Jeszenszky Géza a Blikknek adott interjújában osztotta meg a szörnyű támadást követően átélt időszak nehézségeit. Emellett beszélt a fiával való kapcsolatáról is, amely ebben a nehéz időszakban különösen fontos szerepet játszik az életében.

Orbán Viktor miniszterelnök meghívásáról is beszélt, de a találkozó még nem történt meg

Egy drámai incidens történt június 1-jén, amikor a 83 éves Jeszenszky Gézát és feleségét egy férfi, kalapáccsal támadta meg az utcán. A brutális támadást egy bátor pincér állította meg, aki hősies közbelépésével megakadályozta a további bántalmazást. Cselekedeteiért később oklevéllel és sportbérlettel ismerték el. A rendőrség gyorsan reagált, és nem sokkal később elfogták a 70 éves elkövetőt, aki jelenleg egy hónapra előzetes letartóztatásba került. Ha a bíróság bűnösnek találja, lehetséges, hogy életfogytig tartó büntetést kap.

Jeszenszky a támadás következtében súlyos sérüléseket szenvedett el. Június 5-én távozhatott a kórházból, azonban néhány nappal később, egy előadását követően rosszullét miatt újra kórházi kezelésre volt szüksége. Jelenlegi állapotáról, a miniszterelnöki meghívásról alkotott véleményéről, valamint a fiával való megromlott kapcsolatáról kérdeztük.

"Azt szoktam mondani, hogy most jöttem le a fáról - mármint a gyümölcsösünkben a meggyfáról" - kezdte humorral Jeszenszky Géza, aki a jelenlegi gyógyulását gyümölcsszedéssel egészíti ki. Mint mondja, "Nincs semmi panaszom, hál' Istennek. Úgyhogy véglegesen el vagyok bocsátva, már két hete."

A volt külügyminiszter az ominózus merénylet következtében kórházi ellátásra szorult, és az orvosi jelentések szerint az állapota kritikus volt. "Az orvosok szó szerint megmentették az életemet. Két kulcsfontosságú pillanatot emelnék ki: az első a merénylet estéje volt - ha akkor nem sürgősen visznek be, valószínűleg most nem ülne itt velem senki -, a második pedig egy fertőzés, amelyet antibiotikumokkal kezeltek. Szerencsére jól reagáltam a gyógyszerre, így végül gyorsabban távozhattam a kórházból, mint ahogy azt bárki is várta."

Még június közepén röppent fel a hír, hogy Orbán Viktor meghívta Jeszenszkyt a Karmelita kolostorba egy személyes beszélgetésre. A volt külügyminiszter azonban azt mondja, a meghívásból egyelőre nem lett semmi.

"Nagyon megtisztelő volt a meghívás, még akkor is, ha csak 17 nappal a merénylet után történt. (...) De nem hiszem, hogy sor kerülne a beszélgetésre - ő úgyis tudja, mit gondolok. Ezt minden interjúban elmondom."

Jeszenszky éles kritikát fogalmaz meg a jelenlegi külpolitikai irányzattal kapcsolatban, kiemelve az Ukrajna-ellenes kommunikációt: "Határozottan elítélem a mai magyar külpolitikát, különösen a gyalázatos Ukrajna-ellenes propagandát." Az 1956-os eseményekkel összefüggésben párhuzamot állít a régi magyar forradalom és a jelenlegi ukrajnai konfliktus között: "A párhuzam nyilvánvaló: ugyanaz az erő, amely semmibe veszi a szuverenitást, most is aktív. Mi mindössze 20 napig szenvedtünk, míg Ukrajnában ez a borzalom már több mint 3 éve tart."

A kérdésre, hogy ha esetleg meghívást kapna a miniszterelnöktől, részt venne-e a találkozón, határozott és világos választ fogalmazott meg:

Természetesen! Egy elfoglalt személy, mint a miniszterelnök, ha meghív egy beszélgetésre, azt illik elfogadni – sőt, elutasítani nemcsak udvariatlan, hanem a tisztelet jele is lenne a pozíciója iránt.

Jeszenszky Géza őszintén osztotta meg a nyilvánossággal a fiával fennálló megromlott kapcsolatát. Amikor arról kérdezték, hogy az utóbbi időszakban történt-e bármilyen változás a viszonyukban, a válasza mély fájdalmat tükrözött: "Ez egy rendkívül nehéz téma számomra. Jelenleg sajnos nem látom a reményt a javulásra."

A korábbi külügyminiszter emellett részletesen kifejtette:

Az apja mindig nyitott karokkal várja a tékozló fiút, mintha a viszontlátás öröme minden sérelmet feledtetne. Elképzelhető, hogy ha Trump eltűnik a politikai színből - vagy ha az Orbán-rendszer végleg megbicsaklik -, talán akkor a fiam is ráébredne az igazságra. (...) De ha ez nem következik be, úgy tűnik, nekem talán fel kell áldoznom magamat, hogy végre észhez térjen: a viták már nem oldhatóak meg úgy, ahogy korábban.