Lettország: Iskolai lőgyakorlatok és sárkányfogak a határon Lettország különleges időszakot él meg, ahol az iskolákban lőgyakorlatokat tartanak, miközben a határ mentén a sárkányfogak, vagyis a védekező akadályok, figyelmeztetnek a biztonság fontosságára

Lengyelország és a balti államok megerősítik az EU külső határait tankcsapdák és taposóaknák telepítésével. A katonai gyakorlatok száma folyamatosan növekszik az európai és NATO-szövetségesek között. Lettország különösen figyelemre méltó lépést tett, hiszen kötelező tantárgyként "katonai órákat" vezetett be az iskolákban.

Az európai kontinens északkeleti szegletében helyezkedik el az EU egyik legjobban védett határa, amelyet Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország és Finnország alkot. E térség különleges jelentőséggel bír, mivel közvetlen kapcsolatban áll Oroszországgal.

Lettországba utaztam, az Európai Unió külső határára. Lettország hatalmas szomszédja, Oroszország félelmet kelt. Az Ukrajna elleni orosz katonai támadás óta a balti államokban sokan attól tartanak, hogy Moszkva itt is támadást tervez. Lettország, Észtország és Litvánia ezért közösen megkezdte a balti védelmi vonal kiépítését. A határ megerősítésének lettországi része 303 millió euróba kerül.

Egy különös látvány tárul elénk: több tucat betonpiramis, más néven "sárkányfogak" sorakozik egy lepusztult istállóépület előtt. Ezek a tankcsapdák Lettország védelmi vonalát alkotják, amely a tervek szerint 2028-ra teljesen páncélozott lesz. Így biztosítják az Európai Unió külső határának e szakaszát a potenciális fenyegetésekkel szemben.

Tudósítói utam következő megállója a lett NATO-bázis, Ādaži, ahol 14 különböző ország 3000 NATO-katonája készül a vészhelyzetekre. A lengyel védelmi miniszter nemrégiben bejelentette, hogy növelni fogják a csapatok létszámát. Míg 2020-ban Lengyelország és a balti államok védelmi kiadásai a gazdasági teljesítmény körülbelül két százalékát tették ki, hamarosan várhatóan elérik az öt százalékot.

A fővárosban, Rigában vagyunk. Roberts és Monika az afganisztáni veterán Andrisszal együtt alapvető katonai ismereteket tanít iskolákban. Jelenleg minden középiskolában 112 óra kötelező katonai kiképzés van. A rigai turisztikai iskola az elsők között valósította meg a koncepciót.

Agnija és Agnese lelkesedéssel beszélnek a katonai történelem oktatásáról és a fegyveres kiképzés izgalmairól. "Képzeld, megtanultuk, hogyan navigáljunk a nehezen járható terepen, és azt is, hogyan rejthetjük el magunkat a természetben festék segítségével" - meséli Agnija egy csillogó szemmel. "Emellett a különböző puskatípusok megkülönböztetése sem jelent problémát számunkra."

A terepgyakorlatok alatt elmélyültünk a katonai nyelvezet rejtelmeiben, például megismerkedtünk azzal, hogy mit is takar a kifejezés, hogy "ellenség négy óránál", valamint a NATO-ábécé különböző betűivel – meséli Agnese, az osztálytársam. "Emellett számos izgalmas dolgot tanultunk a hazafiakról, akik bátorságukkal és elhivatottságukkal formálták a függetlenségi háború történelmét."

Agnese és Agnija turizmust tanulnak, és már jártak Spanyolországban és Hollandiában. Az iskolai lőgyakorlatok - még ha csak sűrített levegővel töltött patronokkal is - jelenleg csak Lettországban és Lengyelországban léteznek az EU-ban. Litvánia is fontolgatja a katonai tanulmányok bevezetését az iskolákban.

"Kis ország vagyunk, körülbelül 1,8 millió a lakosságunk" - mondja Agnija határozottan. "Minden állampolgárnak alapvető katonai ismeretekkel kell rendelkeznie." Ezt Agnese is megerősíti. "Gyakorlati tudást szerzünk, mert ha bármi váratlan történik, készen állunk a védelemre." Agnija hozzáteszi, hogy nem aggódik, hiszen "benne vagyunk az Európai Parlamentben és a NATO-ban. Védve vagyunk, és képesek vagyunk megvédeni magunkat." Ekkor céloz, és egy gyors lövést ad le – a célpontot telibe találja! Andris, az afganisztáni veterán, elégedetten mosolyog.

Egy különleges interjút készítettem Andris Sprūds védelmi miniszterrel. "Jelenleg már több ezer szövetséges katona van a területen" - emelte ki Sprūds. Hozzátette, hogy a külföldi fegyveres erők létszáma a jövőben tovább fog növekedni.

Euronews: "Vajon a NATO elrettentő ereje még mindig hiteles az amerikai fejlemények fényében?"

Sprūds: "A NATO megbízható partner. Washington egyértelmű üzeneteket fogalmazott meg, amelyek arra ösztönzik az európai országokat, hogy emeljék meg katonai költségvetéseiket. Ezek a lépések helyes irányba mutatnak. Fontos, hogy egységet, erőt és befektetési hajlandóságot tanúsítsunk. Lettországban már most is a GDP több mint három százalékát fordítjuk a hadsereg fejlesztésére, és célunk, hogy ezt az arányt az öt százalékig növeljük."

Az Euronews által közölt információk alapján a balti hírszerző ügynökségek figyelmeztetnek arra, hogy Oroszország esetlegesen támadást indíthat az EU területén. Milyen véleménnyel van erről a helyzetről?

Sprūds: "Oroszország egy agresszív nemzet, amelyben mélyen gyökerezik az imperialista terjeszkedés elmélete. A történelem tanúi voltunk ennek, és valószínű, hogy a jövőben is hasonlóképpen alakulnak a dolgok. A leghatékonyabb védekezés az, ha alaposan felkészülünk."

Euronews: "Vajon szükséges-e az Európai Uniónak egy közös hadsereg megalakítása?"

Sprūds: "A nemzeti fegyveres erők összehangoltan dolgoznak együtt, hogy hatékonyan léphessenek fel közösen. A NATO egy erős és hatékony szövetség, amelyet meg kell óvnunk. Az új amerikai védelmi miniszter is hangsúlyozta, hogy a NATO-nak még inkább megerősödnie kell, hiszen ez az, amit Oroszország megért. Fontos, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a hadipar, a légvédelem, a dróntechnológia és a mesterséges intelligencia fejlesztésére."

Euronews: "Mi a legfontosabb üzenete az EU számára?"

Sprūds: "Az EU ambiciózus fegyverkezési programja rendkívül jelentős. Ebben a keretben egy közös hitel- és támogatási rendszer is szerepel. Elengedhetetlen, hogy nemzeti és európai szinten egyaránt befektessünk. Az EU és a NATO minden egyes négyzetcentimétere védelmet érdemel. Ennek fényében a külső határaink védelme kiemelt fontosságú."