Rejtélyes videófelvétel nyomán hozzáfértek a számlájához, és a végén már a lakása is veszélybe került.

Dr. Kovács V. Gábor LL.M. infokommunikációs szakjogász számolt be egy esetről az Index hasábjain, amelyben egy bank betétese azt vette észre, hogy számlája minden előzetes jel nélkül, negatív egyenleget mutatott, amiért információt és magyarázatot kért a banktól.

Azt a tájékoztatást kapta, hogy a számláját megterhelték, indoklásul pedig egy bankfiókban készült videófelvételre hivatkoztak, amely az ügyfelet a fiókbeli ügyintézés közben ábrázolta. Az ügyfél írásban kérte a részletes tájékoztatást és a felvételhez való hozzáférést.

A szakjogász írása szerint a bank ahelyett, hogy elküldte volna a videófelvételt, folytatta a behajtási folyamatot.

A bank végül, több hónapnyi várakozás után, reagált az ügyfél számos telefonos és írásbeli megkeresésére. Hat hónap elteltével érkezett a hír, miszerint a felvétel már törlésre került, mivel az ügyfél késlekedett a kérés benyújtásával.

A videó közzétételére vonatkozó kérés időpontjában azonban - a vonatkozó jogszabályok és a bank belső szabályainak értelmében - a pénzintézetnek még meg kellett volna őriznie a felvételt.

Tíz hónappal az első kérés után a bank végül azt a választ adta, hogy az ügyfél nem jogosult a felvétel megtekintésére. Ez alapján kiderült, hogy a felvétel valójában még mindig rendelkezésre áll, annak ellenére, hogy előzőleg azt állították, már törölték.

A bank azzal érvelt, hogy a vagyonvédelmi törvény egy rendelkezése alapján nem köteles a felvételt megmutatni, vagy rendelkezésre bocsátani.

A bank az állítólagos tartozásra hivatkozva megszüntette az ügyfél számlaszerződését, majd átadta a követelés kezelését egy saját leányvállalatának. Ezt követően a faktorcég gyorsan jogi lépéseket tett a követelés behajtása érdekében.

Ez a lépés közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás keretében történt, ami kiemelkedő jelentőséggel bír. Ha az ügyfél nem válaszol erre a megkeresésre, a követelés végrehajthatóvá válik.

A bank faktorcége a végrehajtó segítségével nem csupán az ügyfél motorkerékpárját, hanem az általa birtokolt ingatlant is lefoglalta. A helyzet pikantériája, hogy a bank téves lakcímet adott meg a közjegyzőnek és a végrehajtónak, ami miatt az ügyfél csak véletlenül, utólag értesült a végrehajtásról. Ennek következtében esélye sem volt arra, hogy átvette volna az értesítő levelet vagy megfelelően reagáljon a történtekre.

Az ügyfél, amikor tudomására jutott, hogy árverezésig fajulhat a folyamat, sikeresen megtámadta az eddigi jogi procedúrát, amely így bírósági perré alakult, ahol a bank faktorcégének kellett bizonyítania, hogy követelése valóban fennáll.

A bank faktorcége az egyik első beadványában követelése alátámasztásául a videofelvételre hivatkozott, amit azonban továbbra sem akart megmutatni az ügyfélnek. Majd amikor az ügyfél ezt egy válasziratában szóvá tette, a faktorcég azt közölte, hogy a videófelvételt törölték. A perben a bank nem csatolta be sem a vonatkozó szabályzatát, sem az esetről állítólag felvett jegyzőkönyvet annak ellenére, hogy bírósági végzés kötelezte erre.

A bank az általános szerződés feltételei alapján évi 30 százalékos kamatot számított fel az állítólagos tartozásra, mivel azt hitelkártya-tartozásként tartotta nyilván. Annak ellenére, hogy az ügyfél hitelt sosem vett fel a banktól, hitelkártyája sosem volt a banknál, illetve számlájához, betéti kártyájához - kifejezett kérése alapján - sosem tartozott hitelkeret.

2023 nyarán a bank követelése már a vitatott összeg háromszorosát is meghaladta, perköltségekkel együtt pedig majdnem ötszörösére nőtt.

