Petschnig Mária Zita: A kormányzati intézkedések következtében jelentősen megnövekedett a kockázati felárunk.
Az utóbbi hetekben bejelentett, de csak később életbe lépő jóléti intézkedések – mint például a két vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége, a nyugdíjasok áfa-visszatérítése, valamint a rendvédelmi dolgozók fegyverpénzének korábban történő kifizetése – mind-mind a választásokra való felkészülés részeként értelmezhetők. Az ilyen típusú „udvarlások” a választóknak általában a voksolás előtt fél évvel kezdődnek, és az, hogy most már bejelentették ezeket az intézkedéseket, arra utal, hogy Orbán Viktor tart a választási vereségtől. Ez csupán a kezdet, és még nem tudni, milyen újabb intézkedések várhatók – mondta Petschnig, hangsúlyozva, hogy meggyőződése szerint ezek a lépések semmiféle közgazdasági racionalitást nem követnek, csupán politikai megfontolások állnak mögöttük, függetlenül attól, hogy van-e elegendő forrás a megvalósításukhoz.
Az emberek manipulálása sokkal komplikáltabb feladat, mint ahogyan azt a kormányzat hinné. Az osztogatás hatása is valószínűleg már nem lesz olyan eredményes, hiszen az emberek emlékeznek, hogy a legutóbbi alkalommal a pénz értéke jelentősen csökkent. Sokan inkább elrakják a kapott összeget, majd más jelöltre adják a szavazatukat – állítja a közgazdász.
A pénzhiányhoz természetesen az uniós források elégtelensége is hozzájárul, és sajnálatos módon úgy tűnik, hogy a kormány és az Európai Bizottság között nem mutatkozik semmilyen hajlandóság a közeledésre.
Egy évvel ezelőtt a hitelminősítők még nem módosították Magyarország besorolását, mivel Pfetschnig véleménye szerint bíztak a költségvetési politika fegyelmezettségében, valamint abban, hogy sikerül megszerezni az uniós támogatásokat. Azóta azonban egyértelművé vált, hogy ezek a kulcsfontosságú elvárások nem teljesültek. A kormány prioritásai között nem szerepel a források hazahozatala, legalábbis nem hajlandók áldozatokat hozni érte. Ami a költségvetési fegyelmet illeti, a Standard and Poor's (S&P) szakértői, akiknél éppen a bóvli kategória felett helyezkedünk el, már kifejtették véleményüket a közelmúltban beígért kormányzati intézkedésekről. Ha leminősítésre kerül sor, az hitelfelvételünket drágábbá teszi. A kockázati felárunk magas, ami a kormányzati politika következménye, így az Orbán-kormány döntései miatt a kamatfelárunk is jelentős terhet jelent számunkra – fogalmazott Petschnig.
A közgazdászt többek között arról is kérdeztük, hogy ha jönne egy olyan kormány, amelyik szeretné bevezetni az eurót, mennyire lenne reális ezt meglépni? A bevezetésnek vannak kemény feltételei, van például a költségvetésre, inflációra, kamatra, adósságrátára vonatkozó kritérium. 2020 után olyan fordulat következett be a magyar gazdaságban - nem kevésbé a kormány politikájának köszönhetően -, ami jelentősen lerontotta ezeket a mutatókat. Nagyon távol kerültünk a lehetőségtől, ha hirtelen jönne egy olyan kormány, amelyiknek prioritás az euró, akkor is évek kellenének ahhoz, hogy bevezethesse - magyarázta Petschnig.
