Miért maradnak távol az uniós polgárok az online kormányzati szolgáltatásoktól?
A terület lakosságának kevesebb mint 50%-a fordítja az internetet állami támogatások, jogosultságok, jogszabályok vagy különféle szolgáltatások keresésére. Ennek egyik lehetséges magyarázata a digitális írástudás alacsony szintje Európában.
Több mint huszonöt évvel a világháló megjelenése után úgy tűnik, hogy az EU-ban a digitális forradalom stagnálni látszik.
Az Eurostat legutóbbi, a blokk digitalizációjáról szóló jelentése szerint a lakosság 44%-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel.
Pontosabban kifejezve, több mint 150 millió ember számára kihívást jelent e-mail küldése, online információk keresése, szoftverek telepítése, adatok védelme vagy különböző tartalmak létrehozása.
Ez messze van az EU által 2030-ra kitűzött 80%-os digitális írástudási céltól.
A legalacsonyabb arányt Romániából, Bulgáriából, Lengyelországból, Lettországból és Olaszországból jelentették, míg Hollandia, Finnország, Írország és Dánia a spektrum másik végén helyezkedik el.
A digitális írástudás alacsony szintje szintén hozzájárul ahhoz, hogy az e-kormányzati szolgáltatások nem terjedtek el széles körben.
Az Európai Unió területén, egy év leforgása alatt, az internetezők csupán 47%-a fordította figyelmét a világháló segítségével a hatóságok hivatalos weboldalain található információk megismerésére. Ez magában foglalja például a nyitvatartási idők, jogszabályok, juttatások, illetve az általános szolgáltatások ellenőrzésével kapcsolatos adatokat.
Az e-szolgáltatások népszerűsége leginkább Dániában, Finnországban és Cipruson mutatkozik meg, ahol a felhasználók aktívan igénybe veszik ezeket a digitális megoldásokat.
Bulgária, Románia és Olaszország a legalacsonyabb helyeken áll az EU-ban.
"A véleményem szerint két különböző Európa története rajzolódik ki" - nyilatkozik Benjamin Welby, az Euronews digitális átalakulásra specializálódott szakértője.
Az egyik olyan terület, ahol a digitális technológia már mélyen gyökerezik a társadalmi struktúrákban, míg a másik esetében ez a folyamat még csak most bontogatja szárnyait. Az egyes országok között jelentős különbségek figyelhetők meg még a legkisebb részletekben is, ugyanakkor az átlagos trendek szintjén egyfajta harmónia is megfigyelhető.
Az Eurostat statisztikái szerint az internetet használók körében a legkedveltebb tevékenységek jellemzően a kommunikációhoz kötődnek. Ezen belül kiemelkedően népszerű az e-mailezés, amelyet a válaszadók 87%-a említett, illetve az azonnali üzenetküldés, amelyre a felhasználók 85%-a épít.
A harmadik legelterjedtebb online tevékenység a termékek és szolgáltatások kutatása vagy megvásárlása, amelyet a felhasználók 81%-a végez.
Ebben a kategóriában a legkeresettebbek a ruházati cikkek (70%), a streaming előfizetések (46%), a rendezvényjegyek (38%), a közlekedési jegyek (38%), az ételszállítás (33%), a szállásfoglalás (33%) és a smink (31%).
Az online vásárlás után a felhasználók többsége az internetet különféle módokon hasznosítja: 72%-uk online banki tranzakciókat végez, 70%-uk híroldalakat böngész, szintén 70%-uk aktívan használja a közösségi platformokat, míg 63%-uk egészségügyi információkat keres a világhálón.
