Orbán Gábor a Richter kiemelkedő évéről beszélve hangsúlyozta, hogy mind a négy üzletágban jelentős előrelépést könyvelhettünk el.

A cégünk az utóbbi években folyamatosan, két számjegyű ütemben bővült, ami különösen figyelemreméltó, hiszen az elmúlt nyolc év alatt az árbevételünk forintban megduplázódott - nyilatkozta Orbán Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában. A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatójaként beszélt a világszerte elismert gyógyszeripari vállalat 2024-es várakozásairól, a nyugat-európai piaci akvizíciókról, a gyógyszerfejlesztés aktuális trendjeiről, valamint a jövő évi növekedési perspektívákról.

2024 egy igazán különleges év a Richter életében, hiszen számos mérföldkövet ünnepelhetünk. Júliusban megnyílt a cég új, modern székháza, amely nemcsak a vállalat fizikai terét bővíti, hanem szimbolizálja a fejlődés iránti elkötelezettségét is. Ezen kívül a Richter 30 éves tőzsdei jelenlétét is megünnepeljük, hiszen 1994 óta van jelen a Budapesti Értéktőzsdén. Ez a három évtized rengeteg változást hozott a vállalat életében. A Richter dinamikus növekedése során nemcsak a pénzügyi mutatókban, hanem a termékportfólió bővítésében és a nemzetközi piacon való terjeszkedésben is jelentős előrelépést mutat. A múlt három évtizedének eredményeit összegezve, a társaság szilárd alapokra építve, folyamatos innovációval és fejlesztéssel sikerült megőriznie versenyképességét. A jövőre nézve pedig izgalmas lehetőségek állnak előtte, amelyeket a stabil alapok és a tapasztalatok révén képes kihasználni.

Az elmúlt három évtized során a Richter fejlődése valóban lenyűgöző mértékben felgyorsult. Az 1990-es években kiemelkedő eredménynek számított, hogy a vállalat meg tudta őrizni függetlenségét, elkerülve, hogy állami irányítás alá kerüljön, vagy leányvállalatokká váljon. A hazai menedzsment által kidolgozott stratégia lehetővé tette számunkra, hogy a mai napig a betegek érdekében végezzünk kutatásokat és gyártást. A tőzsdére lépés és az azóta is folytatódó sikeres tőzsdei jelenlét kulcsfontosságú szerepet játszott ebben a folyamatban. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi évtizedben a tőzsdei cégek számára a terhek jelentősen megnövekedtek. Ezt nem panaszként említem, hanem mint a globális trendek részét. Amerikában például négyezer vállalat lépett be a tőzsdére, míg körülbelül nyolcezer távozott. Ennek egyik oka, hogy a működéshez szükséges tőke egyre könnyebben hozzáférhetővé vált, tőzsdei bevezetés nélkül is, míg a tőzsdei közzétételek, különösen az utóbbi évek ESG-irányelvei, komoly kihívásokat jelentenek a tőzsdén jegyzett társaságok számára. Mindazonáltal a tőzsdei jelenlét óriási előnyöket biztosít a nemzetközi bizalom építésében. A tőzsdei átláthatóság és a folyamatos tájékoztatás révén sokkal egyszerűbb kapcsolatokat kialakítani, mint egy zártkörű vállalat esetében, ahol a cégről alig van információ. A Richter számára, amely már 123 éves múltra tekint vissza, a tőzsdén való jelenlét kulcsszerepet játszott a bizalom kiépítésében és fenntartásában.

2024 júniusában lezárták a tárgyalásokat a belgiumi Mithra eszközeinek a megvásárlásáról. Ez lényegében egy gyógyszeripari felvásárlás. Mit vettek pontosan?

Nagy öröm egy magyar vállalatvezető számára, amikor Nyugat-Európában sikerül akvirálnia, különösen egy olyan céget, amely a csőd szélén áll. Ezzel nemcsak a cég jövőjét mentettük meg, hanem olyan értékes eszközöket és szellemi tőkét is, amelyek máskülönben egy felszámolási eljárás során elenyésztek volna. Ráláttunk a cég működésére, hiszen tőzsdei vállalatként már korábban is kapcsolatban álltunk vele. Hat éve dolgozunk együtt a legfejlettebb ösztrogénmolekula, a Mithra E4 fejlesztésén és piaci bevezetésén. A tranzakció során nemcsak ezt a molekulát szereztük meg, hanem egy kutatás-fejlesztési platformot is akviráltunk. Az E4 molekula, amely fogamzásgátlásra használatos, világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend, nemrégiben Japánban is bevezették a Fuji partnerünkkel, amely egykori filmszolgáltató. A Fuji vegyipari szakértelme a digitális fényképezőgépek megjelenésével háttérbe szorult, ám ügyesen át tudta orientálni magát a gyógyszeripari irányvonalra. Japánban most dinamikusan növekvő nőgyógyászati tevékenységet épít fel, ami új lehetőségeket teremt a piacon.

