Kezdetét veszi a hőségrekordok újabb sorozata - így fog szenvedni Európa 2025-ben is!

Franciaországban a hőségriadók történetében példa nélküli helyzet alakult ki kedden: 16 régióban, köztük a fővárosban, Párizsban vörös riasztás került érvénybe, míg további 68 területen narancs szintű figyelmeztetés van érvényben. Ez azt jelenti, hogy az ország csupán 12 szárazföldi régiója mentes a rekkenő hőségtől. De nemcsak Franciaország szembesül a szélsőséges időjárással: Spanyolország, Portugália, Olaszország, Németország, az Egyesült Királyság, Horvátország és néhány balkáni ország egyes részein szintén a legmagasabb fokú hőségriasztást hirdették ki – derül ki a BBC jelentéséből.

Az Ibériai-félsziget területén a legforróbb júniusi napokat a hétvégén regisztrálták: az andalúziai El Granadóban szombaton 46 fokot, míg a közép-portugáliai Mora városában vasárnap 46,6 fokos hőmérsékletet mértek.

Franciaországban körülbelül 200 iskolát zártak be, teljesen vagy részlegesen, az Európa egyes területein már egy hete tartó hőhullám következtében. Az előrejelzések szerint a hőség csúcspontját a hét közepére várják.

A Pireneusok vonulatának részeként elhelyezkedő dél-francia Corbières térségében vasárnap több erdőtűz ütött ki, ami útlezárásokat és a helyi lakosság egy részének evakuálását eredményezte. A BBC francia hírforrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a lángokkal folytatott küzdelem eredményeként a tüzeket sikerült végül megfékezni.

Olaszország területén 21 városban hirdettek vörös riasztást a szélsőséges időjárási viszonyok miatt. Különösen érintett helyszínek közé tartozik Róma, Milánó és Velence, míg Szardínia szigete is jelentős hőségnek van kitéve.

Az olasz hatóságok legfrissebb jelentése alapján a kórházak sürgősségi osztályain hőgutás esetek száma 10 százalékkal emelkedett az utóbbi időszakban.

Az Egyesült Királyságban a június végi hőmérsékleti rekordok csaknem megdőltek, hiszen a londoni Heathrow repülőtéren 33,1 Celsius-fokot regisztráltak. Ezen a napon a wimbledoni tenisztorna történetének legforróbb nyitónapját élték át, ahol a hőmérséklet elérte a 32,9 fokot.

A német meteorológiai szolgálat arra figyelmeztette a lakosokat, hogy az ország több részén 38 fokig emelkedhet a hőmérséklet kedden és szerdán.

A hőhullám hatására a Rajna folyó vízszintje is olyan mértékben csökkent, hogy az már akadályozza a fontos hajózási útvonalon a teherhajók zavartalan haladását, ami végső soron a szállítási költségek növekedésével, így egyes termékek bizonyos fokú áremelésével is járhat.

Törökországban több mint 50 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, miután az ország nyugati részén több száz futótűzzel kellett megküzdenie a tűzoltóknak. A tűz terjedésének megállítását sok esetben az akár 120 km/órás szelek sem segítették, és legalább 20 ház égett porrá a katasztrófában.

Horvátország tengerparti területein szintén vörös riasztás van érvényben, és a hőség okozta tűzesetek a szomszédunkat sem kerülték el. Ahogy Görögországot sem: a 40 fokot közelítő időjárással küzdő turistaparadicsomban több otthon odaveszett a futótüzekben.

Szerbiában a múlt szerdai nap különleges hőmérsékleti rekordot hozott, míg Szlovéniában szombaton megdőlt a helyi melegrekord. Közben Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban a hőmérő 38,8 fokot mutatott, míg az észak-macedóniai Szkopjében elképesztő 42 fokos csúcsot regisztráltak a hét második felében.

Az Időkép előrejelzése alapján Magyarországon csütörtökön és pénteken várhatóan a hőség csúcsra érkezik, ahol a hőmérséklet 34-40 Celsius-fok között mozoghat.

A HungaroMet elemzése alapján, noha a hét végére közeledve egyre valószínűbbé válnak a záporok és zivatarok, péntekig még biztosan folytatódik a talajok száradása. Ennek következtében az aszályos körülmények tovább erősödhetnek.

A legfrissebb jelentések szerint országunkban rendkívüli szárazság uralkodik. Az elmúlt hónap során a középső területeken a csapadék mennyisége több helyen 5 mm alá csökkent. A 30 napos csapadékhiány általában 30 és 80 mm között mozog, míg a 90 napos időtartam alatt 50-120 mm hiányzik a talajból. A felső egy méteres talajréteg szinte az egész ország területén kritikusan száraz állapotban van, csupán az északnyugati régió kivétel. A növények számára hasznosítható víztartalom arányában a felszínen a nedvességtartalom alig éri el a 20%-ot, és a mélyebb talajrétegekben is 30% alatt marad. A telítettséghez szükséges nedvesség mennyisége a legfelső talajrétegből 100-140 mm hiányzik.

Az iparosodás óta az emberi tevékenységek felgyorsították a klímaváltozás és a globális felmelegedés ütemét, amelynek hatására az időjárási szélsőségek egyre súlyosabbá válnak. Ez többek között a csúcshőmérsékletek emelkedésével, a gleccserek és jégtakarók olvadásával, a tengerszint emelkedésével, áradásokkal, aszállyal és futótüzekkel jár, és egyszerre jelent veszélyt az egészségünkre és a környezetünkre.