Végül, közel hat évnyi várakozás után, a bíróság jogerős döntést hozott, amely az ügyfél javára született. A bíróság elutasította a bank faktorcégének követelését, mivel az eltelt időszak alatt a bank nem tudta hiteles bizonyítékokkal alátámasztani állításait, ahogyan a független bíróság elvárta volna. Ráadásul a várva várt videófelvétel sem került elő, ami tovább gyengítette a bank érveit.

További izgalmas részletekért nézd meg ezt a videót!

Kovács V. Gábor portálunknak elmondta, hogy nem találkozott a fentin kívül olyan esettel, amely hasonló jogsértéseket érintett, és sikeresen lezárult az ügyfél javára.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen lépéseket javasol azoknak az ügyfeleknek, akik hasonló helyzetbe kerülnek egy pénzintézettel szemben, úgy reagált, hogy minden egyes ember egyedi körülmények között találja magát, különböző eszközökkel és lehetőségekkel felvértezve.

Amíg folyamatban van a per, addig évi 30 százalékkal ketyeg a késedelmi kamat a pénzintézet által állított követelés után, ezért a legtöbb ember azt mondja, hogy inkább befizeti a kért összeget vagy egyszerűen hagyja, hogy a végrehajtás lefusson, mivel nem kevés energia egy ilyen folyamatba beleállni.

A szakjogász arra is rámutatott, hogy ha a számla nem megy mínuszba, az pszichológiailag teljesen más megközelítést igényel az érintett számára. Ilyen esetben az ügyfélnek kellene keresetet indítania a bank ellen, ami bizonyos költségekkel jár. Fontos hangsúlyozni, hogy a felperes, vagyis az ügyfél viseli az eljárás költségeit, beleértve az illetékeket is, amelyeket csak az eljárás végén, pernyertesség esetén kap vissza.

Ez részben magyarázhatja, miért találkozunk viszonylag ritkán ilyen ügyekkel a bíróságokon. Az emberek gyakran úgy érzik, hogy a bankokkal szemben tehetetlenek, és sokszor azt gondolják, hogy a harc helyett inkább érdemesebb elengedni a dolgot.

Az Economx az eset kapcsán megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) is. A hatóság állásfoglalásában arra a kérdésünkre, hogy milyen esetekben köteles egy bank kérésre zárolni és megőrizni a videófelvételt, és milyen határidőkkel kell ezt teljesítenie, úgy válaszolt, hogy

A felvétel megőrzésének időtartama kapcsán azt közölték, hogy a jogszabály nem határoz meg kötelező megőrzési időt hitelintézetek biztonsági kamerarendszereinek felvételei kapcsán. Az adatkezelő határozza meg a korlátozott tárolhatóság alapelvével összhangban a jogos érdekei szerint szükséges és arányos megőrzési időt, és köteles azt adatkezelési tájékoztatójában közzétenni, a megfigyelt területre belépő személyt arról tájékoztatni.

Amennyiben az érintett személy az adatkezelés korlátozását kéri, konkrétan a videófelvétel megőrzését, a banknak kötelessége megőrizni a róla készült felvételt mindaddig, amíg a korlátozásra indokot adó körülmény - például egy hatósági vagy bírósági eljárás - tart.

A hatóság tájékoztatása szerint, amennyiben az adatkezelő az általa meghatározott és az adatkezelési tájékoztatójában rögzített megőrzési időn belül törli a felvételeket, vagy a korlátozás iránti kérelem ellenére az érintett felvételeit azok felhasználása előtt már eltávolítja, akkor a pénzintézet jogellenes adatkezelést valósíthat meg. Ez véletlen törlés vagy adatvesztés esetén adatvédelmi incidensnek minősül. Azonban annak jogszerűsége és bekövetkezte csak egy konkrét eljárás keretein belül állapítható meg.

A lehetséges szankciók vonatkozásában a NAIH nyilatkozata szerint a GDPR és az Infotv. szabályozza a szankciók kereteit. Egy adott ügyben a hatóságnak több szempontot is mérlegelnie kell a döntéshozatali folyamat során.

- írták.