Alapvetően egy molekulát használtak fel, vagy esetleg egy kész készítményt alkalmaztak?

A tranzakció során kulcsszerepet játszott, hogy a gyártási és technológiai háttér már a mi birtokunkban volt. Így jogokat, szellemi tulajdont, know-how-t, valamint globális törzskönyvi engedélyeket szereztünk be. A technológia összetett, hiszen egy hormontartalmú, többkomponensű készítményről van szó. E termék már korábban is a Richter portfóliójába tartozott, tehát a vertikumunk kiegészült, és földrajzi szempontból is teljesebbé vált. Európai jogaink mellett most már az amerikai és japán jogokat is sikerült megszerezni, ami jelentős előnyöket kínál számunkra a piacon.

Említetted, hogy kutatóbázist vásároltak. Ez azt jelenti, hogy a Richterhez most már egy belgiumi kutatócsoport is kapcsolódik?

Valóban, kutatóink rendkívül magas szintű szakmai tudással rendelkeznek, és immár több mint 25 éve a központi idegrendszerre és pszichiátriai területekre összpontosítanak. Ezen a téren a Richter története szorosan összefonódik, hiszen a cég hagyományosan a központi idegrendszeri kutatásokra helyezte a hangsúlyt. A nőgyógyászat terén a Richter a szteroid kémia révén kezdett el terjeszkedni, különösen az 1970-es és 1980-as években, amikor a szteroid alapú vegyületek szintézise kihívásokkal teli feladatnak számított. Azóta, bár az indiai és kínai vegyipar is jelentős fejlődésen ment keresztül, a szteroid alapú vegyületek és a kapcsolódó szintetikus hormonok továbbra is a Richter hagyományos erősségei közé tartoznak. Mostanra ez a tudás egy új kutatási dimenzióval bővült, és a kereskedelmi hálózatunk, amely az elmúlt 15 évben globális szinten kiépült, nem csupán egy erős technológiai alapra támaszkodik, hanem egy eredeti kutatási potenciállal is rendelkezik.

Hogyan fogadták a magyarokat mint felvásárlókat Nyugat-Európában? Azért nem megszokott, hogy egy magyar gyógyszeripari cég Nyugat-Európában felvásárlóként jelenik meg.

A nagy magyar vállalatok terjeszkedésének folyamata különös figyelmet érdemel, hiszen gyakran a Lajtánál vagy az Elbánál megállnak. Szokatlan látvány volt, amikor egy magyar gyógyszeripari cég színre lépett, hiszen általában a nyugati cégek vásárolják fel a nehézségekkel küzdő helyi vállalatokat. Jóleső érzés volt az ellentétes irányt választani, és mi magunk vásároltuk fel ezeket a vagyonelemeket. Az ottani sajtóban kétféle reakcióval találkoztunk. Az egyik vélemény az volt, hogy legalább valaki folytatja a helyi ökoszisztémában felfedezett értékes projekteket, így nem vesznek el teljesen. Ugyanakkor erőteljes kritikák is megfogalmazódtak, miszerint a magyar cégek lerablásra érkeztek Belgium vagy Vallónia kincseinek megszerzésére, mintha a Rajna kincseinek kifosztásáról lenne szó. Ezen vádak azonban távol álltak az igazságtól, hiszen mi a tudásunkkal és erőforrásainkkal sokkal jobban fel voltunk készülve arra, hogy ezeket a kihívásokat kezeljük, mint az éppen csődbe menő Mithra.

Mióta zajlik a kutatás azon a területen?

Több mint egy évtizede kezdődött el az útjuk. Az engedélyek beszerzése különböző helyszíneken zajlott, és 2020 után sikerült a cégnek megszereznie őket. Ahogy már említettem, Japánban a közelmúltban sikerült elnyerni az engedélyt, míg az Egyesült Államokban néhány évvel ezelőtt már túl voltak ezen a lépésen.

Összesen hány kutatót vettek így át, és hány más területen dolgozó munkavállalót?

A többi területen dolgozó munkavállalókat nem vettük át, a kutatók létszáma pedig 60 körül volt. Zárójelben mondom, egy másik helyi biotech céget is megvettünk, ők is voltak vagy heten-nyolcan, így együtt alkotnak egy komplett csapatot.

