Szakértőket faggattunk: mennyi ideig őrizheti meg stabilitását a forint?

A forint stabilitása figyelemre méltó, hiszen az elmúlt másfél hónap során alig tapasztaltunk jelentős ingadozásokat az euró-forint árfolyamban. Szerdán a jegyzés még 403 alá is benézett, ami meglepetésként hatott a piacon. Szakértő-elemzőket kérdeztünk arról, mi állhat a háttérben, és mennyire meglepő ez a viszonylag kedvező teljesítmény.

Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank szakértője és elemzője.

Úgy vélem, hogy a forint árfolyamának stabilizálódásában jelentős szerepet játszott, hogy a piaci szereplők bizalommal fogadták a jegybank új vezetőségének lépéseit és kommunikációját. Az MNB üzenetei nyilvánvalóan erős támaszt nyújtanak a forint számára, és azt is érdemes megemlíteni, hogy a határidős kamatpiaci árazások alapján a befektetők már csupán egy 25 bázispontos kamatcsökkentést várnak az idei évre, ellentétben az év elején jellemző 50 bázisponttal.

Sőt, a jelek szerint a szigorú monetáris politika felülírja azokat a negatívumokat, mint például a Standard & Poor's néhány héttel ezelőtti kilátásrontása a magyar államadósságot illetően.

Úgy vélem, hogy 2026-ra elérkezhet egy olyan gazdasági helyzet, amely lehetővé teszi az MNB számára a kamatok csökkentését. Valószínű, hogy a fejlett piacok, valamint a régiós országok kamatai is mérséklődnek majd.

Most egyébként úgy fest a helyzet, hogy az inflációs kockázatok miatt nem lenne indokolt a 6,5 százalékosnál alacsonyabb kamat, a reálgazdaság viszont igényelné. A várakozásunk szerint ezért 2025 hátralévő részében 400-410 közt marad az euró-forint keresztárfolyam, jövőre, közvetlenül a választás előtt felszúrhat 420-ig is. Kockázatként értékelheti a piac, hogy a jelenlegi kormány győzelme esetén hozzáfér-e az ország a blokkolt EU-s forrásokhoz, amelyek nélkül nehéz a belső keresletet stimulálni, a hazai fogyasztás javulása ehhez láthatóan kevés.

Nem zárható ki, hogy a három vezető hitelminősítő közül egyikük esetleg lejjebb sorolja a magyar adósságot egy fokozattal. Ez különösen aggasztó lenne, mivel az S&P esetében ez már bóvli kategóriát jelentene. A döntésük nagymértékben függ attól, hogy történik-e előrelépés a költségvetés konszolidációjában, ami általában választások előtt nem a legaktuálisabb téma.

Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum irányítója.

A forint árfolyama másfél hónapja kifejezetten stabil, ennek egyik oka lehet az, hogy a piaci szereplők korábbi aggodalma a jegybank új vezetőségével szemben teljesen alaptalannak bizonyult. A félelmek teljesen eltűntek, amit segítettek az MNB által megfogalmazott üzenetek is. Most már világosnak tűnik, hogy a 2024 őszi-téli időszak jelentős forintgyengülése (amely során a régiótól is nagymértékben levált az euró-forint kurzus) is nagymértékben ezzel a téves piaci várakozással függhetett össze.

Az utóbbi időszakban a forint szoros összhangban mozgott a cseh koronával és a lengyel złotyval, így nem mondható alulteljesítőnek, még a vámháború legkritikusabb eseményei ellenére sem. A forint viszonylag kedvező teljesítményét részben annak tudhatjuk be, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mandátumának megfelelően kiemelten foglalkozik az infláció kérdésével. Mivel az inflációs helyzet 2025 első hónapjaiban jelentősen romlott, indokolt, hogy az alapkamatot 6,5 százalékon tartsák, ami hozzájárul a forint stabil árfolyamának megőrzéséhez.

Az én meglátásom szerint, amennyiben az euró-forint árfolyam tartósan 410 alatt stabilizálódik, az nem fogja jelentősen akadályozni az inflációs célok elérését. Érdemes megjegyezni, hogy a hazai infláció hosszú távon magasabb értékeket mutat a cseh vagy a lengyel fogyasztói árindexhez képest, így - ha más tényezőket figyelmen kívül hagyunk - a forint gyengülése ebből adódóan egyértelmű következménynek számít.

Jó hír a forint és az MNB szempontjából, hogy az elmúlt hónapokban az importált infláció veszélye jelentősen csökkent. A vámháború is dezinflációs hatású: egyrészt csökkenti az európai gazdasági aktivitást, másrészt az Amerikába irányuló export volumen csökkenése Európában kínálatnövekedést eredményez, ami szintén gátolhatja az áremelési szándékokat.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője

Hónapokkal ezelőtt a piaci szereplők körében jellemző félelem volt, hogy az új jegybanki vezetés részéről a monetáris politika irányítása mellett helyet kaphatnak akár gazdaságélénkítő megfontolások is, ez az aggodalom azonban teljesen alaptalannak bizonyult. A Magyar Nemzeti Bank új elnöke már az első kamatdöntő ülés előtt tett olyan nyilatkozatot, amely alapján a piaci szereplők megnyugodhattak, a szigorú, türelmes monetáris politika szükségességének hangsúlyozása azóta sem változott.

Másfél hónapja mozog nagyon szűk sávban az árfolyam, a likviditás is alacsonyabbá vált. Véleményem szerint a régió most kevésbé van fókuszban, a külföldi befektetők sokkal inkább Donald Trump üzeneteire fókuszálnak.

Három héttel ezelőtt a cseh és a lengyel jegybankok döntése értelmében csökkentették az alapkamatot, ami lehetőséget teremtett arra, hogy a mi kamatszintünk régiós összehasonlításban kedvezőbb helyzetbe kerüljön.

Az MNB láthatóan minden döntését az inflációs cél elérésének szolgálatába állítja, ugyanakkor a helyzet körül még mindig vannak kérdőjelek. Például a kormányzati intézkedések, amelyek az infláció csökkentését célozzák, valószínűleg nem bizonyulnak tartósnak. Az árrésstop kivezetése pedig újabb inflációs kockázatokat hozhat magával, ami egyben magyarázatot ad arra is, hogy a lakosság körében miért maradtak magasak az inflációval kapcsolatos várakozások.

Segíthet, hogy az importált infláció most kevésbé nehezíti a jegybanki célsáv elérését. A másfél hónapja érvényes trend (szűk sávban zajlik a kereskedés) egyébként szintén előnyös, hiszen mint azt korábban tapasztalhattuk, az euró-forint keresztárfolyamban látott volatilis kilengések szintén ráerősítettek az inflációs folyamatokra. A forint teljesítményének alakulásában lehetett szerepe a külföldi befektetők hazai részvény vásárlásainak is, ami plusz keresletet hozott a hazai deviza piacára.