A Chikungunya-vírus megjelenése Európában új kihívások elé állítja a közegészségügyet: ismerd meg a betegség jellegzetes tüneteit és azok terjesztőit! - Pénzcentrum

Kínában súlyos járvány alakult ki a Chikungunya-vírus terjedése miatt, és júliusig Ázsia több országából, valamint Amerikából is számos fertőzött esetről érkezett jelentés. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a veszélyes vírus már Európa területén is megjelent. De vajon mennyire indokolt a Chikungunya-láz miatti aggodalom Magyarországon? Ebben a cikkben áttekintjük a betegség legjellemzőbb tüneteit, valamint azt, hogy milyen lépéseket tehetünk a fertőzés megelőzése érdekében.

A Chikungunya-vírus terjedése szúnyogok révén történik, ami miatt vektorfertőzésnek is hívják. Fontos megjegyezni, hogy a vírus nem terjed közvetlenül emberek között; a fertőzés fő forrásai a vírust hordozó szúnyogfajták. Ennek következtében a védekezés lehetőségei közé tartozik a vírus ellen alkalmazott védőoltás, valamint a szúnyogok, mint terjesztők elleni intézkedések.

A Chikungunya vírus fertőzött szúnyogok csípésével terjed. A betegség egyenlőre főként Afrikában, Ázsiában és Amerikában fordul elő; azonban szórványos kitörésekről más régiókban is beszámoltak már - írja az Egészségvonal. Minden olyan régióban, ahol az Aedes aegypti vagy az Aedes albopictus szúnyogok populációi megtelepedtek, már tapasztalható a szúnyogok által terjesztett helyi fertőzés. Ezek a szúnyogok elsősorban a nappali órákban csípnek. Petéiket állóvízzel teli edényekbe rakják le. Mindkét faj a szabadban táplálkozik, az Ae. aegypti pedig beltérben is - írják.

Az Egyiptomi csípőszúnyog még nem terjedt el jelentős mértékben Magyarországon, azonban az Ázsiai tigrisszúnyogok már régóta jelen vannak a köztudatban. Tavaly a magyar kutatók 7000 tigrisszúnyogot azonosítottak, ami figyelemre méltó jelzés arra, hogy hazánkban is komoly kockázatot jelenthet a faj elterjedése.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Kínából Chikunguny-járványt jelentettek, a legutolsó adatok szerint több mint 7000 fertőzést regisztráltak az elmúlt hetekben. A szakértők világszerte attól tartanak, hogy a vírus nem fog megállni Kínában, mivel a globális utazás lehetővé teszi a vírus gyors eljutását különböző országokba. A Scientific American cikke szerint a vírus globális terjedésének legvalószínűbb forgatókönyve az, hogy egy Kínában megfertőzött személy repülőgépre száll, és az USA-ba vagy Európába utazik, ahol egy helyi szúnyog megcsípheti. Így a vírus bekerülhet a helyi szúnyogpopulációba, amely tovább terjesztheti azt.

A cikk hangsúlyozza, hogy a vírus elterjedéséhez szükséges, hogy az adott országban már jelen legyenek azok a szúnyogfajok, amelyek a vírust képesek terjeszteni. Az Egyesült Államokban például az Aedes aegypti és Aedes albopictus szúnyogok is megtalálhatók, ami növeli a fertőzés kockázatát, például a déli és keleti államokban. Az Egyesült Államokban, valamint Európa egyes részein (például Franciaországban és Olaszországban) már jelenleg is vannak esetek, amelyek arra utalnak, hogy a vírus terjedése valóságos veszélyt jelent.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legújabb jelentése alapján 2025 elejétől júliusig összesen körülbelül 240 000 Chikungunya-fertőzést és 90, a Chikungunya-vírussal összefüggő halálesetet regisztráltak 16 különböző országban és területen. A fertőzésekről érkeztek információk az amerikai, afrikai, ázsiai és európai régiókból egyaránt. Az Európai Unión belül, a legkülső területek kivételével, 2025-ben Franciaországból 30, Olaszországból pedig 1 helyi esetet jelentettek. Továbbá, a francia legkülső régió, Réunion is súlyosan érintett, mivel július 18-ig több mint 54 ezer fertőzöttet regisztráltak, az esetek pedig a sziget minden településén megjelentek. Mayotte-on is 1 098 helyi esetet dokumentáltak, és a vírus terjedése itt is rendkívül intenzív és széleskörű.

