Irán és Izrael közötti feszültségek fokozódása következtében a helyzet egyre bonyolultabbá válik. Íme öt kulcsfontosságú tényező, amelyet érdemes figyelembe venni: 1. **Történelmi háttér**: A két ország közötti konfliktus gyökerei mélyen a múltba nyúlnak
Pénteken Izrael váratlanul támadást indított régi ellenfele, Irán ellen, célja pedig az volt, hogy megakadályozza az ország nukleáris programjának és hosszú hatótávolságú fegyvereinek fejlődését. A hétvégén a helyzet gyorsan súlyosbodott: Irán ballisztikus rakétákat indított Izrael irányába, miközben az izraeli légierő folyamatosan bombázza Teheránt. Az események hatására a pénzügyi piacok is reagálnak: az olajárak jelentősen megemelkedtek, a dollár erősödésnek indult, és a tőzsdék is megingottak. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat az Irán és Izrael között kirobbant háborúval kapcsolatban.
Péntek hajnalán Izrael hadműveletet indított Irán ellen: az izraeli légierő és a Moszad célzottan támadt meg több katonai létesítményt és nukleáris programhoz kapcsolódó objektumot. A támadások következtében számos iráni katonai vezető és atomtudós vesztette életét, köztük az iráni vezérkari főnök és az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest vezetői is. A helyzet súlyosbodása aggasztó fejleményeket vetít előre a térség stabilitása szempontjából.
A támadás a hétvégén nyílt háborúvá eszkalálódott: Irán jelenleg is ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadja Izrael területét, a zsidó állam pedig folyamatos légicsapásokkal próbálja tönkre tenni Irán reptereit, ballisztikus rakétaindítóit, parancsnoki központjait.
Jelenleg Izrael egyértelmű fölénye rajzolódik ki a konfliktusban: az izraeli légierő gyakorlatilag teljesen uralja az iráni légteret, az iráni légierőt leszerelték, a ballisztikus rakétaindítók körülbelül harmadát hatástalanították. Teherán nagyjából védtelennek tűnik, a fővárosból tízezrek menekülnek.
Izrael védelmi rendszere, noha fejlett, nem mentes a hibáktól, különösen az iráni támadásokkal szemben. Több ballisztikus rakéta csapódott be sűrűn lakott izraeli városokba, ami eddig körülbelül 20 ember életét követelte, és közel 1000 sérültet hagyott maga után. Ezzel szemben az iráni oldalon a veszteségek még súlyosabbak, hiszen a halottak száma már meghaladta a 200-at.
Az, hogy Izrael Iránt megtámadta, korántsem volt meglepetés: már a tavasz elején felütötték a fejüket olyan hírek, amelyek arról tanúskodtak, hogy Jeruzsálem komoly hadműveletek előkészületeit végzi régi riválisa ellen.
Irán és Izrael közötti rivalizáció hosszú történetre tekint vissza, amely évtizedekre nyúlik vissza. Azonban a legutóbbi események időzítése nem véletlen. 2023. október 7-én a palesztin Hamász váratlanul támadást indított Izrael ellen, amire a zsidó állam gyors és átfogó válaszlépésekkel reagált. E válaszlépések keretében Izrael célkeresztjébe került az Iránhoz hű milíciák megsemmisítése a régióban. A Hamász és a libanoni Hezbollah szinte teljesen lefegyverzésre került, míg a jemeni húszik (Anszar Allah) ellen is több támadást indítottak. Továbbá Szíriában Basár al-Aszad Iránbarát rezsimje is meggyengült, míg Irakban a Teheránhoz kötődő fegyveres csoportok állítólag önként szüneteltették a harci tevékenységüket, különösen a Donald Trump elnökké választása után kialakult új politikai helyzet következtében.
Irán tehát gyakorlatilag egyedül maradt, Izrael szerint egyebek mellett ez is ösztönözte a perzsa államot arra, hogy véglegesítse atomfegyver-fejlesztési programját.
Jeruzsálem pénteken közölte: Irán kilenc atombombát tudott volna fejleszteni néhány napon belül, ráadásul a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is megerősítette, hogy Teherán megszegte az urándúsítás korlátozására vonatkozó megállapodásokat. Az offenzíva megindult.
Izrael támadása meglepetésként érte Iránt, mivel Teherán éppen vasárnapra tervezett egyeztetést Donald Trumppal az atomprogramjuk korlátozásáról. E miatt senki sem számított arra, hogy Izrael csapást mér, így az első támadás rendkívül súlyos károkat okozott.
A közel-keleti konfliktus fokozódása drámai módon befolyásolta a részvénypiacokat, ahol a vezető tőzsdeindexek, mint az S&P 500, a DAX és a Nikkei, 1,5-2,5%-os visszaesést szenvedtek el. A nemzetközi piacon tapasztalható feszültség a magyar tőzsdére is kihatott, bár a BUX a nap folyamán képes volt részben helyreállni. A befektetők körében általános kockázatkerülés alakult ki, különösen a légitársaságok szektora szenvedett el jelentős veszteségeket. Ezzel párhuzamosan azonban...
A hadiipari vállalatok, mint például a Lockheed Martin és a Rheinmetall, jelentős nyereséget könyvelhettek el az utóbbi időszak eseményei révén. Ezen kívül az emelkedő olajárakból hasznot húzó olajvállalatok, mint a BP és a Shell, szintén tapasztalták árfolyamuk növekedését.
