A pápák szolgálatában | ma7.sk A katolikus egyház története során számos pápa állt a hívek élén, akik nemcsak vallási vezetők, hanem jelentős politikai és szellemi hatással bíró egyéniségek is voltak. A pápák szolgálata nem csupán a vallásgyakorlásra ter

Benedik atya egyházi szolgálata igazán gazdag az illusztris személyiségeket illetően, hiszen a már említett pápákon kívül közeli kapcsolatban állt II. János Pál pápával is. A most megválasztott XIV. Leó pápával pedig szerzetesi közösségben osztozik, hiszen XIV. Leó a konklávé előtt szintén az Ágoston-rend tagja és hosszú ideig kormányzója is volt.

Benedik atya 1984-ben hagyta el a régi Csehszlovákiát, mivel elhatározta, hogy papként folytatja életét. Azonban az akkori hatalom minden eszközzel próbálta megakadályozni ezt az elhivatottságot.

Benedik atya elárulta, hogy döntése, miszerint elhagyja hazáját, nem a fiatalos hév impulzív hatására született, hanem egy alapos, több hónapon át tartó mérlegelés után, a húszas évei közepén. Az állambiztonság (ŠtB) iránti érdeklődés, amely a titkos katolikus egyházban végzett tevékenysége miatt merült fel, szintén hozzájárult ahhoz, hogy végül elhatározta, itt az ideje továbblépni. Amikor megkapta a harmadik meghallgatásra szóló értesítést, világossá vált számára, hogy a helyzet komoly, így befizetett egy olaszországi kirándulásra, amelynek célpontja Pesaro volt. Ma is élénken él benne a memória, hogy a Bridge szállóban szállt meg, ahol a szobája nem tartott sokáig, hiszen néhány nappal a megérkezése után már a Róma felé tartó vonaton ült.

A kezdetek nem éppen a legegyszerűbbek voltak, hiszen a Vatikán falai között egyedül érezte magát, nem volt senki, akivel megoszthatta volna gondolatait. Az emberek viselkedése óvatos volt, s ő is egyfajta távolságtartást érzett irányukban. Később, amikor visszatekintett az eseményekre, már megértette, hogy ez a félelem nem volt alaptalan; könnyen hihették róla, hogy valamilyen titkos küldetés keretein belül érkezett Rómába.

A szemináriumi évek alatt néha felmerültek benne a materiális jólét irányába való elmozdulás kísértései. Azonban a Szentlélek vezette őt, amikor a Szent Márk téren találkozott egy Burundiból hazatért, betegség miatt szlovákiai vincés nővérrel. A nővér észrevette Pavol csüggedt állapotát, és javasolta, hogy csatlakozzon egy szalézi zarándokcsoporthoz, akik éppen II. János Pál pápához indultak audienciára. Ő volt az, aki az audiencia végén szinte odalökte Pavolt a pápa elé, és feltette azt az egyszerű, de sorsfordító kérdést: „Szentatyám, mit tegyek? Menjek vagy maradjak?” A pápa határozott válasza, mely szerint maradjon és tanuljon, akkor még nem sejtette, hogy évekkel később Pavol rendszeres segítője lesz a pápai magánmiséknek, miközben a szlovák fiatalember tanácstalansága lassan eltűnik.

A pápai szavak hatására Pavol Benedik lelki megerősödésen ment keresztül, és tanulmányait folytatva, egy emigráns család támogatásával eljutott Casciába, Szent Rita szentélyéhez, amely az Ágoston-rend egyik fontos központja. A rend regulájának és filozófiájának mélyebb megértésével egyre inkább vonzódott a szerzetesi élet iránt. Azonban Dominik Hrušovský püspök, egy újabb főpásztor, a türelemre intette őt, arra kérve, hogy várjon egy kicsit még. Ugyanezt a tanácsot adta neki 1988-ban, amikor pappá szentelték, és csak 1989-ben adta meg lelki atyjaként a hozzájárulását. Első miséjét hazájában, Lasztócon, egy szabad téren celebrálta, ahol hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy részt vegyen a különleges eseményen.

Benedik atya elismeri, hogy egy ilyen sorsdöntő választás, mint a szerzetesi élet útjának kiválasztása, mögött ott rejlik a püspöki szavak mély igazsága.

1990-ben lett novícius, s immár 36. éve szolgál az Ágoston-rendben. A kilencvenes évek első felében többször járt Szlovákiában, hogy a szerzetesrend itteni felépítésének lehetőségeit felmérje, így 1995-től 2000-ig Szlovákia lett az állomáshelye. Ekkor már voltak helybéli novícius-jelöltek, sőt kolostor és templom építésén is gondolkodhattak. Ennek eredményeképpen járt 2005-ben Robert Francis Prevost, a mostani XIV. Leó pápa először Kassán, és az Ágoston-rend kormányzójaként megáldotta azt a telket, amelyen néhány év múlva - a rend pénzügyi segítségével - felszentelhették a Szent Rita-templomot és a Szent Ágoston-kolostort.

