A határidő gyorsan közeleg, de az érintett felek még mindig nem tudtak konszenzusra jutni az európai mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatban.

A Microsoft együttműködő filozófiája éles kontrasztot mutat a Meta konfrontatív megközelítésével, ami új utakat nyithat meg más iparági szereplők számára a nemzetközi szabályozásra való reagálásban.

Az Európai Bizottság július elején jelentette be az általános célú mesterséges intelligenciát szabályozó gyakorlati szabálygyűjteményének végleges változatát, amelynek kidolgozásához a független szakértők mellett modellszolgáltatók, kis- és középvállalkozások, tudományos szakemberek, MI-biztonsági szakértők, jogtulajdonosok és civil társadalmi szervezetek is hozzájárultak. A kódex elsősorban az iparági szereplőknek segítene a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály vonatkozó követelményeinek való megfelelésben, amelyek a tervek szerint már 2025. augusztus 2-án hatályba lépnek.

A szöveg egy külön fejezetben tárgyalja az átláthatóságot, a szerzői jogokat és a biztonságot, különös figyelmet szentelve a legfejlettebb modellek mögött álló, korlátozott számú szolgáltató kérdésének. Noha a határidő sürgető, a jelentés szerint jelentős megosztottság figyelhető meg a nagy technológiai cégek között: a francia Mistral és az OpenAI például elkötelezték magukat egy önkéntes keretrendszer korai alkalmazása mellett, míg a Microsoft csupán jelezte, hogy hajlandó aláírni a dokumentumot. Ezzel szemben a Meta világossá tette, hogy nem kíván részt venni a jogi bizonytalanságokat felvető és az uniós mesterséges intelligencia törvény keretein messze túlmutató rendszerben.

A Meta szóvivője aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Európa nem megfelelő irányba halad a mesterséges intelligencia szabályozásának terén. Figyelmeztetett arra, hogy a jelenlegi MI-kódex akadályozza a határokon átívelő modellek fejlesztését és bevezetését, ezzel gátolva azokat az európai vállalatokat, amelyek ezekre építik üzleti tevékenységüket. Nem véletlen, hogy a kontinens legjelentősebb technológiai cégei közül több mint 40, köztük olyan nevek, mint az ASML és az Airbus, csatlakozott egy nemrégiben megjelent nyílt levélhez. Ebben arra kérték az Európai Bizottságot, hogy állítsa le, vagy legalább két évvel halassza el a mesterséges intelligencia törvény végrehajtását.

Csak a határidő tűnik biztosnak.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, a Bosch vezérigazgatója nemrég arról beszélt, hogy Európa a világ más részeihez képest túlzó szabályozása miatt veszélyezteti saját, az MI területén elért fejlődését, amit korábban az SAP első embere is hibás stratégiának nevezett, hivatkozva Európa amúgy is létező és jelentős technológiai lemaradására. Igaz, hogy az augusztus 2-ai határidőhöz közeledve még az EB és a tagállamok is felülvizsgálják az anyagot, de az mindenképpen jelentős következményekkel jár világszerte, mivel vállalatoknak több joghatóságban is egyensúlyt kell teremteniük az innovációs és a megfelelési célok között.

Ahogy az AI News legutóbbi riportjában is hangsúlyozta, a vállalatok különböző válaszai már most is előre vetítik azokat a kihívásokat, amelyek a kötelező szabályozások életbe lépésével azonnal jelentkezni fognak. Annak ellenére, hogy a nem megfelelőséghez jelentős büntetések kapcsolódnak, a Bizottság világossá tette, hogy amennyiben a szolgáltatók követik a gyakorlati útmutatásokat, a hatóságok inkább ezekre fognak fókuszálni a részletes ellenőrzések helyett. Egy dolog biztos: az Európai Bizottság, a növekvő ellenállás ellenére, nem hajlandó késlekedni, hiszen a fogyasztók biztonsága és a feltörekvő technológiák iránti bizalom megőrzése kulcsfontosságú szempont számukra.

Az MI-kódexének jelenlegi önkéntes jellegének köszönhetően a vállalatok számára adódik a lehetőség, hogy a kezdeti fázisokban aktívan részt vegyenek a szabályozási keretek kialakításában. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a közeljövőben életbe lépő kötelező végrehajtás már nem függ majd ezeknek a vállalásoknak a teljesítésétől. Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a keretrendszer összhangban áll más nemzeti stratégiákkal és a G7 hirosimai MI-folyamatával, ami lehetőséget teremt arra, hogy az európai megközelítést nemzetközi referenciaként megalapozzák.