Az események következtében a leglátványosabb árfolyamemelkedést az olajpiacon tapasztaltuk, amikor a Brent jegyzése időszakosan több mint 13 százalékkal is nőtt, mielőtt visszaesett volna. A befektetők kezdték figyelembe venni, hogy Irán esetleg lezárja a Hormuzi-szorost, amely kulcsszerepet játszik a globális kőolajexportban, így a kínálati oldalon feszültségek alakulhatnak ki. Továbbá, a térség olajlétesítményeinek biztonsága is kérdésessé vált, ami tovább fokozta a piaci aggodalmakat.
A befektetők egyre inkább a hagyományos menedékeszközök felé orientálódtak, így az amerikai állampapírok és a dollár mellett az arany értéke is növekedett. A legfrissebb adatok szerint az arany jegyzése 1,5 százalékos emelkedést követően 3400 dollár fölé szökött unciánként.
A piaci reakciók elsődleges alakulása nem hozott váratlan fordulatokat; az olaj árának jelentős növekedésétől eltekintve nem tapasztaltunk pánikszerű válaszokat.
A hét eleje inkább a megnyugvás hangulatát hozza magával, hiszen a nemzetközi részvénypiacok felfelé ívelnek (még az izraeli tőzsde is a zöld tartományban van), míg az arany ára csökken, és az olajárak is mérséklődnek. Azonban korai lenne véglegesen kijelenteni, hogy a nehéz időknek vége. Ha az olajárak tartósan emelkedni kezdenének – például a Hormuzi-szoros esetleges lezárása következtében – akkor a részvénypiacok biztosan reagálnának a negatív reálgazdasági hatásokra.
A közel-keleti háború épp egy olyan pillanatban érte a piacokat, amikor alapvetően azok még az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások eredményét emésztették. Közvetlenül a múlt heti támadás előtt a dollár gyengült, miközben az elmúlt hetekben az amerikai 10 éves államkötvény hozama 4,3-4,5% körül stabilizálódtak.
Bár idén a legnagyobb tőkepiaci sztori a dollár óriási gyengülése, múlt pénteken azért kiderült, hogy
Amikor a világban váratlan események zajlanak, a régi reflexek továbbra is hatással vannak ránk, és a befektetők pontosan érzik, merre kell lépniük.
A támadás következtében a befektetők azonnal a biztonságosabb befektetési lehetőségek irányába terelődtek, ami pénteken a dollár jelentős erősödését hozta magával, míg az amerikai 10 éves államkötvények hozamai csökkentek.
Már az első támadás következtében világossá vált, hogy az amerikai kötvényhozamok csökkenése csupán átmeneti jelenség lehet. Az olajárak emelkedése ugyanis az inflációs kockázatok fokozódásán keresztül felfelé nyomást gyakorol a kötvényhozamokra. Ennek következtében a kötvényhozamok esése péntek délelőtt máris emelkedésbe fordult. A dollár és a kötvénypiacok eddigi reakciói alapján a befektetők óvatosan mérlegelik, milyen valószínűséggel következhet be további eszkaláció.
A forint a közel-keleti támadás következtében gyengült mind az euróval, mind a dollárral szemben. Ugyanakkor a hétfői kereskedési adatok alapján úgy tűnik, hogy ez a gyengülés talán nem tartós.
Bár kétségkívül lenyűgöző kezdettel indult Izrael katonai akciója, az idő múlásával egyértelművé vált, hogy Jeruzsálem nem tudta maradéktalanul megvalósítani célkitűzéseit az első offenzívában.
Izrael számára kulcsfontosságú, hogy a jövőben az Egyesült Államok támogatását megszerezze. Jelenleg olyan katonai eszközökre van szükségük, mint a nehézbombázók és bunkerromboló bombák, amelyek hatékonyan segíthetik a védelmüket. Ideális esetben ezt az amerikai légierő közvetlen beavatkozásával szeretnék elérni.
Jól látható, hogy a háború pár napon belül valószínűleg nem fog véget érni, még bőven az eszkalációs fázisban vagyunk. Irán szinte tehetetlen az izraeli légierővel szemben, de
Nem állítható teljes bizonyossággal, hogy Izrael ne alkalmazna alternatív módszereket a sebezhetőségeinek kihasználására, akár közvetett eszközökkel is.
Ezek az eszközök magukban foglalják a ballisztikus rakétákat és drónokat, amelyek jelenleg is célba veszik az izraeli polgári területeket.
Irán jelenlegi stratégiája szorosan összefonódik a háború elhúzásával, remélve, hogy Izrael erőforrásai idővel kimerülnek, és ez a nemzetközi közösség figyelmét is a zsidó állam ellen irányítja. A konfliktus egy 1000 kilométeres távolságban zajló háborúval, amely során a világ legdrágább vadászbombázóit vetik be, kétségtelenül rendkívül költséges vállalkozás. Nem lehet teljesen kizárni, hogy ha Izrael nem tudja meggyőzni az Egyesült Államokat a közvetlen beavatkozásról, a háború lendülete előbb-utóbb alábbhagy. Azonban ez a lehetőség jelenleg inkább elméleti síkon létezik, és nem tűnik valószínűnek a közeljövőben.
A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg az, hogy…
Hogy lesz-e rezsimváltás vagy sem Iránban, talán a legnagyobb kérdés. Izrael hivatalosan azt kommunikálja, hogy az iráni népre bízzák, megy-e vagy marad az ajatollah és az iszlám fundamentalista berendezkedés az országban, ugyanakkor kétség nem férhet ahhoz, hogy Izrael, az USA és a térségbeli szunnita olajhatalmak is azzal járnának a legjobban, ha rendszerváltás lenne Teheránban.