Egy év elteltével, immár újra Rómában, Pavol testvérnek a rend kormányzója hívta fel a figyelmét, és közölte vele, hogy megüresedett a pápai sekrestyés pozíciója, amelyre őt javasolja. A beszélgetés során megtudtuk, hogy 1352 óta az Ágoston-rend tölti be ezt a tisztséget, ahol a sekrestyés fő feladatai közé tartozik a pápai misék és liturgikus események lebonyolítása, valamint a liturgikus öltözetek és eszközök előkészítése és karbantartása. Pavol testvér elfogadta a felkérést, és munkáját 2006. szeptember 11-én, XVI. Benedek pápaságának második évében kezdte el. Szerződését később öt évvel, majd újabb hét évvel meghosszabbították, így összesen hat évet szolgált Benedek pápasága alatt, majd további hét évet Ferenc pápaságának idején.

Mivel a pozíciójából fakadóan közvetlen kapcsolatban állt az Ágoston-rend vezetőjével, így nyilvánvaló, hogy a jelenlegi pápa, XIV. Leo is szoros szálakkal kötődött hozzá.

Természetesen nem hagyhattuk figyelmen kívül, hogy Benedik atyát a korábbi Benedek és Ferenc pápákról is megkérdezzük. XVI. Benedeket olyan egyházfőként írta le, aki rendkívül szerény, megfontolt és alázatos. Másokkal szemben végtelen türelemmel viseltetett, és véleménye szerint éppen ez a tulajdonsága okozta, hogy gyakran tévesen hűvös németként emlegették.

Kis meglepetést okozott számunkra a válasza, amikor arról kérdeztük, vajon szóba került-e köztük a névegyezés, hogy Benedek pápa sekrestyésének Benedik a vezetékneve.

A felvetés hallatán meglepetten reagált, elmondása szerint eddig nem is jutott eszébe ilyesmi. Ugyanakkor előfordult már, hogy a pápának szánt leveleket neki adtak át, és volt olyan eset is, amikor ez a helyzet éppen fordítva történt.

Egy ennél jóval kellemetlenebb eset is kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Egyszer a pápai keresztút alkalmával egy félreértés miatt nem engedték a kocsiját egészen a Colosseumig, s majd egy kilométernyi utat kellett futva megtennie, kezében a szükséges eszközökkel, s a végén már a járókelők hangos tapsa mellett ugrálta át a korlátokat, hogy időben oda érjen, ami viszont tényleges szívproblémákat okozott a számára.

Különösen megható volt számára, amikor a néhány napos kórházi kezelését követően Benedek pápa szívből jövő örömmel fogadta visszatérését, és megosztotta vele, hogy imádkozott érte a nehéz időkben.

Benedek lemondása után is megmaradt a kapcsolatuk; gyakran ellátogatott hozzá, és ilyenkor mindig egy közeli gazdaságból friss epret hozott az emeritus pápának, hiszen tudta, hogy ez a gyümölcs az egyik nagy kedvence.

Ferenc pápát egy rendkívül nyitott és barátságos dél-amerikai személyiségként jellemzik, akinek kommunikációs stílusa és viselkedése mindig a közvetlenségről és a melegségről árulkodik.

Beszédében nyíltan és őszintén fejtette ki véleményét, kerülve a körülményeskedést, és azonnal a lényegre tért. Különösen a szociális igazságosság és a szegénység kérdései foglalkoztatták, amelyhez fontos hozzátenni, hogy Dél-Amerikában az egyház tevékenysége szorosan összefonódik a társadalmi szerepvállalásával és az ezzel kapcsolatos nézeteivel – hangsúlyozta Benedik atya.

A karitászról, a rászorulókkal, a szükséget szenvedőkkel kapcsolatos keresztény szeretettel és irgalmassággal kapcsolatban Benedik atya elmondja saját gondolatát is, amely egy nagyon lényeges mozzanatra irányítja a figyelmet. A karitász az Eucharisztia nélkül nem igazán különbözik az állam szociális szolgáltatásaitól, azaz a jótékony munkának nemcsak materiális, hanem lelki segítséget is kell jelentenie, hangsúlyozza az Ágoston-rendi szerzetes.

A pápai szolgálat után Paviában, Szent Ágoston nyughelyén, Firenzében, illetve Rómában tett eleget papi megbízatásnak, majd 36 Olaszországban töltött év után 2024 szeptemberében visszatért Szlovákiába, Kassára, ahol a már említett Szent Ágoston-kolostor közösségének a vezetője.

A szerzetesrendhez tartozik a kolostor szomszédságában álló modern és lenyűgöző Szent Rita-templom is. A rend tagja rendszeresen látogat Olaszországot, s saját elmondása szerint már olaszul álmodik, ami bizonyára igényel némi időt, amíg újra szlovákra vált át a gondolkodása. Egy májusi utazása éppen egy pápaválasztó konklávé kezdetére esett, és a Szent Péter-bazilikában találkozott egykori rendfőnökével, Prevost bíborossal. Akkor még senki sem sejtette, hogy a bíboros nem sokkal később XIV. Leó pápaként foglalja el Szent Péter trónját.