2025. július közepére a Chikungunya-vírus legnagyobb terjedése a következő országokban figyelhető meg: Brazíliában 185 553, Bolíviában 4 721, Argentínában 2 836, míg Peruban 55 esetet regisztráltak. Ezen kívül július elejéig Ázsiában Indiából, Srí Lankáról, Mauritiusról, Pakisztánból és Kínából összesen több mint 34 000 eset érkezett. Afrikában ugyanebben az évben Szenegál és Kenya számolt be Chikungunya-fertőzésekről. Az EU/EEA tagállamaiban importált esetekről is kapott jelentéseket az ECDC, amelyek Madagaszkárról és a Seychelle-szigetekről származtak, ami a Chikungunya vírusának szélesebb körű elterjedését jelzi az Indiai-óceán térségében.

Az első tünetek általában 4-8 nappal (2-12 nap) a fertőzött szúnyog csípését követően jelentkeznek. A legjellemzőbb tünet a hirtelen fellépő láz, amelyet gyakran kísér súlyos ízületi fájdalom. Ez a fájdalom általában néhány napig tart, de előfordulhat, hogy hetekig, hónapokig, sőt évekig is elhúzódik – ahogyan azt az Egészségvonal is megjegyzi. Ezen kívül gyakoriak az ízületek duzzanata, izomfájdalmak, fejfájás, hányinger, fáradtság és bőrkiütések is.

A legtöbb páciens sikeresen felépül a fertőzésből, ám bizonyos esetekben szövődmények léphetnek fel, amelyek a szemet, a szívet és az idegrendszert is érinthetik. Különösen az újszülöttek és az idősek esetében a betegség súlyos lefolyású lehet, ami megnöveli a halálozás kockázatát. Amennyiben az egyén felépül, a jelenlegi ismeretek szerint valószínű, hogy a jövőbeni fertőzésekkel szemben védettséget nyer. Jelenleg nincs specifikus terápia a fertőzés kezelésére, így a cél a tünetek enyhítése marad.

A vírus ellen már kifejlesztettek egy vakcinát, amelyet 2024-ben hagytak jóvá az Európai Unióban.

Magyarországon az NNGYK jelentése szerint a tavalyi évben 5 Chikungunya-vírus okozta fertőzést regisztráltak, mind importált volt. Ha tehát valaki Ázsia vagy Amerika olyan részeire utazna, esetleg olyan szigetre, ahol jelenleg járványosan terjed a Chikungunya-láz, érdemes beadatnia a védőoltást.

Bármilyen különleges utazásra készülünk, kiemelten fontos, hogy támogassuk immunrendszerünket. Ne csupán a kötelező oltásokra hagyatkozzunk, hanem tájékozódjunk az adott terület egészségügyi kockázatairól is. Emellett számos lépést tehetünk a fertőzések megelőzéséért, ha figyelünk környezetünkre. Például, támogathatjuk a magyar kutatók munkáját szúnyogészlelésekkel, és csökkenthetjük a szúnyogok szaporodását a saját kertünkben is. Fontos, hogy ne zavarjuk meg azokat az állatokat, amelyek szúnyogokkal táplálkoznak, és ne korlátozzuk az élőhelyüket. Ugyanakkor érdemes megszüntetni a vízgyűjtő helyeket, például a tócsákat, illetve lefedni a kerti tavakat és medencéket, hogy ne támogassuk a szúnyogok elszaporodását. Az ablakainkra érdemes szúnyoghálót szerelni, hogy elkerüljük a vérszívók bejutását a lakásba, míg a szabadban viselt megfelelő ruházat és természetes riasztószerek segíthetnek távol tartani őket.