Itt a legújabb információ: a magyar háztartások fogyasztása az Európai Unióban a legalacsonyabb szinten áll.

A magyar egy főre jutó GDP továbbra is az európai középmezőny alsó szegmensében helyezkedik el.

Az Eurostat jelentése alapján Magyarország vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-je az Európai Uniós átlag 77 százalékának felel meg. Ezzel továbbra is 5 tagállamot előzünk meg, bár előnyünk mindegyikükhöz képest csökkent. A régióból jóval előttünk jár Szlovénia (91%), Csehország (91%) és Litvánia (88%), de előz minket a rangsorban Észtország (79%), Lengyelország (79%) és Románia (78%) is.

Horvátország szorosan a nyomunkban van, hiszen 77%-on teljesítenek. A harmadik helyen Szlovákia áll 75%-kal, őt követi Lettország 71%-kal. Érdemes megemlíteni Bulgáriát is, akik dinamikusan fejlődnek, bár még mindig a mélyből próbálnak felzárkózni, jelenlegi állásuk 66%.

A térséghez hasonló szintű az EU mediterrán régiója is, amely 2020 előtt az uniós átlaghoz képest egyre távolodott. A 27 tagállam átlagához viszonyítva Spanyolország 92%-on, Portugália 82%-on, míg Görögország 70%-on helyezkedik el.

A Covid járvány óta a három ország folyamatosan közelít egymáshoz, amit nagymértékben elősegít a feltámadó idegenforgalmi ágazat.

A relatív helyzetük kedvezőbbé válását az is elősegíti, hogy gazdaságukban az ipar szerepe alacsonyabb, mint például Németország esetében. Ennek következtében a három éve tartó ipari recesszió kevésbé befolyásolta teljesítményüket.

Az utóbbi években a magyar kormány és a média fokozott figyelemmel kísérte a hazai fogyasztás alakulását. Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, több alkalommal is a gazdasági növekedés egyik fő akadályaként említette ezt a mutatót. Ennek hátterében több tényező húzódik meg: az európai uniós átlaghoz viszonyítva alacsonyabb felzárkózási ütem, a lakosság jelentős megtakarítási hajlandósága, valamint a jövedelem elköltésében domináló beruházások szerepe.

A 2023-ra vonatkozó felülvizsgált adatok alapján Magyarország sereghajtó volt a jólétet mérő egy főre eső fogyasztásban, mely akkor az EU-s átlag 70 százalékával volt egyenértékű. A 2024-es adatok enyhe javulásra utalnak, a hazai lakossági fogyasztás ugyanis a kontinentális átlag 72 százalékára zárkózott. A helyzet már nem ilyen rózsás, ha Európa többi országához hasonlítjuk magunkat,

a magyar gazdaság ugyanis továbbra is az utolsó pozíciót foglalja el az EU-s rangsorban.

A legutóbbi adatközléskor látott holtversenyhez képest a bolgár lakosság fogyasztása ellépett tőlünk, és jelenleg 2 százalékponttal áll magasabb szinten, mint a magyar (uniós átlag 74 százaléka). Litvánia (89 százalék), Románia (88 százalék), Szlovénia (5 százalék), Lengyelország (84 százalék) és Csehország (81 százalék) fogyasztása pedig továbbra is jelentősen meghaladja a hazai szintet.

A 2004-es uniós csatlakozás óta a közép-kelet-európai államok jelentősen felzárkóztak egy főre jutó GDP és végső fogyasztás tekintetében is,

A hazai fejlődés üteme sajnos elmarad a környező országok mögött.

Az európai rangsorokat böngészve Magyarország helyzete lényegében nem változott 2023 óta: hazánk a GDP esetében továbbra is 5 államot előz meg, míg fogyasztásban nem sikerült elmozdulni az utolsó helyről.

Ahogy az Eurostat módszertani ismertetője is hangsúlyozza, az országok közötti apró eltérések mélyreható elemzése nem indokolt, mivel a GDP és annak összetevői, valamint a relatív árszínvonal pontos mérése rendkívül bonyolult feladat. A statisztikai adatok felülvizsgálata és esetleges finomítása a következő hónapokban várható.