Az igazságszolgáltatás függetlenségéért rendezett demonstráción Bayer Zsolt szándéka az volt, hogy nyilvános listát készítsen a bírókról, ezzel felhívva a figyelmet a jogi rendszer helyzetére.
Szombat délután az Igazságügyi Minisztérium előtt gyűltek össze az igazságszolgáltatás függetlenségéért kiálló demonstrálók. "Ha nem merem kifejezni, amiben hiszek, akkor elveszítem a jogot ahhoz, hogy higgyek benne" - jelentette ki Boros Katalin, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnöke, aki a megmozdulás szervezésében is részt vett. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszak eseményei sokakban kétségeket ébresztettek, miszerint a bírák jogai veszélybe kerülhetnek. Kiemelte, hogy a társadalom érdekét csak akkor tudják megfelelően képviselni, ha a bírói függetlenség, valamint a bírók egzisztenciális körülményei biztosítva vannak.
"Ha a függetlenség megrendül, minden egyes állampolgár jogai veszélybe kerülhetnek."
A szombati demonstráción Bayer Zsolt, a Fidesz publicistája, korábban kifejtette, hogy érdemes lenne nyilvántartásba venni a részt vevő bírákat. Indoklása szerint, ha a tüntetésen megjelenő bírák közül valakit a kormánypárt ügyéhez rendelnek, akkor ez elfogultságot vethet fel, ami panaszt indokolhat. A demonstráció a szervezők kérésének megfelelően békés keretek között zajlott, és mentes volt a pártpolitikai befolyástól. A résztvevők a Kossuth térről vonultak át a minisztérium elé, ahol a tömeg annyira megnövekedett, hogy a Nádor utca is megtelt.
A MABIE elnökén kívül a rendezvényen részt vettek jelenlegi és korábbi bírók, valamint a nemzetközi bírói szervezetek képviselői is. Köszler Ferenc, a nyugalmazott törvényszéki tanácselnök, a megjelentekhez intézve szavaiban kifejezte csalódottságát amiatt, hogy a 2700 bírónak csupán egy része volt jelen a szombati eseményen. Tanácsként a pápai mondást idézte, amely arra ösztönözte őket, hogy „ne féljenek”.
"Az a bíró, aki retteg, már nem tekinthető bíróként. Ezt a határt sosem szabad átlépni."
Szerinte ott kezdődik a zsarnokság, amikor a törvényhozói és a végrehajtó hatalom maga alá gyűri a harmadikat, mondta. A tiltakozás nem a bérekről szól, hanem a jogállamiságról és a bírói függetlenségről, jelentette ki.
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke Bayer Zsolt listázásával kapcsolatban megjegyezte, hogy zűrzavar uralkodik a közgondolkodásban. Kifejtette, hogy a jogszabályok csupán annyit mondanak ki, miszerint a bírók nem vehetnek részt politikai tevékenységekben, azonban szabadon nyilváníthatják véleményüket. "A bírósági ügyekben való megszólalás jog és egyben kötelesség is. Ki más emelhetné fel a hangját a jogállam lerombolása ellen, ha nem a bírók?" – tette hozzá. Baka úgy látja, hogy az igazságszolgáltatás jelenlegi helyzete a 70-es éveket idézi, mivel a bíróságok függetlensége komoly kérdéseket vet fel.
Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája hangsúlyozta, hogy a bíró függetlensége mindaddig megmarad, amíg hajlandó és képes kiállni érte. Kiemelte, hogy bárki bármikor rászorulhat a független bíróságra, ami jelenleg komoly fenyegetés alatt áll. Szerinte új korszak veszi kezdetét a bírói kiállás terén, és nincs visszaút. "Minden bíró számára fontos kérdés, hogy eleget tett-e a bírói függetlenség és a jogállamiság védelméért" – tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, hogy a kollégáiknak beszélniük kell egymással a munkájukról, és ezt a tapasztalatot kell hazavinniük a mostani demonstrációról.
„A demokrácia működése elengedhetetlen feltétele a szabad és független bírók létezése” – hangsúlyozta Mikael Sjoeberg, az Európai Bírói Egyesület (EAJ) elnöke. Sjoeberg kifejezte támogatását a magyar bírák iránt, akik ritkán vonulnak utcára, ezért fontos, hogy itt legyen és kifejezze: az egyesület teljes mértékben mögöttük áll. Emellett tiltakozott az igazságügyminiszternél az olyan strukturális reformok ellen, amelyek veszélyeztetik a bírói függetlenséget.
Duro Sessa, a Nemzetközi Bírói Egyesület elnöke különlegesnek titulálta azt az eseményt, amikor a bírók az utcára lépnek, hogy demonstráljanak. Ez a megmozdulás nem saját érdekeikért zajlik, hanem az állampolgárok jólétéért. Kiemelte, hogy minden, a bírókat érintő döntés előtt elengedhetetlen a velük való konzultáció.
Nem csupán Budapesten zajlanak az igazságszolgáltatás függetlenségéért folytatott megmozdulások. Szegeden szombat délelőtt tüntetők virágokat helyeztek el a Szegedi Törvényszék épülete előtt. A körülbelül 100 fős flashmobot az aHang szegedi csoportja, az aPont szervezte, de más vidéki városokban is megvalósultak hasonló események.
Nem most tüntettek először a bírók az igazságszolgáltatás függetlensége miatt. Tavaly december 11-én is volt egy megmozdulás, miután hatalmas felháborodást váltott ki a kormány és az Országos Bírói Tanács megállapodása, ami a szombati demonstráción is többször előkerült.
A megállapodás lényege, hogy az évek óta halogatott béremelésért cserébe az OBT belement, hogy a kormány végrehajtson egy sor jelentős átalakítást az igazságszolgáltatásban. A megállapodás ellen tiltakozó több ezer bíró és igazságügyi dolgozó szerint az OBT áruba bocsátotta az igazságszolgáltatás függetlenségét és becsületét, mert nem szabadott volna a tervezett reformok elfogadásához kötni a béremelést.
A kormány többek között a bírói kinevezések alsó korhatárának 35 évre felemelését akarta elérni. Az erről szóló törvénymódosítást elvileg véleményeztetniük kellett volna az OBT-vel, azonban egy jogtechnikai trükknek köszönhetően a javaslatot az OBT megkérdezése nélkül nyomták át a parlamenten.
Az EU-nak is van beleszólása a helyzetbe, hiszen 2023-ban a befagyasztott uniós források következtében a kormány kénytelen volt lépéseket tenni az OBT jogköreinek megerősítése érdekében. E folyamat részeként bevezették, hogy a bírók által választott képviselőkből álló testületnek véleményeznie kell az igazságszolgáltatás működését érintő jogszabálytervezeteket. A kormány trükközései és az emiatt kirobbanó tiltakozások következményeként az OBT végül felmondta a kormánnyal kötött megállapodást.
