Málna metszése: a gazdag termés és az erős bokor titka A málna metszésének művészete kulcsfontosságú a bőséges termés és az egészséges növényzet megőrzésében. A megfelelő metszési technikák alkalmazásával nemcsak a gyümölcsök mennyiségét növelhetjük, han

Legyen szó nyári vagy őszi málnafajtáról, elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük: a gondozás nem csupán a szép látványról szól. A megfelelően karbantartott málnás nemcsak bőségesebb termést biztosít, hanem egészségesebb is. A sűrű, elhanyagolt málnasorok nemcsak gyümölcstermésükben szenvednek, hanem a gombás fertőzésekhez is könnyebben kiszolgáltatottá válnak.

A metszés idejének és módszerének gondos megválasztásával nemcsak erős és egészséges növényeket nevelhet, hanem a szüretelés folyamata is egyszerűbbé válik.

A málnafajták világában két fő típust különböztethetünk meg: a nyári (floricane) és az őszi (primocane) málnát. A metszés szempontjából rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk azzal, melyik fajtával dolgozunk, mivel ez meghatározza a növény gondozásának módját és a termés minőségét.

A nyári málna a második évben bontogatja szárnyait, hiszen az előző évi hajtásokon hoz termést. Ezzel szemben az őszi málna már az első évben megörvendeztet bennünket gyümölcsével, hiszen az azévi hajtásokon virágzik és terem. A nyári málna jellemzően a kora nyári napokban érik be, míg az őszi változat augusztustól kezdve kínálja ízletes bogyóit.

Fontos, hogy mindig észben tartsuk: ezek a növényfajták kizárólag a második évben kifejlődött hajtásaikon teremnek gyümölcsöt. Ezért az első és leglényegesebb lépés az, hogy a termés után elöregedett vesszőket teljesen eltávolítsuk a tő alján. Ezek a hajtások már nem fognak új termést hozni, viszont sűrítik az állományt, és kedveznek a gombás betegségek megjelenésének.

A termés betakarítása után ne habozzon, és azonnal távolítsa el a barna, fás részeket! Minden tövennél hagyjon meg 5-7 erőteljes, egészséges, zöld hajtást, hiszen ezek biztosítják a következő év termését!

A ritkítás elősegíti a levegő áramlását és a fény beérkezését, ami elengedhetetlen a bogyók minősége és a bokor vitalitása szempontjából.

Tavasszal érdemes áttekinteni a megmaradt hajtásokat, és ha bármelyik sérült vagy gyenge, akkor érdemes eltávolítani őket! Így csupán a legerősebb vesszők maradnak, amelyek egy stabil támrendszer segítségével bőséges terméssel ajándékoznak meg minket. Ezeket érdemes laza, legyezőszerű elrendezésben rögzíteni, hogy a növény megfelelő szellőzése biztosítva legyen.

Az őszi málna metszése lényegesen könnyebb feladat, mint a nyári fajták esetében. Ennek oka, hogy ezek a növények az adott évben kifejlődött hajtásokon hozzák gyümölcseiket. Így a metszés elsődleges célja, hogy minden évben friss, erőteljes hajtásokat serkentsen a bokor, amelyek garantálják a bőséges termést.

Ehhez a legpraktikusabb megoldás, ha a tél végén vagy a kora tavaszi időszakban mindegyik vesszőt alaposan visszavágja.

A teljes visszametszés során a talajszint közelében, körülbelül 5 cm-re érdemes eltávolítani a tavalyi hajtásokat. Ezzel a módszerrel a növény minden erejét az új hajtások növekedésére tudja összpontosítani, amelyek várhatóan augusztus tájékán kezdenek el teremni a friss gyümölcsöket!

Ez a metszési módszer különösen ajánlott kezdő kertészeknek, mivel nem igényel bonyolult megkülönböztetést a régi és új hajtások között, emellett csökkenti a kártevők és kórokozók áttelelésének esélyét, mivel eltávolítjuk az összes régi növényi részt.

Amennyiben valaki kétszeri termésre vágyik - tehát tavasszal és ősszel is -, érdemes ősszel csak a bokor felső, letermett részeit visszavágni. Tavasszal pedig célszerű ritkítani a megmaradt hajtásokat, hogy elkerüljük a túlzott sűrűséget. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a módszer több ápolást igényel, és nem mindig biztosít olyan bőséges őszi termést, mint a teljes visszavágás alkalmazása.