Egy újabb érdekes esemény zajlott le a Balti-tenger mélyén, ahol egy kábel váratlanul megsérült. Ez a fejlemény komoly kihívások elé állította Észtország áramellátását, amely most veszélybe került. A helyzet kezelésére a haditengerészetet is mozgósították

December 25-én az Estlink 2 főkábel megrongálódása után Észtország sürgősen aktiválta haditengerészetét, hogy megóvja tenger alatti áramellátási rendszereit. A BBC híradása szerint a tallinni védelmi minisztérium egy járőrhajót irányított az Estlink 1 tenger alatti energiakábel védelmére, miután Oroszországot vádolták meg a Finn-öbölben található kulcsfontosságú kábel sérülésének okozásával.

Észtország áramellátása jelentősen csökkent, miután a 170 km hosszú Estlink 2 kábel üzemképtelenné vált. A finn Fingrid vállalat csütörtöki elsődleges elemzése alapján a kábel helyreállítása várhatóan 2025 július végéig el fog tartani.

Az Estlink 2 kábel sérülése kapcsán az Eagle S nevű hajó került a gyanú kereszttüzébe. A finn parti őrség azonnal intézkedett, és átvette az irányítást az olajszállító tartályhajó felett, amelyet finn vizek irányába tereltek. Az Európai Unió álláspontja szerint az Eagle S az "orosz árnyékflotta" egyik tagja, és a tenger alatti kábel meghibásodása újabb fejezetet jelent a kritikus infrastruktúrákra irányuló gyanús támadások sorozatában.

Hanno Pevkur, Észtország védelmi minisztere bejelentette, hogy a Raju nevű hajó pénteken, kora délelőtt elindult. Az észt közszolgálati rádiónak nyilatkozva a miniszter hangsúlyozta, hogy a Raju fő célja az, hogy "garantálja, hogy a helyszínen ne történjen semmi rendkívüli, és hogy a Finnországgal fenntartott lényeges kapcsolatunk zavartalanul működjön". A várakozások szerint Finnország is részt vesz a műveletben, hogy megóvja a megmaradt kábeleket.

A Kreml nem kívánta megfűszerezni a kábel sérülésével kapcsolatos eseményeket, és "nagyon szűk körű kérdésnek" titulálta azt, amely nem esik az orosz elnökség hatáskörébe.

Mark Rutte, a NATO főtitkára, a közösségi médiában osztotta meg, hogy megbeszélést folytatott Alexander Stubb finn elnökkel. Kiemelte, hogy a NATO erősíteni kívánja jelenlétét a Balti-tengeren.

Finnország és Észtország egyaránt NATO-tag. Kristen Michal észt miniszterelnök a közszolgálati televíziónak azt mondta, hogy szükség esetén a NATO-szerződés 4. cikkelyére hivatkoznak, amely konzultációt ír elő, ha valamelyik tagállam fenyegetve érzi magát. A kormányfő szerint emellett sürgető lenne egy NATO-flottát a térségbe vezényelni.

Az Estlink 2 károsodása a harmadik incidens alig több mint egy hónap alatt a Balti-tengeren.

A múlt hónapban két adatkábel sorsa pecsételődött meg: a svéd Gotland szigetét Litvániával összekötő Arelion kábel november 17-én, míg a finn főváros, Helsinki és a német Rostock kikötője között futó C-Lion 1 kábel is sérülést szenvedett. A gyanú szerint egy kínai hajó, a Yi Peng 3, egy orosz szabotázsakció részeként horgonyzott le a kábelek felett, ami a károsodásokat okozta.

2023 októberében egy kínai hajó, a Yi Peng 3, váratlanul megszakította a Finnország és Észtország közötti tenger alatti gázvezetéket. A hatóságok gyanúja szerint az Eagle S is érintett lehet az ügyben, mindkét hajó pedig az olajszállító tartályhajók titkos flottájának tagja, amelyet Oroszország a nyugati szankciók megkerülésére használ, mióta az ukrán konfliktus kiéleződött – számolt be róla a BBC.