Van tervben hasonló felvásárlás a közeljövőt tekintve? Vizsgálja a Richter ilyen szempontból a nyugat-európai piacokat?

Nyugat-Európát kevésbé, mert a célpontok nem annyira vonzók már. Az elmúlt néhány évben is arra törekedtünk, hogy termékportfoliót építsünk. Kivételes volt a mostani akció, abban a tekintetben, hogy egy szervezeti egységgel is bővült a Richter közössége. A felvásárlási célpontjainknak többsége Európán kívül van.

Októberben a Richter megállapodást írt alá az amerikai AbbVie-vel, neuropszichiátriai betegségek kezelésére irányuló kutatás-fejlesztési és licencszerződést kötöttek. Ez egy további nagy dobása volt ennek az évnek.

Én az év elején azt mondtam a kollégáknak, hogy négy negyedév áll előttünk, mind a négy üzletágunkban lépjünk egy nagyot előre. Valóban, a pszichiátriai központi idegrendszer területén az AbbVie-szerződés hozta meg ezt a nagy előrelépést. Kifejezetten korai felfedező szakaszban lévő témákról tárgyaltunk éveken keresztül az AbbVie-vel. Tudni kell, hogy az AbbVie a partnerünk a zászlóshajó-termékünk területén is: a cariprazine-t forgalmazza az Egyesült Államokban. Idén már több mint hárommilliárd dollár forgalom várható ettől a készítménytől, és folyamatosan kerestük a lehetőségét annak, hogy hogyan tudjuk azt megcsinálni, hogy a gyógyszerkutatási stratégiánk, tehát a korai preklinikai munka, ami nálunk folyik, hogyan tud összhangba kerülni az AbbVie kereskedelmi stratégiájával, azzal az üzletfejlesztési fókusszal, ami egyébként neki a központi idegrendszer területén megvan. Ne a vakvilágba kutassunk, fejlesszünk, hanem ott, ami a legnagyobb neuropszichiátriai "játékost" érdekli. Ez volt a mögöttes logika, ebben a szerződésben ez ölt testet. Kaptunk egy 25 millió dolláros induló kifizetést, és van egy olyan fejlesztés- és licencmegállapodás mögötte, ami, azt gondolom, a következő tíz évben nagyon stabil, világos pályára teszi a központi idegrendszer eredetű kutatást nálunk.

Hogyan alakult a biotechnológiai szektor teljesítménye?

A négy üzletág közül ez dobott először nagyot idén. Egy vegyesvállalati együttműködésben a partnerünk úgy döntött, hogy kiszáll az üzletből, lehetőségünk volt az üzletrészét megvenni. Ez egy németországi közös gyártóhelyet, illetve egy bizonyos csontritkulás kezelését szolgáló termék közös jogait jelentette. Nagyon bonyolult, hosszú tárgyalások voltak ezek is, hiszen egyfajta "házasság", 15 évre visszanyúló kapcsolat ért véget. Ilyenkor a szálakat nehéz szétbogozni, de túl vagyunk rajta. Már a számainkon is látszik a második félévben, hogy a biotechnológiai eredetű bevételek, amelyek azért korábban fájóan hiányoztak nekünk, nagyobb sebességre kezdtek kapcsolni. Egyébként nem ez volt az egyetlen nagy dobás biotechnológiában, mert ugyanez az üzem Bovenauban, Észak-Németországban az általam látott legnagyobb, az elmúlt nyolc és fél évben végrehajtott kapacitásbővítő beruházását is lebonyolította. Ez egy százmillió eurós bővítés volt. Azt kell tudni, hogy biotechnológiában, tehát nagy fehérjék, peptidek gyártására alkalmas infrastruktúrában a világban szűkösség van, kevés ilyen áll rendelkezésre. Kis molekulában ez egyáltalán nem így van, Indiában, Kínában és általában a világon ilyen kapacitás az elmúlt 25 évben szépen felépült. Biotechnológiában nem ez a helyzet. Itt a bővítésnek tényleg komoly piaci távlatai meg jó kilátásai vannak. Ezt sikerült felépíteni és átadni szeptemberben. Végül, de nem utolsó sorban: beadtunk egy olyan törzskönyvi engedélykérelmet nyáron, amire különösen büszke vagyok. Itt a stáb tényleg a csillagot lehozta az égről, időre és olyan minőségben, világszínvonalon, ahogy kell, a szakma szabályai szerint beadtuk, és várjuk az engedélyt.

