Nagy Márton legújabb bejelentésében újabb adóváltoztatások lehetőségeit vázolta fel.

Sajtótájékoztatót tartott kedden délelőtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amelyen bemutatta a Nemzetgazdasági Minisztérium működését, és a mindenkit érintő adóváltozásokról is beszélt.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője kedden sajtótájékoztatót tartott, amelynek középpontjában a "2025 a családok és a kkv-k éve" kezdeményezés állt. Az eseményről az Index számolt be.

Elsőként arról adott tájékoztatást, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium összeolvadt a Pénzügyminisztériummal, a két miniszteri posztból egy lett. A Pénzügyminisztérium hat államtitkárából három maradt, a másik három pedig beolvadt a már meglévő államtitkárok alá. Nagy Márton megerősítette, hogy Hoffman Mihály lesz az Államadósság Kezelő Központ új vezére a távozó Kurali Zoltán után.

A gazdasági kabinet továbbra is működik, élén Nagy Mártonnal, de mostantól a költségvetési munkacsoport is az ő irányítása alá tartozik. Ennek következtében a miniszter vétójogot kap a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos döntésekben. A stratégiai kabinet vezetését továbbra is Gulyás Gergely látja el.

A jövőben a kormány gazdasági kabinetje egyúttal költségvetési munkacsoportként is funkcionál, mindkettő irányítását Nagy Márton látja el. A változás lényege, hogy a költségvetési munkacsoport a jövőben kizárólag a stratégiai kabinet döntéseit fogja elemezni.

Nagy Márton azt is hangsúlyozta, hogy az egyes tárcák kiadási struktúráját máshogy kezelik majd: "Sokkal erősebben megjelenik a gazdasági irány." Majd kiemelte a tárcavezető: "a pénzügyminiszter nem könyvelőként lép fel, hanem gazdaságpolitikusként".

Idén a kormány 3,4%-os gazdasági növekedést prognosztizál, miközben 3,7%-os hiányra számít. Az előzetes jelentések alapján a kormány jelentős mértékben csökkentette a hiányt 2023-ról 2024-re, azonban az államadósság emelkedett, amit Nagy Márton is megerősített.

A miniszter elismerte, hogy az államadósság mutatója nem mutatott csökkenő tendenciát, jelenleg 73,9%-on áll. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az idei év során már várhatóan csökkenni fog, figyelembe véve a költségvetési hiányt is. 2023-ban a GDP-arányos adósságráta 73,4%-on zárult, ám Nagy Márton szavai szerint 2024 végére ez a szám 73,9-74%-ra nőhet.

"A 2025-öt a családok és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) évének tekintjük, amely egy új szövetség megalapítását is magával hozza. Ez a szövetség a 21 pontos akcióterv keretein belül valósul meg" - mondta el a nemzetgazdasági miniszter. Nagy rámutatott, hogy a foglalkoztatás terén jelentős átalakulás figyelhető meg, hiszen a kereskedelmi szektorban tapasztalható a legfőbb munkaerővesztés, a mezőgazdaság mellett. A piaci szolgáltatások pedig képesek lesznek felszívni ezt a munkaerőt, ezzel hozzájárulva a gazdasági stabilitáshoz.

A reálbérek decemberben 9%-kal nőttek, és várakozások szerint az idei évben 4-5% körüli emelkedés várható. "Az inflációt sikerül alacsonyan tartanunk" - mondta. A második félévben várhatóan az infláció visszatér a 3% körüli szintre, de a csökkenés nem januárban, hanem februárban kezdődhet el - tette hozzá.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a leggazdagabbak esetében a reálbérek terén 10,3%-os növekedés figyelhető meg, azonban...

A legszembetűnőbb bérnövekedés a legkisebb jövedelműek körében figyelhető meg, hiszen az ő keresetük 15,6%-kal emelkedett.

A lakosság 82,1 %-nál látható a reálkeresetek növekedése, és idén ez még tovább emelkedhet a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint.

"A kiskereskedelmi forgalom folyamatosan növekszik, azonban decemberben várhatóan visszaesés következik be. Ennek oka, hogy az ünnepi időszak alatt sokan utaznak el, ami befolyásolja a vásárlási szokásokat" - nyilatkozta a gazdasági miniszter. Hozzátette, hogy az emberek pénzügyi helyzete stabil, és továbbra is aktívan költenek.

A nemzetgazdasági miniszter számítása szerint a lakossági hitelezés is jelentősen növekedik. "2025 is csúcsév lesz a hitelezésben", de a kormány szerint sokkal erősebben mennek a piaci hitelek, mint a támogatottak. A lakástranzakciók száma harmadával emelkedett a IV. negyedévben tavaly, beindult a használt lakások vásárlása is.

Nagy Márton szerint egyértelmű, hogy fordulat látható Magyarországon: "Mondhatnám azt, hogy pipa, de még az út elején vagyunk" - mondta, és felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormány akcióterve még csak most élesedett.

Az új jegybankkal kapcsolatban kiemelte, Varga Mihály belépését követően más lesz a viszony, "nyílt, transzparens és együttműködő". Bár Nagy Márton szerint a vitáknak van helye, azt nem a nyilvánosság előtt kell lefolytatni a jövőben az MNB és a kormány között.

A vállalati hitelnövekedés elősegítéséhez elengedhetetlen a bankrendszer szerepe, ugyanakkor a gazdasági miniszter véleménye szerint a jegybanknak is fontos feladatai vannak ebben a folyamatban.

A miniszter azt is belengette, hogy a jövőben elképzelhető, hogy nem kell adóelőleget fizetni, hanem a végén kell rendezni a kötelezettséget. Ennél fontosabb bejelentés, hogy

Szeretném javasolni, hogy az áfa alanyi adómentesség határát 18 millió forintra emeljük, míg a kiva értékhatárát 3-6 milliárd forint között állapítsuk meg.

Ezeknek az irányoknak a kidolgozása folyamatban van.

A miniszter véleménye szerint a reálbérek pozitív irányt mutatnak, ami arra utal, hogy a 2023-as infláció által okozott veszteségeket fokozatosan sikerül kompenzálni. "Úgy véltük, hogy a családok többségénél már elértük a veszteségek visszaadását, de ez nem jelenti azt, hogy a helyzet javult volna, csupán annyit, hogy visszakapták, ami az infláció következtében eltűnt." A miniszter hangsúlyozta, hogy a helyzet további javítása elengedhetetlen, és ebben kulcsszerepet játszik a hároméves bérmegállapodás.

Nagy Márton véleménye szerint világosan kirajzolódik a változás a fogyasztói bizalom terén. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fogyasztás alakulását is figyelemmel kell kísérnünk, hiszen az ideális az lenne, ha ez a helyreállás széles körben megvalósulna. Különösen fontos kérdéssé válik a következő hónapokban, hogy milyen irányba mozdulnak el az állampapírok.

Részletezte, hogy a múlt héten zajlott egyeztetés során a bankokkal foglalkoztak az állampapírok vásárlásának lehetőségével is, amely révén csökkenthetik adóterheiket.

Arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszhat a kormány az élelmiszerek áremelkedésének megfékezésében, Nagy Márton válasza a következőképpen hangzott:

"Nem vagyok meggyőződve az áfacsökkentés hatékonyságáról, mivel úgy vélem, hogy a kereskedelmi szektor ezt azonnal beépíti áraiba."