Az MLSZ közzétette az utánpótlás-képzés jövőbeni irányelveit, amelyek szorosabb ellenőrzést és az NB I létszámának megőrzését célozzák. A cél, hogy a fiatal sportolók képzése még színvonalasabb legyen, ezáltal erősítve a hazai labdarúgás alapjait. A Pesti
Az MLSZ bejelentette, hogy az NB I létszáma változatlan marad, és szigorúbb ellenőrzés alá vonja az utánpótlás-képzést. Kovács Attila 2025. május 3-án tette közzé a következő évekre vonatkozó irányelveket, amelyek célja a fiatal tehetségek fejlődésének támogatása és a hazai labdarúgás minőségének javítása.
Május 9-én kerül sor a Magyar Labdarúgó-szövetség éves közgyűlésére Telkiben. A napirendi pontok között kiemelt helyet kap egy fontos stratégiai dokumentum, amely az elkövetkező öt év feladatait és céljait határozza meg a sportág vezetői számára. Ez a szövetségi stratégia számos figyelemre méltó célt fogalmaz meg, és cikkünkben ezek közül válogatunk.
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) május 9-i küldöttközgyűlése egyszerre fogja értékelni a szervezet elmúlt években végzett munkáját és annak eredményeit, valamint megvitatni a következő évekre kidolgozott stratégia legfontosabb pontjait. A 2025 és 2030 közötti időszakra kidolgozott sportági stratégia tematikus megközelítésben, közel ötven oldalon keresztül taglalja a szövetség előtt álló feladatokat. Értéke a dokumentumnak, hogy konkrét elvárásokat is megfogalmaz, illetve az irányelvek között számos olyan konkrét célkitűzés is található, amelynek betartása, megvalósulása könnyen ellenőrizhető és követhető lesz.
Ami a mögöttünk hagyott másfél évtized eredményeit illeti, az MLSZ eredményesnek ítéli a nemzetközi kapcsolatok építését, az infrastruktúra fejlődését, a finanszírozást és a Grassroots programon belül zajló tömegesítést is. Előrelépés szükséges ugyanakkor egyebek mellett a szakemberképzés, a sportegészségügy és az utánpótlás-nevelés terén, valamint a klubok piaci alapú finanszírozásának megvalósulásában is.
Az infrastruktúra és a létesítmények helyzete az elmúlt másfél évtized során drámai fejlődésen ment keresztül.
Fotó: MTI/KKBK
Évek óta folyamatosan zajlik a diskurzus arról, hogy milyen irányba kellene elmozdulnia az NB I létszámának. Vannak, akik elégedettek a jelenlegi, tizenkét csapatos felállással, míg mások a bővítés mellett érvelnek. Az MLSZ legfrissebb dokumentumai alapján azonban nem várható, hogy a létszám emelkedne az élvonalban. Helyette a szövetség átgondolja, milyen módosításokat lehetne bevezetni a bajnoki lebonyolításban, hogy a verseny színvonala továbbra is magas maradhasson.
A 2025-2030-as időszakra vonatkozóan továbbra is kiemelt célunk, hogy a bajnokságokban olyan klubok versenyezzenek, amelyek stabil pénzügyi háttérrel rendelkeznek, így elkerülhetők a pénzügyi instabilitásból adódó sportszakmai és hírnévbeli problémák. E célok elérése érdekében a jelenlegi bajnoki struktúrák keretein belül számítunk az MLSZ által bevezetett pénzügyi és gazdasági ellenőrzésekre. Ezen kívül alaposan megvizsgáljuk a versenylebonyolítás esetleges módosításainak, például a play-off rendszer bevezetésének vagy a kiesők számának változtatásának hatásait, és ha a hatáselemzések ezt indokolják, készen állunk a szükséges beavatkozásokra.
