, mégsem tartóztatták le, annak ellenére, hogy az ország jogi kötelezettségei ezt megkövetelték volna.

Moszkvában a tisztviselők gyorsan megjegyezték, hogy Oroszország soha nem írta alá a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútumát, és egyenesen elutasították a vádakat. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette: "Maga a kérdés felháborító és elfogadhatatlan. Oroszország, akárcsak számos más állam, nem ismeri el ennek a bíróságnak a joghatóságát." Mivel az Egyesült Államok sem ratifikálta ezt a dokumentumot, így az alaszkai Trump-Putyin-találkozón sem volt esélye annak, hogy letartóztassák az orosz elnököt.