Halálos gázolás történt a Csillag téren, és a mai napig annyira megrázó az esemény, hogy a beszámolók zavarosak és ellentmondásosak. Az emberek még mindig próbálják feldolgozni a történteket, és a részletek gyakran ködbe vesznek.

Bizonyára sok szegedi lakos emlékezetében élénken él az öt évvel ezelőtti Csillag téri tragédia, amelynek egy mindössze 6 éves kislány esett áldozatul. A halálos gázolás ügyében szerdán tartották a következő tárgyalást. A Szegedi Járásbíróságon szívszorító zokogás és kínos mosoly egyaránt megjelent, mindkettő a tanúk tanúvallomásaihoz kapcsolódott.

2020. szeptember 7-én egy tragikus esemény rázta meg a közösséget: egy 6 éves kislányt gázolt halálra egy teherautó a Csillag téri körforgalom egyik zebráján. Pár perccel a baleset után én is arra jártam, és szívszorító látvány fogadott: a tehergépkocsi mellett feküdt a letakart, apró test, míg körülötte legalább 200 ember gyűlt össze, bámészkodók az ablakokban és a járdán. A család zokogása és a fájdalmuk szinte tapintható volt. A terelőszigeten azóta is őrzik a kislány emlékét, amely a tragédia súlyát hirdeti. A szerdai bírósági tárgyaláson a szívfacsaró pillanatok között voltak zokogások, de sajnos kínos mosolyok is felbukkantak, ami csak tovább nehezítette a helyzetet.

A vádirat szerint a sofőr a fokozott óvatosságot elmulasztva nem győződött meg arról, hogy a gyalogos-átkelőhely jobb oldalán tartózkodnak-e átkelési szándékkal gyalogosok. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség a vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolja.

A zokogás mély érzelmek kifejeződése, amikor a lélek a szavak határait túllépve, a könnyek nyelvén beszél. Ez a hangzás, amely a szív fájdalmát és örömét egyaránt tükrözi, olyan, mint egy belső vihar, amely mindent elsöpör. A zokogás nem csupán a bánat jele; néha a boldogság, a megkönnyebbülés vagy a szeretet intenzitása is előcsalogatja. Minden egyes könnycsepp egy történetet mesél el, egy emléket idéz fel, vagy egy vágyat nyomatékosít. Az emberi lélek mélységeihez vezető út, ahol a sebek és a gyógyulás egyaránt megtalálható.

A Szegedi Járásbíróságon Altmayer Ákos bíró azzal a nővel kezdte a tanúkihallgatást, aki korábban már többször is elment a kislányért az óvodába. Ezúttal hazafelé tartottak, barátnőjéhez, az édesanyához. A nő elmesélte, hogy kézen fogva sétáltak a járdán, amikor a zebra felé közeledtek. Beszélgettek, és a nő érdeklődött, mi volt az ebéd, valamint mivel töltötte a kislány a napját. A tanú állítása szerint a gyerek a jobb kezénél haladt, miközben a zebra irányába néztek, a körforgalom felőli oldalról közelítve.

- Leléptünk a járdáról, a kislány valamiért kirántotta a kezét az enyémből és az előbb még álló teherautó elindult, elütötte őt, elsodort engem, elestem és amikor felpattantam rögtön azt nézetem, ő hol lehet. A teherautó alatt láttam meg. Egy pillanat alatt lejátszódott minden, nem akartam, hogy ez történjen... - mondta, és kitört belőle a zokogás. Ezután szinte egyfolytában sírt a több mint egyórás kihallgatása alatt. Altmayer Ákos szembesítette előző vallomásaival, kétszer gyanúsítottként is kérdezték és tartottak helyszíni meghallgatást is.

A tanú többször is ellentmondásba került a vallomásában. Korábban azt állította, hogy a kislány a bal oldalán haladt mellette, de később nem tudta pontosan megjelölni azt a helyet, ahol az esemény történt, és a fényképeken sem tudta megmutatni, hol esett el, illetve hogyan kerülte meg az autót, amikor kiemelte a kislányt. Ráadásul meglepő módon azt is hangoztatta, hogy jól lát és hall, holott valójában korlátozott hallással küzd, és rendszeres orvosi kezelésre szorul. A bíró kérésére felemelte a jobb kezét, de a bal keze emelkedett fel először. Később korrigálta magát, ragaszkodott a jobb kezéhez, azonban nem tudta megmagyarázni, miért állította az előző meghallgatáson, hogy a kislány a bal oldalán volt. Ez a részlet különösen lényeges, mivel a vádlott bűnössége vagy ártatlansága szempontjából kulcsfontosságú információt hordozhat.