A biotechnológia a gyógyszergyártás területén kulcsfontosságú szerepet játszik, mivel lehetővé teszi a hatékonyabb és célzottabb kezelések kifejlesztését. A biotechnológiai eljárások, mint például a géntechnológia és a sejtkultúrák alkalmazása, új, innovatív gyógyszerek létrehozását segítik elő, amelyek sok esetben képesek specifikus betegségekre fókuszálni. Emellett a biotechnológia hozzájárul a gyógyszerek gyártásának hatékonyságához és fenntarthatóságához is. A kutatási irányok fontosságának rangsorolása azonban nem egyszerű feladat. Minden irány különböző aspektusait célozza meg a gyógyszergyártásnak, és a különböző betegségek vagy kezelési szükségletek alapján eltérő jelentőséggel bírhatnak. Például a génterápia forradalmi megoldásokat kínálhat a genetikai rendellenességek kezelésében, míg az immunológiai kutatások új lehetőségeket nyithatnak meg a rák és autoimmun betegségek elleni küzdelemben. Végső soron a biotechnológia fejlődése és a különböző kutatási irányok szoros együttműködése elengedhetetlen a gyógyszergyártás jövőjének alakításában, így a rangsorolás helyett inkább a sokszínűséget és a komplexitást érdemes hangsúlyozni.

A kutatási finanszírozás túlnyomó része világszerte az onkológiába áramlik, így a legnagyobb gyógyszergyárak is jelentős erőforrásokat fektetnek ebbe a területbe. Az onkológiai kutatások fókuszában az elmúlt húsz évben a fehérjék és a nagy molekulájú gyógyszerek álltak. A biotechnológia szerepe kiemelkedő, mivel a terápiás lehetőségek bővülése nagyrészt ezen innovatív gyógyszerek fejlesztésének köszönhető, ma már ezek alkotják a terápiás megoldások legalább felét. A gyógyszerkassza terhei is ezt tükrözik: a fejlett országok óriási összegeket költenek ezekre a kezelésekre. Éppen ezért fontos számunkra, hogy a szabadalmak lejárta után a biohasonló és bioszimiláris termékek kifejlesztésével lehetőséget biztosítsunk arra, hogy a társadalom szélesebb körben és nagyobb mennyiségben férhessen hozzá ezekhez a gyógyszerekhez.

Említette, hogy mind a négy üzletágban azt várta év elején, hogy egy ugrás következik be, azt hiszem, hogy már csak a generikus üzletágról nem beszéltünk. Itt milyen eredményeket sikerült elérni?

Bár konkrét tranzakciókat nem tudok megosztani, az év vége közeledtével elmondhatom, hogy a generikus üzletágunk kiemelkedő energiaszinten működött. Számos olyan lejáratot sikerült azonosítanunk, amelyekre ügyesen rá tudtunk tapintani. Különösen az antikoagulánsok, tehát a véralvadásgátló gyógyszerek szegmense terén hoztunk be új termékeket, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a növekedésünkhöz. Ezt azért emelem ki, mert régebben kissé elhanyagolták ezt a területet, mondván, hogy már nem tud lépést tartani a versenytársakkal. De tévedés! A kollégák itt is remekül teljesítettek, és a piacon is szép eredményeket értünk el. Az idei év első háromnegyedében forgalmunk közel kétszámjegyű ütemben növekedett, és az utolsó negyedévben sincs okunk a panaszra.

Vizsgáljuk meg tehát a Richter gyógyszergyár üzleti teljesítményét! Az első három negyedév alapján milyen eredményekre számíthatunk az év végén?

Mi azt mondtuk, hogy 725-750 millió euró közé szeretnénk megérkezni az üzemi eredménnyel. Azt várom, hogy ezt fogjuk tudni tartani, annak ellenére egyébként, hogy a legnagyobb termékünkből valamennyi elmaradás, úgy tűnik, hogy összejött az első kilenc hónapban. Ez az amerikai piacon az ottani partnerünk, a már emlegetett AbbVie számaiból is jól látható. Olyan nagyságrendű, akkora siker ez a készítmény, hogy néhány százalékos eltérés már jelentősen tud az üzemi eredmény szintjén hatni ránk, de a jó hír az, hogy részben a tranzakcióknak, részben pedig az alaptevékenységben bekövetkezett előrelépéseknek köszönhetően, nagyrészt ellensúlyozni tudtuk azt a kieső bevételt, ami az amerikai piacon ért minket.

Jövőre is képesek lesznek növelni az árbevételüket?

