Az építőipar számára rendkívül kihívásokkal teli év áll mögöttünk.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) hagyományos évzáró közgyűlését december 12-én tartották, ahol a résztvevők áttekintették a 2024-es év kilátásait, valamint a 2025-ös év várható kihívásait. A rendezvény különleges hangulatát az éves szakmai díjak átadásának ceremóniája, valamint az ÉVOSZ megalakulásának 35. évfordulójának megünneplése adta. Koji László, a szövetség elnöke elmondta, hogy a jövő évben az építőipar teljesítménye várhatóan a tavalyi szinten marad, esetleg 1-2 százalékkal alacsonyabb eredményekkel. Az elnök figyelmeztetett arra is, hogy a 2025-ös év várhatóan komolyabb nehézségeket tartogat az építési ágazat szereplői számára.
A 2024-es évre várhatóan körülbelül 8.800 milliárd forintos építési és szerelési értékkel érdemes kalkulálni. A vállalkozások szintjén jelentős eltérések figyelhetők meg, hiszen az ágazatban működő 140.000 vállalkozás többsége stagnáló tendenciát mutat. Az árbevétel tekintetében a cégek 20%-ának csökkenést kell elkönyvelnie. Az ÉVOSZ előrejelzése szerint a tartósan foglalkoztatottak száma az év végére 30.000 fővel kevesebb lesz a tavalyi év végéhez viszonyítva. Ugyanakkor a rövidebb időtartamú, határidős munkavállalók száma a munkaerőpiaci helyzet függvényében növekszik.
A vállalkozások továbbra is számítanak a szakmunkásokra és mérnökökre, hiszen az átlagos bérfejlesztés 2024-ben 12%-ot tett ki. A bértáblázatokban a munkaadók elsősorban a munkavállalók tudását és a cégnél eltöltött időt helyezik előtérbe, így a hosszú távú elköteleződés és a szakmai fejlődés kiemelt jelentőséggel bír.
Az ágazat jövedelmezősége egyre inkább csökken minden szegmensben. Az építőanyag-gyártók, kereskedők, tervezők, kivitelezők és mérnöki szolgáltatók mind az árbevétel-arányos eredmény csökkenésére készülnek. A 2024-es év fő célja a hatékonyság növelése, amelyet elsősorban a működési költségek csökkentésével próbálnak elérni. A 2025-ös év pedig komoly kihívások elé állítja a szereplőket: a fokozódó versenyben milyen árakon lehet munkát elnyerni, és milyen további hatékonyságjavító intézkedések mellett döntenek a vállalkozások, amelyek sok esetben jelentős forrást igényelnek. Koji László hangsúlyozza, hogy csak kevés vállalkozás rendelkezik elegendő anyagi tartalékkal ahhoz, hogy önerőből megvalósíthasson digitalizációs folyamatokat, technológiai fejlesztéseket vagy eredményes felnőttképzéseket.
Erre csak a legjobbak képesek, figyelembe véve azt is, hogy tovább csökkenhet a megkötött szerződések 2025. évi volumene. Az építőipari tevékenység csak akkor tud növekedni, ha az ehhez szükséges finanszírozási háttér rendeződik. Ez 5% vagy az alatti hitelkamatokat igényel, az elhalasztott állami, önkormányzati beruházások előkészítését és fokozatos elindítását, a lakhatási krízis enyhítését kormányzati, éveken át tartó programokkal. 2025-ben el kell érni, hogy az unión kívüli magyarországi befektetések építési beruházásainál meghatározóan hazai vállalkozások dolgozhasssanak, Magyarországon gyártott építőanyagokból.
