A zöldborsóval komoly problémák adódtak.
A klímaváltozás mellett a műtrágya, növényvédő-szer drágulása okozta a zöldborsótermesztés hazai válságát, amit fokoznak a zuhanó felvásárlási árak. Akkora a baj, hogy a gyors szemléletváltáson, a technológiai fejlesztésen és az ágazati összefogáson múlik, fennmarad-e a hazai zöldborsótermesztés.
A zöldborsó, amely a modern konyha nélkülözhetetlen alapanyaga, sajnos a szántóföldi növények közül a leggyorsabban tűnik el hazánk termőföldjeiről. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly már csak az 1990-es évek 135 ezer hektárnyi területének csupán tizedén termesztették ezt a zöldséget. Aggodalomra ad okot, hogy az idei évben még tovább csökkent a borsóval beültetett területek nagysága.
A hazai termelés válságának hátterében elsősorban az elmúlt években tapasztalt inputanyag-árnövekedés áll, azonban a klímaváltozás is komoly kihívások elé állította a gazdákat. Varga István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke így magyarázza az ágazat nehéz helyzetét, amelyet a termelési költségek 2016 óta tartó emelkedése és az idei évben bekövetkezett terményárak drámai csökkenése egyaránt súlyosbított. Különösen meglepő volt, hogy a zöldborsó felvásárlási ára két éve hirtelen 200-230 forintra ugrott, részben a növekvő keresletnek köszönhetően. A nyugat-európai feldolgozók, akik saját piacaikon nem tudták biztosítani a szükséges mennyiséget, hazánkra is kiterjesztették termeltetési tevékenységüket.
De a keresletben fordult a kocka, mert a hazai gyártású zöldborsókonzerv nagy része az ukrán és az orosz piacra készül. Bár az uniós exportembargó nem vonatkozik erre a termékre, a háború miatt így is harmadával csökkent a kivitel. Az idén ezért 150 forintra csökkent a zöldborsó átvételi ára, amelyet a gazdák csak az öntözési, illetve a fuvarfelárral tudnak némileg növelni.
Az ár- és klímaváltozás, valamint a költségek folyamatos emelkedése olyan kiszolgáltatott helyzetet teremtett a gazdák számára, hogy sokan elgondolkodnak rajta, hogy érdemes-e a jövőben zöldborsót ültetni. Az alelnök véleménye szerint azonban nincs alternatíva számukra. A szántóföldi zöldségek ára is drámai mértékben csökken, ami tovább növeli a bizonytalanságot a mezőgazdaságban.
A zöldborsó nem csupán az aszály hatásaira reagál, hanem a klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebb hőmérsékletekre is érzékeny, legyen szó tavaszi fagyokról vagy nyári forróságról. Hazánkban főként a kedvezőbb termőhelyi adottságokkal rendelkező békési és hajdúsági területeken termesztik, ugyanakkor sok gazda öntözés nélkül is kísérletezik a növény termesztésével. Ezzel a lépéssel viszont vállalják a kockázatot, hiszen így akár a hektáronkénti 0,9-1,2 millió forintos termelési költség negyedét is megspórolhatják, amire a jelenlegi kedvezőtlen árak miatt egyre többen rákényszerülnek. Az érzékeny borsó azonban, ha nem kap megfelelő öntözést, hektáronként csupán 3-4 tonnás termést hozhat, ami jelentős veszteséget eredményezhet. A szakértők szerint modern technológiával viszont akár 7-8, sőt, ideális körülmények között 10 tonnás hozam is elérhető, de ennél többet már nem lehet várni.
A jelenlegi árakkal hektáronként így legalább 6-7 tonnás termés fedezi csak a termelési költségeket, miközben ennyi az árbevétel is. Pedig két éve ekkora hozammal még 600-700 ezer forint jövedelmet is el tudtak érni a termelők hektáronként. Az idén viszont már csak a támogatások jelentik a jövedelmet (hektáronkénti csaknem negyedmillió forint). Ahhoz, hogy nyereséget hozzon a borsó, a szakember szerint át kell térni a hatékonyabb, olcsóbb, tudatosabb technológiákra, mert a "termesztés mára nagyon üzletszerűvé vált".
A szektor jövőjének biztosítása érdekében elengedhetetlen új kutatások indítása és a fajtanemesítési folyamatok felgyorsítása, amelybe fontos, hogy az egyetemek is aktívan részt vegyenek. A tudományos eredmények széleskörű terjesztése szintén kulcsfontosságú, hiszen az eddigi fejlődés terén jelentős lemaradást tapasztalunk. Míg más növényfajok esetében két évtized alatt 30-40%-os hozamnövekedést értek el, az érzékeny zöldborsófajták esetében ez sajnos nem valósult meg. A versenyképességhez szükséges komoly beruházások megtérülése, mint például egy modern zöldborsókombájn ára, amely elérheti az egymillió eurót (több mint négyszázmillió forintot), csak a hatékonyság és a jövedelmezőség javításával válik lehetővé. "Ez a fenntartható megoldás, nem csupán a támogatásokra támaszkodva" - hangsúlyozza az alelnök.
Ami az idei zöldborsótermelés jövőbeli kilátásait illeti, a májusi fagyok sajnos itt-ott nyomot hagytak a termésen. Ennek ellenére a gazdák még mindig bízhatnak abban, hogy hektáronként 7-8 tonnás hozamokat érhetnek el. A vásárlók számára viszont kedvező hír, hogy az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszere alapján az idei évben a zöldborsó ára jelentős csökkenést mutatott. Míg a 19. héten, azaz május második hetében, a kínálatban kilónként 3000 forintos áron debütált, addig a 22. hétre, júniusra, már 1800 forintra esett vissza.