Azt tapasztalom, hogy az idei év első háromnegyed része során megfigyelt trendek várhatóan továbbra is fennmaradnak. Nem csupán az év végéig, hanem a jövő évre nézve is. Kérdéses azonban, hogy képesek leszünk-e jövőre is két számjegyű növekedést elérni. Az idei év teljesítményének megismétlése rendkívül kihívást jelent, különösen azért, mert a cég már évek óta folyamatosan kétszámjegyű ütemben bővül. Elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt nyolc év alatt a Richter árbevétele forintban kétszeresére nőtt. Jelenleg a gyógyszergyártás területéről beszélek, hiszen időközben eladtuk a nagykereskedelmi patikahálózat üzletágát. Ez az év különösen sikeres volt, és jelentős alapot teremtett a jövő év számára. A legjobb hír, hogy a működési infrastruktúránk lényegében változatlan maradt; persze a szerkezetünk átalakult, de a méretünk még mindig hasonló. Hasonló létszámmal értük el ezt a duplázást, miközben a víz- és energiafelhasználásunk jelentősen, akár 20-30-40 százalékkal is csökkent ebben az időszakban. Társadalmi szempontból nézve, idén kilencmilliárd tablettát és kapszulát állítottunk elő, ami több mint 300 millió doboz gyógyszert jelent. A társadalmi hatásunk szempontjából a környezetszennyezés mint mellékhatás az elmúlt években ellentétes irányban változott, ami biztató jel a jövőre nézve.

Már túllépett a Richter az energiakrízisen és az ellátási láncokkal kapcsolatos nehézségeken? Korábban többször is hírt adtak arról, hogy a Covid időszaka alatt ezek a problémák komoly kihívások elé állították a vállalatot. Az energiaárak emelkedése is jelentős hatással volt a működésükre. Mostanra sikerült-e megoldani ezeket a gondokat, vagy még mindig küzdenek a következményekkel?

Az energiakrízis talán még nem vált a mindennapok szerves részévé, de az energiapiacok korrekciója mindenképpen érezhető. Átmenetileg nehéz időszakokat éltünk meg, még úgy is, hogy a hosszú távú szerződések segítettek mérsékelni a gáz- és áramárak drámai emelkedését. Az, hogy Európában az energia ára jelentősen magasabb, mint a világ más részein, komoly versenyképességi kihívást jelent, nemcsak a hazai vállalkozások, hanem az európai ipar számára is. Ami az ellátási láncokat illeti, a helyzet korántsem rózsás. Kezdetben a kiszerelő anyagok, mint az üveg és a papír, illetve a segédanyagok terén tapasztaltunk nehézségeket, ami elsősorban a hosszabb átfutási időkkel volt összefüggésben. Azonban az árak emelkedése is jelzi, hogy mélyebb problémák állnak fenn. Az utóbbi időszakban a vegyi anyagok és hatóanyagok ellátása, valamint a gyártókapacitás és az egész ellátási lánc rugalmassága világszerte csökkent. Egy lehetséges megoldás az lenne, ha a gyógyszeripar hazai beszállítói láncot tudna kiépíteni. Van néhány figyelemre méltó példa arra, hogy Magyarországon, hazai tulajdonban működő, szofisztikált és minőségbiztosított steril gyártóterek képesek versenyképes árakat kínálni. A magyar társadalom büszke lehet arra, hogy ilyen üzemek jöttek létre az utóbbi időszakban. A globális piachoz való hozzáféréshez azonban elengedhetetlen, hogy rajtunk keresztül találják meg az utat. Jelenleg ez nem könnyű feladat, de a jövőre nézve bizakodóan tekintek; ilyen lehetőségekből sokkal több lenne szükség.

Hogyan oszlott meg a Richter árbevétele földrajzi szempontból?

Az idei évben a hazai árbevételünk körülbelül hét százalékos növekedést mutat. Büszkék vagyunk erre az eredményre, hiszen ezzel a teljesítménnyel az ország egyik legnagyobb exportőrévé váltunk, ráadásul a legnagyobb hozzáadott értéket képviselő cégként is ismertté váltunk. Az elmúlt évtizedünk lényege abban rejlik, hogy sikerült felzárkóznunk a keleti piacok mellé, és egyre jelentősebb szereplővé váltunk nyugat-európai, latin-amerikai, kínai, ausztráliai, japán, valamint néhány délkelet-ázsiai ország exportpiacán. Ez a változás kulcsfontosságú volt a Richter életében, különösen a cariprazine kitettség előtt, amikor a vállalatunkra jellemző orosz piac dominált. A helyzet átalakulása nem csupán a háború és a geopolitikai feszültségek miatt következett be, hanem már a rubel folyamatos gyengülése is hozzájárult ehhez, hiszen ma a rubel értéke körülbelül negyedére csökkent az elmúlt tíz-tizenkét évhez képest. A földrajzi diverzifikáció elengedhetetlenné vált a cég fejlődése érdekében. Jelenleg a nyugat-európai régió az egyik legdinamikusabban növekvő területünk, ahol a nőgyógyászati termékek iránti kereslet kiemelkedő. Az amerikai piac a legjelentősebb számunkra, ezt követi az orosz piac, majd a többi régió.