Természetesen! Íme egy egyedi változat a "MLSZ Stratégia - 2025-2030" témáról: --- **MLSZ Stratégiai Terv - 2025-2030** A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2025 és 2030 között megvalósítani kívánt stratégiája egy átfogó víziót tartalmaz, amely a hazai labdarúgás fejlődését célozza meg. A célok között szerepel a sportág népszerűsítése, a fiatal tehetségek felkutatása és fejlesztése, valamint a hazai bajnokság színvonalának emelése. A terv hangsúlyozza a közösségi kapcsolatok erősítését, a helyi klubok támogatását, és a női labdarúgás fejlesztését is. Az MLSZ célja, hogy a labdarúgás mint társadalmi jelenség a lehető legszélesebb körben elérhetővé váljon, ösztönözve ezzel a sportág iránti elköteleződést. A következő években a szövetség kiemelten figyel a technológiai újításokra, amelyek segítségével a játék minősége és a játékosok képzése is jelentős fejlődésen mehet keresztül. A modern edzési módszerek és az adatvezérelt döntéshozatal integrálása révén a magyar labdarúgás versenyképessége is növekedni fog. A 2025-2030 közötti időszakban a MLSZ törekvése, hogy a labdarúgás ne csupán sport legyen, hanem a közösségek összekapcsolódásának és a fiatalok fejlődésének színtere is. A cél, hogy a magyar labdarúgás nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi porondon is elismerésre találjon. --- Remélem, hogy ez a változat megfelel az elvárásaidnak!
A szövetség elköteleződése a magyar fiatal labdarúgók számának növelésére az NB I-ben és az NB II-ben soha nem volt ennyire komoly. Az MLSZ azzal a céllal dolgozik, hogy fokozza a hazai tehetségek arányát, még ha a dokumentum elismeri is, hogy a közvetlen szabályozók nem mindig hozzák meg a várt eredményeket. Ennek ellenére az irányelvek világosak és szükségesek, hiszen az NB I-ben szereplő külföldi játékosok száma a régió legmagasabbja, ami bár elősegítheti a nemzetközi sikereinket, ugyanakkor hátrányosan érintheti a hazai fiatalokat. A fiatal labdarúgók játéklehetőségei jelentősen elmaradnak a régiós átlagtól, így az MLSZ célkitűzései még inkább figyelemre méltóak. Ezen célok teljesítése kulcsfontosságú a hazai labdarúgás jövője szempontjából.
Az MLSZ az NB I-es klubok számára nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét azzal a feltétellel biztosítja, hogy egy átlagos mérkőzés során öt magyar labdarúgónak kell végig a pályán lennie, köztük minimum egy U21-es játékosnak. Az NB II-es csapatok esetében szigorúbb szabályozás érvényesül: itt kizárólag magyar játékosok léphetnek pályára, és legalább két U20-as labdarúgónak is folyamatosan a pályán kell tartózkodnia. A cél a fiatal labdarúgók nemzetközi versenyképességének növelése. Emellett a tehetséges játékosok felnövekedését segítendő, az utánpótlásközpontok számát csökkentik, így a tehetségek koncentrációját is elősegítik. A támogatások minőségi munkához való igazítása minden szinten elengedhetetlen, ezért az egységes mérések és protokollok szigorúbb felügyelete is része a rendszernek. Fontos lépés a magyar labdarúgás szakmai vezetésének fejlesztése is: sportszakmai vezetői licencek bevezetése, tanulmányutak szervezése és nemzetközi tapasztalatok biztosítása révén erősítik a szakmai bázist. A magyar edzők presztízsének növelése érdekében az NB II-es klubok számára előírás, hogy csak magyar vezetőedzőt alkalmazhatnak a támogatásért.
Amennyiben a fenti irányelvek megvalósulnak, jelentősen növekedni fog a magyar játékosok szerepe, nemcsak az élvonalban, de a közvetlen hátteret jelentő NB II-ben is. Ez mindenképpen segítheti a tehetséges magyar futballisták kibontakozását, valamint azt, hogy a fiatalok folyamatos játéklehetőséghez jussanak, ami a fejlődésük szempontjából elengedhetetlenül fontos.
Az MLSZ Stratégia újabb sikerekben bízik a felnőtt válogatott teljesítményét illetően, és célul tűzi ki, hogy a csapat sikeresen szerepeljen a következő világversenyeken.
Kép: MTI/Kovács Tamás által készített felvétel.
