Nehéz megérteni, mi indokolná, hogy Magyarország számára 8000 milliárd forintnyi védelmi hitelre lenne szüksége.
Honvédek ünnepélyes eskütétele a szekszárdi Béla téren 2025. július 18-án. Fotó: Kiss Dániel / MTI
Magyarország jelentős összeget kér az Európai Unió SAFE nevű hitelprogramjából, amely a védelmi fejlesztések és beszerzések támogatására irányul – számolt be a Telex. A Nagy Márton által bejelentett 20 milliárd eurós kölcsön nemcsak más tagállamokhoz viszonyítva tűnik ki, hiszen a Telex összegzése szerint ez a második legnagyobb igényelt összeg, hanem a hazai költségvetés védelmi és infrastrukturális kiadásaihoz képest is figyelemre méltóan magas.
Miért fontos ez? A kormány 2020 és 2025 között megduplázta az államadósságot, és idén is kénytelen egyre több külső forrást bevonni a Szabad Európa elemzése szerint. A magyar államadósság rendkívül drága finanszírozásához képest a SAFE kondíciói kedvezőbbek, ám a hitelkeretből csak a védelem, a kettős felhasználású infrastruktúra, a kiberképességek és a stratégiai ellátási láncok fejleszthetők.
Természetesen! Íme egy egyedibb változat: Valóban, a 8000 milliárd forint körüli összeg a magyar honvédelmi fejlesztések tükrében rendkívül jelentősnek számít. A Zrínyi haderőfejlesztési program már közel egy évtizede zajlik, és eredetileg jövőre kívánták befejezni. A kormány 3500 milliárd forintot különített el erre a célra. Bár a modernizáció üteme néha lassabbnak tűnik, már számos, egyenként több százmilliárd forintos beruházás valósult meg a folyamat során.
A tervezett kölcsön összege, amelyet a NATO irányába kívánunk felvenni, figyelembe véve a magyar kormány által kritizált, 2035-ig vállalt öt százalékos GDP-arányos védelmi költési célokat, kiemelkedően jelentős. Jelenleg a Honvédelmi Minisztérium a két százalékos GDP-arányos célkitűzés megvalósítása mellett 1939 milliárd forinttal gazdálkodik, míg az ország védelmi kiadásai összesen 1753 milliárd forintot képviselnek.
Mit mondanak ők? Ezt a forrást itthon felhasználják majd a már korábban tervezett beruházásokra és az azon felüli, új beruházásokra és vásárlásokra is - mondta csütörtökön a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely.
A kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztése egy olyan terület, amely nemcsak a polgári, hanem a katonai célokat is szolgálhatja. Ezen a vonalon számos olyan beruházás valósulhat meg, mint például közutak, vasútvonalak és hidak építése. A közelmúltban több jelentős projekt zárult le, vagy áll a befejezés küszöbén. Például a Budapest-Belgrád vasútvonal, amely várhatóan idén befejeződik, a magyar szakaszának kivitelezése pedig több mint 800 milliárd forintot emésztett fel.
Felülnézetből nézve: a gyakorlat természetesen idővel formálódik, de meglepő lenne, ha az EU a pusztán közúti infrastruktúra fejlesztéseket is SAFE-beruházásnak tekintené. Valószínűleg a hídépítési projekteknél is szükség lenne a katonai szempontok alátámasztására. Továbbá, a forrásokat valószínűleg 2030-ig el kell költeni, mivel a SAFE program részeként egy addig érvényes uniós keretprogramról van szó.