A Richter saját fejlesztésű molekulája, a cariprazine, lenyűgöző utat járt be azóta, hogy először bemutatták. Ma már számos országban elérhető, és sok rászoruló beteg számára jelent megoldást. Az indikációk köre is jelentősen kibővült az eredeti bevezetés óta, így a gyógyszer már sokkal többféle pszichiátriai állapot kezelésére alkalmas, mint kezdetben.

Most már ez egy több mint húszéves történet, de az biztos, hogy a látványos eredmények az elmúlt néhány évre jutottak. Az elmúlt 12 hónap adatai alapján több mint hárommilliárd dollár az amerikai piacon a cariprazine forgalma. Hatvannégy országban lehet hozzájutni, de messze az amerikai piac a legnagyobb üzleti hatású ezek közül. Valóban több pszichiátriai alkalmazási terület is van, bár hozzá kell tenni - ez az amerikai piacra igaz -, hogy négy különböző betegségre is használják. Európában skizofrénia kezelésére szolgál a legtöbb esetben, és csak néhány ország van, ahol még a bipoláris betegség is rajta van az alkalmazási előiraton. Nagy büszkeségünk, és az egyik legnagyobb olyan tényező, ami hitet ad a jövőre nézve, hogy képesek leszünk folytatni a megkezdett szériát. Az AbbVie-vel való együttműködésünk is tulajdonképpen azt célozza, hogy a 2030-as évektől kezdődően folytatni tudjuk a sort. Az elöl haladó molekulánk éppen egy hónappal ezelőtt lépett fázis II klinikai vizsgálati szakaszba, ami azt jelenti, hogy most már a hatásosságot fogjuk tesztelni betegeken. Innentől még azért öt év, amíg a törzskönyvi engedélyt be tudjuk majd adni.

Áttérve Európára, elmondható, hogy nőgyógyászatban piacvezető a Richter?

Még így nem jelenthető ki, de nem vagyunk messze tőle. Fogamzásgátlásban elsők vagyunk. Ez már önmagában egy nagyon nagy siker, hiszen a piac nem kicsi, és olyan játékosok vannak rajta, mint a Bayer, jól ismert cég. Szerencsére ők mással vannak elfoglalva, mi viszont tudunk koncentrálni arra a küldetésünkre, hogy a női egészséget szolgáljuk. Fogamzásgátlásban állunk a legjobban ebben a tekintetben, de a mi célunk az, hogy menopauzában, fertilitásban, tehát a női meddőség területén, illetve a méhmióma, endometriózis betegségekben is gyógyszeres kezelést tudjunk adni, a női egészség ezen a három alterületén föl tudjunk zárkózni a fogamzásgátlásban elért sikereinkhez.

Van egy különleges kezelésük, amely lehetővé teszi, hogy a miómában szenvedő nők műtéti beavatkozás nélkül gyógyuljanak. Ez a megoldás pedig már egész Európában hozzáférhető!

A Ryeqóról van szó, amely egy kiemelkedő termék, és nemcsak miómák, hanem endometriózis kezelésére is alkalmazzák. Ez különösen fontos, hiszen korábban az endometriózis esetén a műtéti beavatkozás volt az egyetlen lehetőség, és hosszú időt vett igénybe, amíg valaki felépült a betegségből, különösen abban a kritikus időszakban, amikor a nők termékenysége a legmagasabb. Leginkább a harmincas éveikben járó hölgyek számára jelent ez komoly kihívást, hiszen ekkor válik aktuálissá a gyermekvállalás. Kulcsfontosságú, hogy ezt a betegséget időben felismerjék és célzott kezelést kapjon a páciens. Korábban nem álltak rendelkezésre olyan célzott terápiák, és különösen gyógyszeres megoldások sem. A Richter eddigi munkássága révén került a Ryeqo a piacra, de fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az utunknak még nincs vége. Célunk, hogy ezt a gyógyszert szélesebb körben elérhetővé tegyük, és jelenleg is dolgozunk ezen. Az eddigi megoldások túlnyomórészt a tünetek kezelésére összpontosítottak. Az igazi kihívás az, hogy oki terápiát tudjunk biztosítani az endometriózis számára. Éppen ezért tartom kiemelkedő lépésnek, hogy egy kutató-fejlesztő csapat már dolgozik ezen a fontos területen.