A mögöttünk hagyott időszak egyik hiányossága, hogy hiába az országos lefedettségű akadémiai rendszer, és az utánpótlás-nevelésbe áramló jelentős társaságiadó-összegek (TAO-pénzek), a játékosok nevelése terén nem látszik igazán érdemi előrelépés. Ezt a döntéshozók is érzékelik, nem véletlen, hogy a dokumentum előrevetíti az akadémiai rendszer átalakítását és az utánpótlásnevelő-központokban zajló munka felügyeletét és ellenőrzését.
A 2025-2030-as időszak kulcsfontosságú lesz a labdarúgás minőségének fejlesztésében. Célunk, hogy egyre több nemzetközi szintű tehetséget neveljünk és értékesítsünk. A magyar labdarúgás versenyképessége folyamatosan növekedjen, így hazánk az UEFA 55 tagországának rangsorában a legjobbak közé kerüljön, és a felnőtt válogatottunk újabb világversenyeken szerepelhessen. Az utánpótlás-válogatottak, különösen az U17 és U19 csapatok esetében, elvárás, hogy legalább egy-egy Európa-bajnoki döntőbe jussanak. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő tehetségek kiválasztása, a technikai alapok elsajátítása, valamint a mozgáskoordináció és a játékkészség folyamatos fejlesztése. Fontos, hogy a fiatal sportolók fizikai felkészítése is kiemelt figyelmet kapjon. A klubok munkáját az akadémiák irányításáért felelős Sportintézettel együttműködve kívánjuk támogatni és ellenőrizni. Emellett hangsúlyt kell fektetnünk a legtehetségesebb labdarúgók és edzők kiválasztására, ami esetleg a kiemelt utánpótlásklubok számának csökkentésével járhat, de a minőség érdekében ez szükséges lehet.
Természetesen! Íme egy egyedi változat a "MLSZ Stratégia - 2025-2030" témáról: --- **MLSZ Stratégiai Terv - 2025-2030** A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2025 és 2030 között megvalósítani kívánt stratégiája egy átfogó víziót tartalmaz, amely a hazai labdarúgás fejlődését célozza meg. A célok között szerepel a sportág népszerűsítése, a fiatal tehetségek felkutatása és fejlesztése, valamint a hazai bajnokság színvonalának emelése. A terv hangsúlyozza a közösségi kapcsolatok erősítését, a helyi klubok támogatását, és a női labdarúgás fejlesztését is. Az MLSZ célja, hogy a labdarúgás mint társadalmi jelenség a lehető legszélesebb körben elérhetővé váljon, ösztönözve ezzel a sportág iránti elköteleződést. A következő években a szövetség kiemelten figyel a technológiai újításokra, amelyek segítségével a játék minősége és a játékosok képzése is jelentős fejlődésen mehet keresztül. A modern edzési módszerek és az adatvezérelt döntéshozatal integrálása révén a magyar labdarúgás versenyképessége is növekedni fog. A 2025-2030 közötti időszakban a MLSZ törekvése, hogy a labdarúgás ne csupán sport legyen, hanem a közösségek összekapcsolódásának és a fiatalok fejlődésének színtere is. A cél, hogy a magyar labdarúgás nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi porondon is elismerésre találjon. --- Remélem, hogy ez a változat megfelel az elvárásaidnak!
A labdarúgó szövetségi stratégia a fentieken túl külön fejezetet szentel a női labdarúgásnak, valamint a folyamatosan növekvő népszerűségnek örvendő futsalnak, kiemelve, hogy ezeket is fejlesztendő területként tekinti. Az MLSZ következő öt évre elirányzott stratégiáját Csányi Sándor MLSZ-elnök a közgyűlés tagsága elé terjeszti majd a május 9-i közgyűlésen. Amennyiben a küldöttek támogatják a dokumentumban megfogalmazott célokat, akkor az előttünk álló öt évben a fentiek szerint alakul majd a hazai labdarúgóélet.
Vezető kép: mlsz.hu
Facebook hozzászólás
Kapcsolódó témákmagyar labdarúgásMagyar Labdarúgó-szövetségVezető
