Bár az elkészítése nem éppen a legvonzóbb, a jövőben Ön is olyan növényeket fogyaszthat, amelyeket bioszénnel termeltek.

A mezőgazdaság a Föld egyik legnagyobb környezetszennyező iparágának számít, hiszen a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedéért felel. Azonban van remény: a bioszén alkalmazása jelentős mértékben hozzájárulhat ezen károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, miközben a talajminőség javítására is pozitív hatással lehet.

A bioszén, különösen az emberi ürülékből és vizeletből előállított változata, forradalmasíthatja a mezőgazdaságot. Ez a megoldás nemcsak a talaj minőségét javíthatja, például a vízmegtartó képesség növelésével, hanem a műtrágyák használatát is jelentősen mérsékelheti. Továbbá, a mezőgazdasági termelés energiaigénye csökkenhet, miközben a károsanyag-kibocsátás is alacsonyabb szinten tartható - állítják a Cornell Egyetem kutatói. E kutatásuk a PNAS tudományos folyóiratban látott napvilágot.

A bioszén egy magas hőmérséklet segítségével kezelt, szerves anyagból előállított anyag, amelyet gyakran használnak trágyaként a mezőgazdasági területeken. A tanulmány becslése szerint az emberi ürülékből készült bioszén a világszerte évente felhasznált foszfor akár 7 százalékát is fedezheti. Bár a bioszénhez csak szilárd anyagokat alakítanak át, a vizeletből származó tápanyagokat is hozzá lehet adni. A kutatók azt találták, hogy ez az éves foszforkijuttatás 15 százalékát, a nitrogén 17 százalékát és a kálium akár 25 százalékát is fedezheti - írja a The Guardian.

A szennyvíziszap, amelyet jelenleg mezőgazdasági területeken használnak, már most is felmerül a viták középpontjában. Ennek oka, hogy sok esetben mikroműanyagokat, nehézfémeket, tartós vegyi anyagokat, kórokozókat és gyógyszer-maradványokat tartalmaz. Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a bioszén alkalmazása segíthet elkerülni ezeket a problémákat, amennyiben a hulladékot megfelelő időben és módon elkülönítik.

A szakemberek becslése szerint az anyag előállítása ráadásul 90 százalékkal csökkenti az emberi ürülék súlyát, ami sokkal hatékonyabb szállítást tesz lehetővé, a szennyvíziszapnál ugyanis jelentős plusz súlyt jelent a víz jelenléte.

Johannes Lehmann, a Cornell Egyetem elismert kutatója és a tanulmány szerzője rávilágít arra, hogy a bioszén előállításának módszere lehetőséget teremt a tápanyagok összetételének a különböző növények specifikus szükségleteihez való igazítására. Ez a megközelítés segíthet megszüntetni a műtrágyák alkalmazásával járó számos problémát.

A mezőgazdaság napjainkban az egyik legfőbb környezetszennyező ágazat, amely a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 25%-át felelős. E szennyezés jelentős része a műtrágyagyártásból származik. A szintetikus műtrágyák három alapvető tápanyagot – nitrogént, káliumot és foszfort – juttatnak a talajba, de ezek előállítása rendkívül energiaigényes, és súlyos környezeti következményekkel jár. A légkörből származó nitrogént a Haber-eljárás segítségével ammóniává alakítják, amelyet később nitrogénműtrágyává dolgoznak fel. Ez a folyamat évente körülbelül 2,6 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátással jár, ami felülmúlja a globális légi- és hajóforgalom együttes kibocsátását. E tényezők figyelembevételével fontos, hogy a mezőgazdasági gyakorlatokat fenntarthatóbbá tegyük, hogy csökkenthessük a környezeti terhelést.

A bioszén előállítása drámaian mérsékelheti ezeket a problémákat, ezért elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaság minél hamarabb elkezdje alkalmazni ezt az innovatív megoldást.