2024-ben mennyi pénzt költöttek kutatás-fejlesztésre?

Bár az év még nem zárult le, már most is lenyűgöző összeggel büszkélkedhetünk. A pontos számot talán érdemes lenne titokban tartani, de annyit elárulhatok, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított éves kiadásaink meghaladják a 250 millió eurót. És a jövő évben ez a szám várhatóan még jelentősebben emelkedik majd.

A legtöbb hazai innovációval foglalkozó cégnek, de különösképpen a gyógyszeriparban probléma az utánpótlás kérdése. A Richter mit tesz annak érdekében, hogy ott kopogtassanak majd az ajtón a jövő gyógyszervegyészei, és hogy egyáltalán több fiatal válassza a kémiát a továbbtanulásánál?

Úgy vélem, hogy a vegyészek, gyógyszerészek és biológusok körében már napjainkban is közmegegyezés, miszerint a legkiválóbbak, akik az iparban szeretnék kamatoztatni tudásukat, a Richterhez fordulnak. Talán nem annyian távoznak külföldre, hogy ez ne biztosítson számunkra elegendő tehetséget. Az utóbbi időszakban azt észleltem, hogy a sikereink, valamint azok láthatósága a külvilág számára, együtt jár azzal a különleges légkörrel és közösséggel, ami nálunk kialakult. Ez a vonzerő nemcsak a fiatalok, hanem a tapasztalt szakemberek számára is egyre inkább csábítóvá válik, hiszen folyamatosan nő a jelentkezők száma, és egyre magasabb szintű pályázók keresnek nálunk lehetőségeket. Az utánpótlás és a tehetségekért folytatott verseny globálisan érezhető, de úgy gondolom, hogy a Richter neve és presztízse kiemelkedően erős. Természetesen nem minden területen állnak rendelkezésre megfelelő hazai jelöltek, ezért az elmúlt években, és a jövőben is kiemelt feladatunk, hogy a magyarországi szervezetünk képes legyen külföldi szakembereket integrálni, akik jól érzik magukat nálunk, és maximális teljesítményt tudnak nyújtani. Ezen túlmenően fontos kihívás, hogy a hazai csapat hogyan tud együttműködni kisebb külföldi egységekkel, például a nemrégiben megerősített belgiumi csapattal.

Az egyetemekkel való együttműködés révén igyekeznek vonzóbbá tenni a gyógyszervegyészi pályát, hogy a legtehetségesebb szakembereket csábítsák magukhoz.

Nem minden tehetséges egyén és nem minden "sztár" vágyik arra, hogy az iparban dolgozzon. Ha mindenki az ipar felé orientálódna, akkor a helyzet sokkal egyszerűbb lenne, hiszen nem lenne szükség az egyetemekkel való együttműködésre. De mivel ez nem így van, vannak olyanok, akik a tudományos pályát választják, és a kutatás terén kívánnak érvényesülni, nem pedig az ipari szektorban. Magyarországon különösen erős hagyományai vannak a pszichiátria, neurológia és neurobiológia területeinek, ahol kiemelkedő szakemberek dolgoznak. Nekünk az az érdekünk, hogy ezeket a kutatókat megtaláljuk és kapcsolatot építsünk ki velük. Ez a kapcsolat nem új keletű; az elmúlt évtizedekben már létezett egyfajta együttműködés, amelynek sokat köszönhetünk, különösen a tudományos háttérnek, ami a Richter számára megteremtette a szükséges tudást az 1990-es és 2000-es években. Az utóbbi időszakban azonban észrevettük, hogy ezek a kapcsolatok egyre inkább kimerülnek, így eljött az idő, hogy új impulzusokat adjunk nekik. Az egyetemek modellváltása új lehetőségeket teremtett, és felélesztette azt az igényt, hogy az ipari kapcsolatok valóban értékteremtővé váljanak. Arra vállalkoztunk, hogy azokon a területeken, ahol világszínvonalú tudás áll rendelkezésre, és ahol a hazai kutatók számára globális piaci lehetőségeket tudunk biztosítani, megszervezzük a szakmai műhelyek rendszerét, amely képes a legmagasabb színvonalon alkotni. Más területek iránt nem táplálunk érdeklődést, mivel nem rendelkezünk elegendő tudással ahhoz, hogy döntéseket hozzunk arról, ki mivel foglalkozzon. A neuropszichiátria, különösen a neuroinflamáció, valamint a preklinikai és klinikai kutatások közötti átmenet köré már kialakult egy szakmai hálózat és tudományos közösség, amely biztosítja, hogy a nálunk zajló felfedező kutatások és az ezt követő fejlesztések fenntartható szellemi környezetben valósuljanak meg. Ezt azonban nem tudjuk minden tudományágban és terápiás területen vállalni. Kivételt képez a női meddőség kutatása, ahol úgy érezzük, van elég erőnk, rálátásunk és nemzetközi kapcsolatrendszerünk ahhoz, hogy összefogjuk azokat a hazai kutatókat, akik e téren szeretnének világméretben alkotni.

