Kamatcsökkentések és vámháborúk - izgalmas időszak elé néz a világgazdaság. Figyelő szemmel kísérjük figyelemre méltó eseményeket, amelyek formálják a globális gazdasági tájat.

Stabil forint-euró-árfolyamot, és csökkenő kamatokat várnak a pénzügyi szakemberek, de a világgazdaságot számos tényező befolyásolhatja, például a vámháborúk - hangzott el a Figyelő powered by Világgazdaság Tőke. Versenyképesség. Egyensúly című konferencia Csendesedik-e a volatilitás a piacokon? Nyújthatnak-e valós alternatívát a tőkepiacok a banki hitelekre? című kerekasztal-beszélgetésen.
Európa számos kihívással néz szembe, és ezek közül az egyik legfontosabb a kereslet hiánya - fogalmazott a kerekasztal-beszélgetésen Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Példaként említette, hogy a Covid járvány előtt a kontinensen éves szinten 16 millió autó talált gazdára, míg tavaly ez a szám csupán 13 millióra csökkent. Németország a fiskális konzervativizmus csapdájába került, és a kormány nem hajlandó jelentős kiadásokat eszközölni - ami végül a német kormány bukásához vezetett. Ezt azzal egészítette ki, hogy a németek költekezésének hiánya komoly problémát jelent Európa számára. A mi térségünket a háború közelsége sújtja, ami miatt a portfóliótőke elkerüli a régiót. Gyurcsik Attila azonban optimista, és abban bízik, hogy ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a térség felértékelődhet. A tőkepiacokon jelenleg jelentős mennyiségű tőke áll rendelkezésre - tette hozzá.
Kuti Ákos, az MBH Bank stratégiai és elemzési igazgatója szerint lejjebb fognak menni a kamatok - markánsabban az eurózónában. Az MBH elemzői centruma jövőre 3 százalékos eurókamatot vár. Az alacsonyabb kamat felértékeli a befektetéseket, ami egyrészt pozitív - de Donald Trump intézkedéscsomagja azt jelzi, hogy a kamatcsökkentés talán nem lesz olyan intenzív, mert gazdaságpolitikájának lesz inflációgerjesztő hatása, ami óvatosabbá teszi a kamatmérséklést.
Amerika aktívan ösztönzi gazdasági növekedését, ahol a kereslet folyamatosan jelen van. Ezzel szemben Kínában az elmúlt tíz évben egy hatalmas ingatlanpiaci buborék alakult ki, amely most komoly következményekkel jár: a beruházások hiánya gátolja a GDP fejlődését.
A fogyasztás bővülése vagy az export fellendülése kedvező hatással lehet a gazdaságra, azonban érdemes megjegyezni, hogy a kínaiak hagyományosan nem jeleskednek a magas szintű fogyasztásban. Ennek ellenére az exportpiacokon egyre inkább érezhető a kínai termékek erőteljes megjelenése. Trump politikai irányvonala viszont egyfajta akadályt jelent a kínai export számára – ezzel bonyolítva a helyzetet.
Buró Szilárd, az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi és innovációs igazgatója kifejtette, hogy a piaci szereplők az infláció újbóli megjelenésével számolnak, ugyanakkor a pontos mértéke körüli vélemények jelentősen eltérnek egymástól. Az Egyesült Államokban várhatóan számos döntés fogja befolyásolni a helyzet alakulását.
A mi lesz a forinttal? kérdésre alapvetően optimistán válaszoltak a kerekasztal résztvevői. Kuti Ákos elmondta, hogy az MBH-nál jövőre 405 forintos átlagos euróárfolyammal számolnak, majd 2026-ban ez 410 forint lehet. Az üzenet az, hogy stabil árfolyamot várnak.
Persze lehetnek kilengések, de azokra befektetőként tudnak reagálni, mert jelen vannak a piacokon. "Nem a pálya széléről nézzük az eseményeket, és ha kell, állítunk a potméteren" - jelezte, hogy időről időre döntenek arról, hogyan változzon a kötvények, illetve a részvények aránya a befektetéseikben.
Gyurcsik Attila véleménye szerint a költségvetési helyzet nem olyan kritikus, mint ahogyan azt gyakran állítják. Jövőre egy jelentős kiadásra számíthatunk, mivel az állampapírok kamatait rendezni kell, de ez csupán egy egyszeri költség lesz, 2026-tól már ezzel nem kell foglalkozni. A magyar gazdaság teljesítménye és az export teljesítménye lesz a kulcsfontosságú tényező a forint jövőbeli alakulásában - tette hozzá. Buró Szilárd is hasonlóan vélekedik, megjegyezve, hogy a nem kívánt árfolyammozgások után a forint talán még mindig alulértékelt a jelenlegi szinten.