Hankó Balázs: A magyar felsőoktatás újjászületése sikeresen halad előre A magyar felsőoktatás átalakulása olyan izgalmas és dinamikus folyamat, amelynek élén Hankó Balázs áll. Az újítások, amelyek célja a rendszer korszerűsítése és a hallgatói élmény jav

A legfrissebb adatok tükrében megállapítható, hogy a magyar felsőoktatás megújulása eredményesnek bizonyult. A tudományos teljesítmények és az ipari bevételek arányos összehasonlítása alapján, öt évvel ezelőtt hét egyetemünk volt a legjobb öt százalékban, három éve ez a szám már kilencre nőtt, míg most tizenkét magyar intézmény került fel a rangsorra - mondta Hankó Balázs szombaton Esztergomban, az MCC Feszt keretében rendezett panelbeszélgetés során, amely a felsőoktatás jövőjét érintette.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter beszámolt arról, hogy az utolsó három évben a magyar egyetemek nemzetközi publikációinak száma 48 százalékkal emelkedett. Ezen kívül az ipari innovációs bevételek közel kétharmados növekedést mutattak, míg a Magyarországon tanuló külföldi diákok létszáma 20 százalékkal nőtt. Továbbá, a magyar felsőoktatási intézmények az utolsó öt év során hétszeresére növelték a bejegyzett szabadalmak számát.

Kiemelte, hogy jelentős mértékben javult az intézmények hallgatóvonzó képessége. Az elmúlt három év felvételi statisztikáit elemezve megállapítható, hogy a felsőoktatásban részt vevő diákság létszáma több mint 90 ezer fővel növekedett. Emellett a térségi egyetemek megtartó ereje is erősödött, ami azt jelenti, hogy a végzettek gyakran helyben, az egyetem környezetében találják meg első munkahelyüket.

A tárcavezető beszélgetőtársa, Hiller István (MSZP) országgyűlési képviselő, korábbi oktatási miniszter elhibázottnak és elhamarkodottnak nevezte a magyar felsőoktatás döntő többségében megvalósított modellváltást. Úgy vélte, stratégiai hiba, hogy a magyar felsőoktatás intézményeinek döntő többsége, a teljes vidéki magyar felsőoktatás kikerült a magyar állam tulajdonából.

Véleménye szerint valóban szükség van változásra a felsőoktatásban, ennek egyik módja lehetne, ha egy társulás keretében létrehoznák University of Budapestet, amint az Londonban, vagy New Yorkban is megtörtént. A budapesti egyetemek legjobb eredményeit szintézisbe hozó társulás magasabb nemzetközi szintre helyezné magyar felsőoktatást - állította.

Hankó Balázs kifejtette, hogy az egyetemek alapvető működési elemei mind az intézmények birtokában találhatóak. Az állam hatéves közfeladat-finanszírozási szerződést írt alá, amely az oktatás, a kutatás, a sport és egyéb tevékenységek terén való részvételt érinti a felsőoktatásban.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter fontosnak nevezte, hogy az egyetemi hallgatók eljussanak külföldre, és utána hazahozzák az ott megszerzett tudást. Kiemelte, hogy a Pannonia-programmal augusztus végéig egy év alatt 7800-an jutnak el nem európai egyetemekre, annak ellenére, hogy a magyar egyetemeket kizárták az európai Erasmus-programból.

Hiller István kifejezte, hogy az Erasmus-programból való kizárás az unió egyértelmű tévedése, és hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a magyar diákok külföldi felsőoktatási intézményekben is tanulhassanak. Szerinte ahhoz, hogy a fiatalok később visszatérjenek az országba, elengedhetetlen, hogy a politika képes legyen olyan környezetet kialakítani, ahol érdemes a megszerzett tudást hazahozni.

Hankó Balázs a közeljövő legfontosabb céljai között nevezte meg, hogy 2030-ra legyen magyar intézmény a világ és az Európai Unió legjobb 100 egyeteme között, és az egyetemek innovációs potenciálja az európai élvonalba kerüljön.

Hiller István kifejtette, hogy számára elengedhetetlen egy olyan önálló oktatási tárca létrejötte Magyarországon, amely átfogóan kezeli a nevelés minden szakaszát, kezdve az óvodás évektől egészen a felnőttoktatásig. Szerinte ez a rendszer biztosítaná, hogy a különböző oktatási szintek közötti folytonosság és összhang megvalósulhasson.