Az épített örökség kincsei a Temesközben A Temesköz varázslatos vidéke nem csupán természeti szépségekkel, hanem gazdag épített örökséggel is büszkélkedhet. E táj különlegessége abban rejlik, hogy a múlt és a jelen harmonikusan találkozik itt, ahol a tör
A temesvári Projektközpont adott otthont a 10. Temesvári Magyar Napok eseménysorozatának keretében az "Épített örökségünk a Temesközben" című könyv bemutatójának. A Bánsági Magyar Értékekért Egyesület által kiadott kötet 2024-ben jelent meg, és a bemutatón Halász Ferenc történelemtanár, Temes megyei helyettes főtanfelügyelő, valamint dr. Bodó Barna, a kötet szerkesztője osztották meg gondolataikat a közönséggel.
A könyv 2024-ben bemutatkozott a temesvári Magyar Házban, ahol egy "házi bemutatóra" került sor, azonban az esemény nem vonzott nagy figyelmet. Ezt követően dr. Bodó Barna szerkesztő javaslatára a Temesvári Magyar Napok keretein belül a nagyközönség elé is tárult a mű. Halász Ferenc bevezetőjében ismertette a 2022-ben alakult Bánsági Magyar Értékekért Egyesület célkitűzéseit, amelyek a régió magyar örökségének felfedezésére és megőrzésére irányulnak. "A szórványlét adja ezeknek az értékeknek a különös jelentőségét, hiszen bizonyítják, hogy a bánsági magyarság maradandó értékeket hozott létre. A kötet szerzői arra törekszenek, hogy felhívják a közvélemény figyelmét ezekre az értékekre" - hangsúlyozta Halász Ferenc, aki méltatta a több mint 200 oldalas, keménykötésű könyv színes illusztrációit és magas színvonalú kivitelezését. Ez a kötet a Bánsági Magyar Értékekért Egyesület második kiadványa, elődje, a Köztéri szobrok Temesváron című könyv pedig 2023-ban jelent meg.
Halász Ferenc a megszokott alapos és részletes stílusában mutatta be a kötetben szereplő, kilenc szerző és egy szerzőpáros által írt tizennyolc dolgozat tartalmát. Ezek a tanulmányok az épített örökségünk színes palettáját kínálják, beleértve iskolaépületeket, ipari műemlékeket, nemesi kúriákat, a bázosi arborétumot, valamint jeles elődeink síremlékeinek történetét és állapotát. A könyvben Szekernyés János helytörténész öt dolgozata mellett további öt szerző két-két, míg három szerző egy-egy tanulmányt jegyez. A kötet által bemutatott magyar értékek a XIX. század végén és a XX. század elején születtek, egy olyan időszakban, amikor Temesvár dinamikusan fejlődött, Budapest után a második legnagyobb városává vált, és ipari jelentősége révén a "magyar Manchesterként" vált ismertté. Halász Ferenc hangsúlyozta, hogy a könyv nemcsak magyar nyelven készült, hanem román kivonatokkal is rendelkezik, így a magyar nyelvet nem beszélők számára is elérhetővé válik. A kötet szándéka nem csupán figyelemfelkeltés, hanem arra is figyelmeztet, hogy épített örökségünk egyes részei komoly veszélyben vannak. Olyan példákat emelt ki, mint Vukovics Sebő berekszói mauzóleuma, a Csávossy család papdi mauzóleuma, vagy a Székely László által tervezett temesvári közvágóhíd. Emellett Halász Ferenc kiemelte, hogy Daniela Tănase és Kopeczny Zsuzsanna tanulmányai is újdonságokat tartalmaznak, amelyek a több mint egy évtizede zajló régészeti feltárások eredményeiről és a magyar királysírok felkutatásáról számolnak be tudományos alapossággal.
A kérdésre, hogy folytatódik-e az Épített örökségünk a Temesközben című kötet, dr. Bodó Barna válasza az volt, hogy a Bánsági Magyar Értékekért Egyesület tagsága idén vállalta a Mindenki Kalendáriuma évkönyv kiadását. Ez az évkönyv eddig is főként helytörténeti írásokat tartalmazott, és jelenleg más kiadványok megjelentetésén nem gondolkodnak.