Hány gyógyszerkémikus és kutató tevékenykedik a Richter Gedeon Nyrt.-nél?

Összesen 1200-an vannak, nem vegyészek mindannyian természetesen, mert biológus legalább annyi van, orvos egyre több, a szakmáknak széles köréből járulnak hozzá a közös sikerhez. Ettől szép egyébként ez az iparág, hogy nagyon sokféle hátterű, nagyon sokféle korú, nemű, tapasztalattal, világképpel rendelkező kolléga dolgozik egy helyen.

A Nyugat-Európából érkező munkavállalók integrációja valóban kulcsfontosságú feladat, amely számos kihívást rejthet magában. Ezt a folyamatot nemcsak a cég kultúrájának és értékrendjének átadása, hanem a közös célok és a csapatépítés szempontjából is elengedhetetlennek tartják. A Richter számára az új székházba 2024 júliusában való beköltözés nem csupán a fizikai tér megváltoztatását jelenti; ez egy új fejezet kezdetét is szimbolizálja. Az új épület nem csupán modern és funkcionális, hanem egyben a cég jövőbe vetett hitét is tükrözi. A szimbolikus jelentőség mögött az áll, hogy az új központ képes lesz elősegíteni a kreativitást és az innovációt, ami elengedhetetlen az iparági versenyben való helytálláshoz. Ezen kívül a dolgozók számára is inspiráló környezetet teremt, amely erősíti a közösségi érzést és a vállalati identitást.

A kérdés valóban releváns, és több szempontból is érdemes megvizsgálni. A külföldi kollégáink számára ez a változás egy jelentős ráncfelvarrásnak számít. Jelenlegi központi irodaépületünk a Gyömrői úton található, csak éppen a páros oldalon. Az épület megjelenése és szimbolikája egy globális cégcsoport központjaként definiálja magát, nem csupán egy gyógyszergyártó székhelyeként, ami különösen fontos üzenet a saját munkatársaink, legyenek azok magyarok vagy külföldiek, valamint partnereink számára. Ezzel azt kommunikáljuk, hogy a cég nemcsak beszél a nemzetköziségről és innovációról, hanem ezt a megjelenésében is tükrözi. A kutatóépület, amely szintén Zoboki Gábor tervezése, tökéletesen kiegészíti a tudomány és az üzleti menedzsment központjait. Ez az összhang mindannyiunk számára, köztük számomra is, azt az üzenetet hordozza, hogy nap mint nap olyan magasra kell emelnünk a mércét, ahogy azt az épület megálmodói tették.

Milyen visszajelzéseket kaptak a munkavállalóktól? Tudom, hogy különös figyelmet fordítottak arra, hogy a munkatársakat megfelelően integrálják és felkészítsék az új környezetre. Emellett fontos volt számukra, hogy feltérképezzék a dolgozók igényeit és kívánságait, hogy a lehető legjobban érezzék magukat az új irodaépületben.

Sok kérdés merült fel bennem a nyitott munkatérrel kapcsolatban, különösen az üvegfalakkal és közösségi zónákkal teli irodák világában. Aggódtam, hogyan fogunk tudni együtt dolgozni anélkül, hogy egymást zavarnánk. Az én munkatér kialakítása is figyelemreméltó: az építész úgy tervezte, hogy a szobám szinte egy akváriumhoz hasonlít, üvegfal választ el a közös területektől, így mindenki láthatja, hogy éppen mit csinálok. Úgy érzem, ez segít abban, hogy mindannyian hozzászokjunk ahhoz, hogy együtt vagyunk, és közösen alkothatunk valami értékeset. Fontos, hogy ne zárkózzunk el, mintha egy cellában élnénk; hiszen ugyanezt otthon is megtehetnénk, de ott hiányzik a közösségépítés és az együttműködés lehetősége. Itt viszont valóban átjárja az egész épületet a fény, az átláthatóság és a közös munka szelleme. Mostanra úgy látom, hogy a kollégák egyértelműen új energiát nyertek a költözés révén.